A védelmi mechanizmusok olyan eszméletlen pszichológiai válaszok, amelyek megvédik az embereket a fenyegetettségektől és olyan dolgoktól, amelyeket nem akarnak gondolni vagy foglalkozni. A kifejezés kezdett a pszichoanalitikus terápiában, de lassan haladt a köznapi nyelv nyelvezetében. Gondold végig, amikor utoljára azt mondtad, hogy valaki "elutasításként" vagy vádolt valakit "racionalizálni". Mindkét példa egyfajta védelmi mechanizmusra utal.
Tehát pontosan mi a védelmi mechanizmus?
Leginkább Sigmund Freud pszichoanalitikus elmélete által használt védelmi mechanizmus az ego által kifejlesztett taktika, amely a szorongás elleni védelmet szolgálja. A védelmi mechanizmusok úgy gondolják, hogy megóvják az elme ellen olyan érzéseket és gondolatokat, amelyek túlságosan nehézek ahhoz, hogy a tudatos elme megbirkózzon. Bizonyos esetekben a védelmi mechanizmusok úgy gondolják, hogy nem megfelelő vagy nem kívánt gondolatokat és impulzusokat tartanak a tudatba lépni.
Sigmund Freud személyiségmodelljében az ego a személyiség aspektusa, amely a valósággal foglalkozik. Ennek során az egónak is meg kell birkóznia az id és a superego ellentétes igényeivel .
Az id a személyiség azon része, amely minden akarást, szükségletet és impulzust kíván teljesíteni. Ez a személyiségek legalapvetőbb, legfontosabb része, és nem veszi figyelembe olyan dolgokat, mint a társadalmi alkalmasság, az erkölcs, vagy akár a valóság, hogy teljesítsük akaratainkat és szükségleteinket. A superego megpróbálja az egót egy idealisztikus és erkölcsi módon fellépni. A személyiség e része a szülõktõl, a többi családtagtól, a vallási befolyástól és a társadalomból szerzett internalizált erkölcsök és értékekbõl áll.
Annak érdekében, hogy megbirkózzanak a szorongással, Freud úgy vélte, hogy a védelmi mechanizmusok segítettek megvédeni az egót az id, a superego és a valóság által létrehozott konfliktusoktól.
Tehát mi történik, ha az egó nem tud foglalkozni vágyaink követelményeivel, a valóság korlátaival és a saját erkölcsi normáikkal? Freud szerint a szorongás kellemetlen belső állapot, amelyet az emberek elkerülnek. A szorongás az ego jeleként jár, hogy a dolgok nem megyek, ahogyan kell. Ennek eredményeképpen az ego alkalmaz valamiféle védelmi mechanizmust, hogy segítsen csökkenteni a szorongás érzéseit.
A szorongás típusai
Nem mindenféle szorongás jön létre. Ezek az aggodalmak ugyanabból a forrásokból sem származnak. Freud háromféle szorongást azonosított:
- A neurotikus szorongás az a tudattalan aggodalom, hogy elveszítjük az irányítást az id sürgőiről, ami a nem megfelelő viselkedés büntetését eredményezi.
- A valóságos szorongás a való világ eseményeitől való félelem. Ennek a szorongásnak az oka általában könnyen azonosítható. Például egy személy félhet egy kutya harapástól, ha egy fenyegető kutya közelében van. Ennek a szorongásnak a leggyakoribb módja a fenyegető tárgy elkerülése.
- Az erkölcsi szorongás magában foglalja a félelem a saját erkölcsi elvek megsértését.
Bár tudatosan használhatjuk ezeket a mechanizmusokat, sok esetben ezek a védekezés öntudatlanul működik, hogy torzítsa a valóságot. Például, ha egy különösen kellemetlen feladattal szembesülsz, az elme dönthet úgy, hogy elfelejti a felelősséget, hogy elkerülje a rettegett feladatot. A felejtés mellett más védelmi mechanizmusok közé tartozik a racionalizálás, tagadás, elnyomás, kivetítés, elutasítás és reakcióképesség.
