Mi a pszichoanalízis?

A pszichoanalitikus megközelítés a pszichológiára

A pszichoanalízis olyan pszichológiai elméletek és terápiás technikák sorozata, amelyek származnak Sigmund Freud munkájából és elméletéből. A pszichoanalízis középpontjában az a lényeg, hogy minden embernek tudatalatti gondolata, érzése, vágya és emléke van. Azáltal, hogy a tudattalan tartalmát tudatos tudatosságba hozza, az emberek képesek megtapasztalni a katarzist, és betekintést nyerhetnek a jelenlegi lelkiállapotba.

Alapvető tantételek

Egy rövid történet

Sigmund Freud volt a pszichoanalízis alapja és a pszichodinamikus megközelítés.

Ez a gondolatiskola hangsúlyozta a tudattalan elme viselkedésének hatását. Freud úgy vélte, hogy az emberi elme három elemből áll: az id, az ego és a superego.

Freud pszichoszexuális szakaszainak elmélete, a tudattalan és az álomszimbolizmus továbbra is népszerű téma mind a pszichológusok, mind a laikusok körében, annak ellenére, hogy munkáját ma sokan szkeptikusan tekintik meg.

Freud számos megfigyelése és elmélete a klinikai eseteken és esettanulmányokon alapult, és megállapításait nehezen tudta általánosabbá tenni egy nagyobb népesség számára. Függetlenül attól, Freud elmélete megváltoztatta, hogyan gondolkodunk az emberi elme és a viselkedés, és tartós nyomot hagyott a pszichológia és a kultúra.

A pszichoanalízishez társuló másik teoretikus Erik Erikson . Erikson kiterjesztette Freud elméleteit, és hangsúlyozta a növekedés fontosságát az egész életen át. Erikson pszichoszociális színpadi elmélete a mai napig meghatározó szerepet játszik az emberi fejlődés megértésében.

Az Amerikai Pszichoanalitikus Egyesület szerint a pszichoanalízis segít az embereknek megérteni magukat azon impulzusok feltárásával, amelyeket gyakran nem ismernek el, mert a tudattalanban rejtve vannak. A pszichoanalízis ma pszichoanalitikus terápiára is kiterjed, de alkalmazza a pszichoanalízist is (amely pszichoanalitikus elveket alkalmaz a valóságos helyzetekre és helyzetekre), valamint a neuropszichoanalízisre (amely pszichoanalitikus témákra, például álmokra és elnyomásra vonatkozó idegtudományt alkalmaz).

Miközben a hagyományos freudiai megközelítések elhanyagolhatóak, a pszichoanalitikus terápia modern megközelítései hangsúlyozzák a nem-igazságos és empatikus megközelítést.

Az ügyfelek biztonságban érezhetik magukat, mivel olyan érzéseket, vágyakat, emlékeket és stresszorokat fedeznek fel, amelyek pszichológiai nehézségekhez vezethetnek. A kutatás azt is kimutatta, hogy a pszichoanalitikus folyamatban alkalmazott önvizsgálat hozzájárulhat a hosszú távú érzelmi növekedéshez.

Legfontosabb dátumok

Major gondolkodók a pszichoanalízisben

Kulcsfontosságú terminológia

A pszichoanalízis magában foglalja az elme, a személyiség és a kezelés összefüggéseit is.

Esettanulmányok

Egy esettanulmány egy ember alapos tanulmányozásaként definiálódik. Néhány Freud leghíresebb esettanulmánya Dora, Little Hans és Anna O. és erősen befolyásolta pszichoanalitikus elméletének fejlődését.

Egy esettanulmányban a kutató nagyon intenzíven vizsgálja az egyén életének minden aspektusát. A személy alaposan tanulmányozásával a remény abban rejlik, hogy a kutató betekintést nyerhet abba, hogy az adott személy történelme hogyan járul hozzá a jelenlegi viselkedéshez. Míg a remény az, hogy az esettanulmány során szerzett ismeretek másokra is érvényesek lehetnek, gyakran nehéz általánosan értelmezni az eredményeket, mivel az esettanulmányok általában szubjektívek.

A tudatos és tudattalan elme

A tudattalan elme magában foglalja mindazokat a dolgokat, amelyek kívül esnek tudatosságunkon. Ezek közé tartozhatnak a korai gyermekkori emlékek, titkos vágyak és rejtett meghajtók. Freud szerint a tudattalan olyan dolgokat tartalmaz, amelyek kellemetlenek, vagy akár társadalmilag elfogadhatatlanok lehetnek. Mivel ezek a dolgok fájdalmat vagy konfliktust okozhatnak, a tudatalattiba temették el.

Míg ezek a gondolatok, emlékek és sürgetések kívül esnek a tudatosságon, továbbra is befolyásolják azt a módot, ahogy gondolkodunk, cselekszünk és viselkedünk. Bizonyos esetekben a tudatosságon kívüli dolgok kedvezőtlen módon befolyásolhatják a viselkedést, és pszichológiai nehézségekhez vezethetnek.

A tudatos tudat mindent tartalmaz, ami a tudatosságunk belsejében van. A tudatos tudat tartalma azok a dolgok, amiket tudatában vagy tudatosan tudunk.

Az Id, az Ego és a Superego

Id : Freud úgy vélte, hogy a személyiség három fő elemből áll. Ezek közül az első keletkezik az id. Az id az eszméletlen, az alapvető és az elsődleges sürgetéseket tartalmazza.

Ego : A személyiség második aspektusa, amely felmerül, az egó. Ez a személyiség része, amelyiknek a valóság igényeihez kell igazodnia. Segít kontrollálni a sürgősségi id, és arra tesz bennünket, hogy viselkedjen olyan módon, hogy reális és elfogadható. Ahelyett, hogy vágyainkat és szükségleteinket kielégítõ magatartásformákat vehetnénk igénybe, az ego kényszerít bennünket arra, hogy igényeinket társadalmilag elfogadható és realisztikus módon teljesítse. Az id igényei ellenõrzése mellett az ego is segít egyensúlyt teremteni az alapvetõ sürgetõk, eszményeink és valóságunk között.

Superego : A superego a személyiség végső aspektusa, hogy felbukkanjon, és tartalmazza az eszményeinket és értékeinket. Azok az értékek és hiedelmek, amelyeket a mi szülõink és társadalmunk beágyaz bennünk, a superego vezérõereje, és arra törekszik, hogy e morálok szerint viselkedjünk.

Az Ego védelmi mechanizmusa

A védelmi mechanizmus egy olyan stratégia, amelyet az ego védelmet nyújt a szorongástól. Ezek a védekező eszközök óvintézkednek arra, hogy a tudattalan kellemetlen vagy nyugtalanító aspektusait megismerjék. Amikor valami túlságosan túlterheltnek vagy még alkalmatlannak tűnik, a védelmi mechanizmusok segítenek megakadályozni az információ bejutását a tudatba a szorongás minimalizálása érdekében.

kritika

erősségek

Irodalom:

Amerikai Pszichoanalitikus Egyesület. (ND). A pszichoanalízisről. A http://www.apsa.org/content/about-psychoanalysis webhelyről tölthető le.

Freud, S. (1916-1917). Bevezető előadások a pszichoanalízisről . SE, 22, 1-182.

Freud, A. (1937). Az ego és a védelem mechanizmusa. London: Karnac Books.

Schwartz, C. (2015). Amikor Freud a fMRI-t állítja. Az Atlanti-óceán . A http://www.theatlantic.com/health/archive/2015/08/neuroscience-psychoanalysis-casey-schwartz-mind-fields/401999/.