Mi a tudatos elme?

Sigmund Freud személyiség pszichoanalitikus elméletében a tudatos tudat mindentől tudatunkból áll. Ez a szellemi feldolgozásunknak az a szempontja, hogy racionálisan gondolkodunk és beszélhetünk.

A tudatos elme olyan dolgokat tartalmaz, mint az aktuális tudatosságunkban rejlő érzések, észlelések, emlékek, érzések és fantáziák.

A tudatos elme szoros kapcsolatban áll a pre-tudattal, amely magában foglalja azokat a dolgokat, amelyekről jelenleg nem gondolunk, de amelyekről könnyen tudatosan tudatosulhatunk.

Az eszméletlen elme elfojtja azokat a dolgokat, amelyeket a tudatos elme titokban tart. Bár nem vagyunk tisztában ezekkel az érzésekkel, gondolatokkal, sürgetésekkel és érzelmekkel, Freud úgy gondolta, hogy a tudattalan elme még mindig befolyásolhatja viselkedésünket. Az eszméletlen dolgok csak a tudatos tudat számára álcázott formában állnak rendelkezésre. Például az eszméletvesztés tartalma az álmok formájában tudatossággá válhat. Freud úgy gondolta, hogy az álmok tartalmának elemzésével az emberek felfedezhetik öntudatlan befolyását tudatos akcióikra.

A tudatos elme: csak a jéghegy csúcsa

Freud gyakran használta a jéghegy metaforáját az emberi személyiség két fő aspektusának leírására.

A víz felett húzódó jéghegy csúcsa a tudatos elme. Amint a jobb oldalon látható képen látható, a tudatos elme csak a "jéghegy csúcsa". A víz alatt a jéghegy sokkal nagyobb része, amely a tudattalan.

Miközben a tudatos és az előtti tudat fontos, Freud úgy gondolta, hogy sokkal kevésbé fontosak, mint a tudattalanok.

Úgy vélte, a dolgok, amelyek rejtve vannak a tudatosságtól, nagy befolyást gyakoroltak személyiségeinkre és viselkedéseinkre.

Tudatos és megelőző: Mi a különbség?

A tudatos elme magában foglalja mindazokat a dolgokat, amiket Ön jelenleg tisztában van és gondolkodik. Némileg hasonlít a rövid távú memóriához, és a kapacitás szempontjából korlátozott. Tudatosságod magadról és a körülötted lévő világról a tudatosságod része.

Az eszméletlen elme, más néven a tudatalatti elme, magában foglal olyan dolgokat, amelyekről jelenleg nem tudunk, de szükség esetén tudatosan tudatosan tudunk. Lehet, hogy jelenleg nem gondolkodik el arról, hogy hogyan kell hosszú távú megosztást végezni, de az információhoz való hozzáférést és a tudatos tudatossághoz juthat, ha matematikai problémával szembesülsz.

Az eszméletlen elme az elmének része, amely megfelel a közönséges emlékezetnek. Ezek az emlékek nem tudatosak, de bármikor tudatos tudatossá tehetjük őket.

Míg ezek az emlékek nem képezik részét a közvetlen tudatosságnak, tudatos erőfeszítéssel tudatosan gyorsan tudatosulnak. Például, ha megkérdeznéd, milyen tévéműsorral nézel tegnap este, vagy hogy ma reggelire reggeliztél, akkor ezeket az információkat kihasználod a tudatlanságodból.

Az eszméletlen gondolkodásnak hasznos módja az, hogy a tudat tudatos és tudattalan részei között egyfajta gatekeeperként viselkedik. Ez lehetővé teszi, hogy csak bizonyos információk jussanak át, és belépjen tudatosságba.

A telefonszámok és a társadalombiztosítási számok szintén példái a tudatában rejlő információknak. Míg nem sétálsz tudatosan ezen információk folyamatos gondolkodásán, gyorsan tudod kihúzni a tudatalattidból, amikor megkérdezed, hogy ezeket a számokat összekapcsolják.

Freud jéghegy metaforájában az előfedélzet éppen a víz felszínén van.

Láthatja a sötét alakot és a süllyedt jég vázlatait, ha összpontosít, és megpróbálja meglátni.

A tudattalan elmehez hasonlóan Freud úgy vélte, hogy az előtudat befolyásolhatja a tudatos tudatosságot. Néha információ a preconscious felületekről váratlan módon, mint álmokban vagy véletlenszerűen a nyelvben ( Freudianusznak nevezik). Miközben nem gondolkodunk aktívan ezen dolgokról, Freud úgy vélte, hogy még mindig befolyásolták a tudatos cselekvéseket és viselkedéseket.

További pszichológiai definíciók: A pszichológiai szótár

Kiejtés: [ kon -shuhs]

Szintén ismert: A tudatos elme; Öntudat

Irodalom:

Freud, S. (1915). A tudattalan . Standard Edition, 14. kötet.