Bár minden védelmi mechanizmus egészségtelen lehet, alkalmazkodóképesek is lehetnek, és lehetővé teszik számunkra, hogy normálisan működjenek. A legnagyobb problémák akkor merülnek fel, ha a védelmi mechanizmusokat túlterhelték a problémák kezelésének elkerülése érdekében. A pszichoanalitikus terápiában a cél az, hogy segítse az ügyfelet felfedezni ezeket a tudattalan védelmi mechanizmusokat, és jobb, egészségesebb módokat találni a szorongásra és a szorongásra.
Sigmund Freud lánya, Anna Freud leírta az ego által használt tíz különböző védelmi mechanizmust. Más kutatók számos további védelmi mechanizmust írtak le.
1 - elmozdulás
Volt már egy nagyon rossz nap a munkában, aztán hazament, és kivetted a csalódottságodat családoddal és barátaiddal? Aztán megtapasztalta az eltolódás ego védelmi mechanizmusát.
A költözés magában foglalja a kevésbé fenyegető emberekkel vagy tárgyakkal kapcsolatos frusztrációinkat, érzéseinket és impulzusaikat. A kiközösített agresszió a védelmi mechanizmus közös példája. Ahelyett, hogy a dühünket negatív következményekhez vezetnénk (mint például a főnökökkel szembeni érvelés), inkább kifejeztük haragunkat olyan ember vagy tárgy ellen, amely nem jelent fenyegetést (például házastársaink, gyermekük vagy háziállatuk).
2 - Elutasítás
A megtagadás valószínűleg az egyik legismertebb védelmi mechanizmus, amelyet gyakran olyan helyzetek leírására használnak fel, amelyekben az emberek képtelenek szembenézni a valósággal, vagy nyilvánvaló igazságot ismerhetnek el (azaz "tagadja"). A megtagadás egy teljes megtagadás, hogy elismeri vagy elismeri, hogy valami történt, vagy jelenleg is előfordul. A kábítószerfüggők vagy az alkoholfogyók gyakran tagadják, hogy problémájuk van, míg a traumatikus események áldozatai megtagadhatják, hogy az esemény valaha bekövetkezett.
A tagadási funkciók megvédik az egót olyan dolgoktól, amelyekkel az egyén nem képes megbirkózni. Bár ez megmenthet minket a szorongástól vagy a fájdalmaktól, a tagadást is jelentős energiaráfordítást igényel. Emiatt más védekezést is használnak arra, hogy ezeket az elfogadhatatlan érzéseket a tudatosságtól megvédje.
Sok esetben túlnyomó bizonyíték lehet arra, hogy valami igaz, mégis a személy továbbra is tagadja létezését vagy igazságát, mert túlságosan kényelmetlenül áll szemben.
A megtagadás a tény vagy a valóság létezésének lapos elutasítását vonhatja maga után. Más esetekben bevallhatja, hogy valami igaz, de minimálisra csökkenti fontosságát. Néha az emberek elfogadják a valóságot és a tény komolyságát, de tagadják saját felelősségüket, és másokat vagy más külsõ erõket vádolnak.
A függőség az egyik legelismertebb példa a tagadásnak. Azok a személyek, akik szenvednek a kábítószerrel való visszaélés problémájával kapcsolatban, gyakran lemondanak arról, hogy viselkedésük problémás. Más esetekben bevallhatják, hogy kábítószereket vagy alkoholt használnak, de azt állítják, hogy ez a kábítószer-visszaélés nem jelent problémát.
3 - Nyomás és elnyomás
A represszió egy másik jól ismert védelmi mechanizmus. A represszió a tudatos tudatosság megőrzését szolgálja. Ezek az emlékek azonban nem csak eltűnnek; továbbra is befolyásolják viselkedésünket. Például egy olyan személy, aki elfojtotta a gyermekkel szenvedett visszaélések emlékeit, később nehézségekbe ütközhet.
