Egy közelebbi pillantás a pszichológia főbb iskoláira
Amikor a pszichológia először a biológiából és a filozófiából elkülönülő tudományként jelent meg, elkezdődött az emberi gondolkodás és viselkedés leírására és megmagyarázására vonatkozó vita. A pszichológia különböző pszichológiai iskolái képviselik a pszichológia főbb elméleteit.
Az első gondolkodó iskola, a strukturalizmus, az első pszichológiai laboratórium alapítója, Wilhelm Wundt támogatta.
Szinte azonnal más elméletek kezdtek kialakulni, és a pszichológia dominanciájává váltak.
A múltban a pszichológusok gyakran egyedül azonosítottak magukat egy egységes gondolkodási iskolával. Ma a legtöbb pszichológusnak van egy eklektikus kilátása a pszichológiára. Gyakran különböző iskolákból származó ötleteket és elméleteket vonnak le, semmint egyetlen szempontból sem.
Az alábbiakban néhány olyan gondolkodásmódot jelentenek, amelyek befolyásolták a pszichológia tudását és megértését:
Strukturalizmus és funkcionalizmus: a gondolkodás korai iskolái
A strukturalizmus széles körben a pszichológia gondolkodásának első iskolája. Ez a kilátások középpontjában a mentális folyamatok lebontása volt a legegyszerűbb összetevőkre. A strukturalizmussal kapcsolatos főbb gondolkodók Wilhelm Wundt és Edward Titchener. A strukturalizmus középpontjában a mentális folyamatok lecsökkentése volt a legfontosabb elemeikre. A strukturalisták olyan technikákat alkalmaztak, mint az introspekció az emberi elme belső folyamatainak elemzésére.
A strukturalista gondolkodás elméleteire reagáló funkcionalizmus, amelyet erősen befolyásolt William James munkája. A pszichológiai gondolkodás néhány más jól ismert iskolájával ellentétben a funkcionalizmus nem kapcsolódik egyetlen domináns teoretikushoz. Ehelyett léteznek különböző funkcionalista gondolkodók, mint John Dewey , James Rowland Angell és Harvey Carr.
David Hothersall szerző megjegyzi azonban, hogy egyes történészek még azt is megkérdőjelezik, hogy a funkcionalizmust mindenképpen formális pszichológiai iskolának kell-e tekinteni, mivel hiányzik egy központi vezető vagy formális ötlet.
Ahelyett, hogy magukra koncentrálnának a mentális folyamatokra, a funkcionalista gondolkodók inkább érdeklődtek a folyamatok szerepétől.
Alaklélektan
A Gestalt pszichológia egy olyan pszichológiai iskola, amely azon az elgondoláson alapul, hogy a dolgok egységesebbek. Ez a pszichológiai megközelítés Németországban és Ausztriában kezdődött a 19. század végén a strukturalizmus molekuláris megközelítésének megfelelően. Ahelyett, hogy a gondolatokat és a viselkedést a legkisebb elemeikre bontaná, a gestalt pszichológusok úgy vélték, hogy meg kell vizsgálnia az egész tapasztalatot. A Gestalt gondolkodók szerint az egész nagyobb, mint részei összege.
A pszichológia gondolkodásmódosító iskolája
A behaviorizmus az 1950-es években domináns gondolkodásgá vált. Ez olyan gondolkodók munkáján alapult, mint:
A behaviorizmus azt sugallja, hogy minden viselkedés magyarázható környezeti okokkal, nem pedig belső erõkkel. A behaviorizmus a megfigyelhető viselkedésre koncentrál.
A tanulás elméletei, beleértve a klasszikus kondicionálást és az operáns kondicionálást, nagy kutatások középpontjában álltak.
A pszichológia viselkedési iskolája jelentősen befolyásolta a pszichológia irányát, és sok gondolat és technika, amelyek ebből a gondolkodásmódból származtak, ma is széles körben használják. A pszichoterápia és viselkedésmódosítási programok gyakran használják a viselkedési képzést, token-gazdaságokat, aversion terápiát és egyéb technikákat.
A gondolat pszichoanalitikus iskolája
A pszichoanalízis Sigmund Freud által alapított pszichológiai iskola. Ez a gondolatiskola hangsúlyozta a tudattalan elme viselkedésének hatását.
Freud úgy vélte, hogy az emberi elme három elemből áll: az id, az ego és a superego . Az id primitív sürgőssé válik, míg az ego a személyiség összetevője, melynek feladata a valósággal való foglalkozás. A superego a személyiség része, amely megőrzi mindazokat az eszméket és értékeket, amelyeket a szüleink és a kultúránk által internalizálunk. Freud úgy vélte, hogy e három elem kölcsönhatása az egész komplex emberi viselkedéshez vezetett.
Freud gondolkodásmódja hatalmas befolyással bír, de jelentős vitát is eredményezett. Ez a vita nemcsak az ő korában létezett, hanem a Freud elméletének modern vitáiban is. További fontos pszichoanalitikus gondolkodók:
A gondolat Humanista Iskola
A pszichoanalízisre és behaviorizmusra adott válaszként kifejlesztett humanista pszichológia . A humanista pszichológia inkább az egyéni szabad akaratra, a személyes fejlődésre és az önmegvalósítás fogalmára összpontosított. Míg a gondolkodás korai iskolái elsősorban az abnormális emberi viselkedésre koncentráltak, a humanista pszichológia jelentősen különbözött a hangsúlyt illetően, hogy segítsen az embereknek elérni és teljesíteni a lehetőségeit.
Major humanista gondolkodók:
A humanista pszichológia ma is nagyon népszerű, és jelentős hatással volt a pszichológia egyéb területeire, beleértve a pozitív pszichológiát is . A pszichológia ezen ágazatának középpontjában az az, hogy segítsünk az embereknek boldogabb, boldogabb életet élni.
A pszichológia kognitív iskolája
A kognitív pszichológia a pszichológia iskola, amely a mentális folyamatokat tanulmányozza, beleértve azt is, hogy az emberek hogyan gondolkodnak, észlelnek, emlékeznek és tanulnak. A kognitív tudomány nagyobb területe részeként ez a pszichológiai ágazat más tudományágakhoz kapcsolódik, beleértve az idegtudást, a filozófiát és a nyelvészetet.
A kognitív pszichológia az 1950-es években kezdett megjelenni, részben a behaviorizmusra adott válaszként. A behaviorizmus kritikusai megjegyezték, hogy nem vette figyelembe, hogy a belső folyamatok miként befolyásolták a viselkedést. Ezt az időszakot néha a "kognitív forradalomnak" nevezik, hiszen olyan témákban, mint az információfeldolgozás, a nyelv, a memória és a percepció kezdete merül fel.
A gondolkodás egyik legbefolyásosabb elmélete a Jean Piaget által javasolt kognitív fejlesztési elmélet szakaszai voltak .
Egy Word From
Míg néhány gondolatiskola homályba fulladt, mindegyik befolyásolta a pszichológia fejlődését. Néhány újabb pszichológiai iskola, beleértve a behaviorizmust és a kognitív pszichológiát, továbbra is nagy befolyással bír. Manapság sok pszichológus nem igazodik egyedül egyetlen gondolkodó iskolához. Ehelyett inkább eklektikus megközelítést alkalmazhatnak, sok különböző perspektívára és elméleti háttérre támaszkodva.
> Források:
> Hergenhahn, BR. Bevezetés a pszichológia történetébe. Belmont, CA: Wadsworth; 2009.
> Wertheimer, M. A pszichológia rövid története. New York: Pszichológiai Press; 2012-ben.