Néha tudatosan tesszük ezt a tudatosságból, amit elnyomásnak nevezünk. A legtöbb esetben azonban a tudatállapotból származó, a szorongás-keltő emlékek eltávolítása feltehetőleg öntudatlanul jelentkezik.
4 - Szublimáció
A szublimáció egy olyan védelmi mechanizmus, amely lehetővé teszi számunkra, hogy elfogadhatatlan impulzusokat alakítsunk ki úgy, hogy ezeket a viselkedéseket elfogadhatóbb formává alakítjuk. Például egy olyan személy, aki szélsőséges haragot tapasztal, esetleg a kick-boxoláshoz vezethet, mint a csalódottságot. Freud úgy gondolta, hogy a szublimáció az érettség jele, amely lehetővé teszi az emberek normális működését társadalmilag elfogadható módon.
5 - Vetítés
A vetítés egy védelmi mechanizmus, amely magában foglalja saját elfogadhatatlan tulajdonságainkat vagy érzéseinket, és más embereknek tulajdonítja őket. Például ha erősen nem szeretsz valakit, inkább azt hiszed, hogy ő nem szeret téged. A kivetítés a vágy vagy impulzus kifejeződésének lehetővé tételével működik, de oly módon, hogy az egó nem képes felismerni, ezért csökkenti a szorongást.
6 - Intellektualizáció
Az intellektualizáció a szorongás csökkentésére törekszik az események hideg, klinikai módon történő gondolkodásával. Ez a védelmi mechanizmus lehetővé teszi számunkra, hogy elkerüljük a helyzet stresszes, érzelmi aspektusát, és csak az intellektuális összetevőre összpontosítsunk. Például egy olyan személy, aki éppen diagnosztizált egy terminális betegséget, összpontosítani tud mindent a betegségről annak érdekében, hogy elkerülje a szorongást és távol maradjon a helyzet realitásától.
7 - racionalizálás
A racionalizálás olyan védelmi mechanizmus, amely magában foglalja az elfogadhatatlan viselkedés vagy érzés racionális vagy logikus megmagyarázását, elkerülve a viselkedés valódi okait. Például egy olyan személy, akit egy adott időpontra elutasítanak, ésszerűsítheti a helyzetet azzal, hogy azt egyébként nem vonzza a másik személyhez. Egy tanuló hibás vizsgaeredményt hibázhat az oktatónál, nem pedig a felkészülés hiánya miatt.
A racionalizálás nemcsak megakadályozza a szorongást, hanem védi az önbecsülést és az önfogalmat . Amikor sikert vagy sikert aratnak, az emberek hajlamosak arra, hogy teljesítményüket saját tulajdonságaikhoz és készségeikhez hozzák, míg a kudarcokat más emberek vagy külső erők hibáztatják.
8 - Regresszió
Amikor a stresszes események szembesülnek, az emberek néha lemondanak a küzdési stratégiákról, és visszatérnek a fejlődés korai szakaszában alkalmazott magatartásformákhoz. Anna Freud felhívta a figyelmet a védelmi mechanizmus regressziójára, ami azt sugallja, hogy az emberek a pszichoszexuális fejlődés színpadán járnak el, amelyben rögzülnek. Például a korai fejlesztési szakaszban rögzített egyén sírhat, vagy felborulhat, ha kellemetlen híreket hall.
A regresszióhoz társuló viselkedések nagyban eltérhetnek attól függően, hogy melyik fázisban rögzítették a személyt. A szájüregben rögzített egyén túlságosan elkezdheti a dohányzást vagy a dohányzást, vagy nagyon verbálisan agresszív lehet. Az analálistól való rögzítés túlzott tisztaságot vagy rendetlenséget eredményezhet.
9 - Reakcióképzés
A reakció kialakulása csökkenti a szorongást az ellenkező érzés, impulzus vagy viselkedés felvételével. A reakció kialakulásának példája olyan ember kezelése lenne, akit nem szeretsz túlzottan barátságos módon, hogy elrejtsd a valódi érzéseidet. Miért viselkednek az emberek ilyen módon? Freud szerint a reakció kialakulását védelmi mechanizmusként használják fel, hogy elrejtsék valódi érzéseiket azáltal, hogy pontosan viselkednek.
10 - Egyéb védelmi mechanizmusok
Mivel Freud először leírták az eredeti védelmi mechanizmusokat, a többi kutató folytatta a szorongás csökkentésére irányuló egyéb módszereket. E védelmi mechanizmusok közül néhány:
Tevékenykedő : Az ilyen típusú védelemben az egyén stresszel szembesül a cselekvésekkel, nem pedig a belső érzésekre.
Társulás: ez azt jelenti, hogy támogatni kell a többi embert.
Cél gátlás: Az ilyen típusú védelemben az egyén elfogadja az eredeti céljuk módosított formáját (pl. Középiskolai kosárlabda edzővé vált, nem pedig profi sportolóként).
Altruizmus: A belső szükséglet kielégítése mások segítésével.
Elkerülés: Nem hajlandó foglalkozni vagy kellemetlen tárgyakat vagy helyzeteket találni.
Kompenzáció: Egy területen túlszárnyalás a másik hibáinak kompenzálására.
Humor: rámutat a helyzet vicces vagy ironikus aspektusaira.
Passzív-agresszió: közvetetten kifejező harag.
Fantázia: A valóság elkerülése azáltal, hogy visszavonul egy biztonságos helyre az elmében.
Visszavonás: Ez azt jelenti, hogy megpróbáljuk kiegyenlíteni azt, ami nem megfelelő gondolatoknak, érzéseknek vagy viselkedéseknek. Ha megbántod valakinek az érzéseit, akkor felajánlhatod, hogy csinálj valami kellemes dolgot a számodra, hogy megszorítsd a szorongást.
Miközben a védelmi mechanizmusokat gyakran negatív reakciónak tartják, mindannyiunknak szükségük van rájuk, hogy átmenetileg megkönnyítsék a stresszt és megvédjék az önbecsülést a kritikus időkben, lehetővé téve az Egyesült Államokat, hogy a pillanatig szükségesnek mutatkozzon. Néhány ilyen védekezés hasznos lehet, mint mások. Például a humor felhasználásával a stresszes, szorongáskeltő helyzet leküzdésére ténylegesen adaptív védelmi mechanizmus lehet.
Egy Word From
A legismertebb védelmi mechanizmusok egy része a hétköznapi nyelv közös részévé vált. Talán leírhatjuk valakinek, hogy "egyáltalán tagadják" egy olyan problémát, amellyel szembesülnek. Amikor valaki visszaesik a dolgok régi módjaiból, akkor a "korábban regresszálva" kifejezést egy korábbi fejlõdési pontnak nevezhetjük.
Fontos megjegyezni, hogy a védelmi mechanizmusok lehetnek jóak és rosszak is. Hasznos szerepet játszhatnak azáltal, hogy megvédik az énet a stressztől és egészséges kilépést biztosítanak. Más esetekben ezek a védelmi mechanizmusok visszatarthatják Önt attól, hogy szembenézzenek a valósággal, és az öncsalás formájaként cselekedhetnek.
Ha úgy látja, hogy bizonyos védelmi mechanizmusok túlzott használata negatív hatással van az életére, fontolja meg tanácsadással orvoshoz, pszichológushoz vagy más mentális egészségügyi szakemberhez további tanácsokat és segítséget. Vegye figyelembe a védelmi mechanizmusok kvízét, hogy lássuk, milyen jól tudjuk azonosítani a különböző típusú védelmi intézkedéseket.
> Források:
> Burgo, J. Miért csinálom ezt? A pszichológiai védelmi mechanizmusok és a rejtett módszerek alakítják életünket. Chapel Hill, NC: New Rise Press; 2012-ben.
> Corey, G. A tanácsadás és pszichoterápia elmélete és gyakorlata (8. kiadás). Belmont, CA: Thomson Brooks / Cole; 2009.