Érzelmek és érzelmi reakciók típusai

Úgy tűnik, az érzelmek mindennapi életünket szabályozzák. Meghozzuk döntéseinket, hogy boldogok vagyunk-e, dühösek, szomorúak, unatkoztak vagy frusztráltak-e. Tevékenységeket és hobbit választunk az érzelmek alapján.

Mi éppen egy érzelem?

A "Pszichológia felfedezése" című könyv szerint "Az érzelem összetett pszichológiai állapot, amely három különböző komponenst foglal magában: egy szubjektív élményt, egy élettani választ és egy viselkedési vagy kifejező választ."

Az érzelmek pontos megértése mellett a kutatók megpróbálták azonosítani és osztályozni a különböző érzelmeket. 1972-ben Paul Eckman pszichológus azt javasolta, hogy hat alapvető érzelem létezik, amelyek egyetemesek az emberi kultúrákban: félelem, undor, düh, meglepetés, boldogság és szomorúság. 1999-ben kiterjesztette ezt a listát számos más alapvető érzelemre, beleértve a zavart, az izgalmat, a megvetést, a szégyenet, a büszkeséget, az elégedettséget és a szórakozást.

Az 1980-as években Robert Plutchik újabb érzelmi besorolási rendszert vezetett be, az úgynevezett "érzelmek kereke". Ez a modell bemutatta, hogy a különböző érzelmek kombinálhatók vagy összekeverhetők, sőt, ahogyan egy művész az elsődleges színeket keverik más színek létrehozásához. Plutchik azt javasolta, hogy 8 elsődleges érzelmi dimenzió létezik: a boldogság és a szomorúság, a harag, a félelem, a bizalom és az undor, valamint a meglepetés és a várakozás.

Ezek az érzelmek többféleképpen kombinálhatók. Például a boldogság és a várakozás kombinálható izgalomhoz.

Annak érdekében, hogy jobban megértsük, milyen érzelmek vannak, három fő elemre kell összpontosítanunk.

A szubjektív tapasztalat

Míg a szakértők úgy vélik, hogy számos olyan alapvető egyetemes érzelem létezik, amelyet az emberek világszerte tapasztalt a háttértől vagy a kultúrától függetlenül, a kutatók azt is elhiszik, hogy az érzelem élménye nagyon szubjektív lehet.

Bár bizonyos érzelmek, például "mérgesek", "szomorúak" vagy "boldogok" számára széles címkékkel rendelkezünk, ezeknek az érzelmeknek a saját egyedi tapasztalata valószínűleg sokkal többdimenziós. Vegye figyelembe a haragot. Minden düh ugyanaz? Saját tapasztalata az enyhe bosszúságtól a vakító düheig terjedhet.

Ráadásul nem mindig tapasztalunk minden érzelem tiszta formáját. A vegyes érzelmek az életünk különböző eseményein vagy helyzetén át gyakoriak. Ha új munkát indítasz, izgatottnak és idegesnek érzed magad. A házasságkötés vagy a gyermekvállalás sokféle érzelmet kelthet az örömtől a szorongásig. Ezek az érzelmek egyidejűleg fordulhatnak elő, vagy érzed őket egymás után.

Az élettani válasz

Ha valaha is úgy érezte, hogy a gyomra a szorongásból fakad, vagy a szíved félelmet szenved, akkor rájön, hogy az érzelmek erős fiziológiai reakciókat is okoznak. (Vagyis, mint a Cannon-Bard érzelmi elméletben, érzelmeket érezünk és élettani reakciókat egyidejűleg érzünk.) Sok érzelmi reakciót, mint például izzadás, idegrendszer, az autonóm idegrendszer ága.

Az autonóm idegrendszer önkéntelen testreagálást, például véráramlást és emésztést kontrollál. A szimpatikus idegrendszer fel van töltve a test harci vagy repülésbeli reakcióinak ellenőrzésével . Fenyegetés esetén ezek a válaszok automatikusan felkészítik a testedet arra, hogy elmeneküljenek a veszélytől, vagy szembenézzenek a fenyegetéssel.

Míg az érzelem élettana korai tanulmányai elsősorban ezekre az autonóm válaszokra összpontosítottak, újabb kutatások célul tűzték ki az agy szerepét az érzelmekben. Az agykutatások kimutatták, hogy az amygdala, a limbikus rendszer része, különösen fontos szerepet játszik az érzelmekben és a félelemben.

Maga az amygdala egy apró, mandula alakú struktúra, amely olyan motivációs állapotokhoz kapcsolódik, mint az éhség és a szomjúság, valamint az emlékezet és az érzelem. A kutatók az agyi képalkotást alkalmazták annak kimutatására, hogy amikor az embereket fenyegető képek jelennek meg, az amygdala aktiválódik. Az amygdala károsodása is kimutatták, hogy károsítja a félelem választ.

A viselkedési reakció

A végső komponens talán az, amelyet legjobban ismersz - az érzelmek tényleges kifejezése. Jelentős időt fordítunk a körülöttünk lévő emberek érzelmi kifejezéseinek értelmezésére. Képességünk, hogy pontosan megértsük ezeket a kifejezéseket, kötődik ahhoz, amit a pszichológusok érzelmi intelligenciának neveznek, és ezek a kifejezések nagy szerepet játszanak a teljes testbeszédben . A kutatók úgy vélik, hogy sok kifejezés univerzális, például egy mosoly, amely boldogságot vagy örömöt jelez, vagy egy homlokát, amely szomorúságot vagy kellemetlenséget jelez. A kulturális szabályok fontos szerepet játszanak abban is, hogyan fejezzük ki és értelmezzük az érzelmeket. Például Japánban az emberek hajlamosak a félelem vagy undok megjelenítésére, amikor a hatósági alak jelen van.

Érzelmek és hangulatok

A mindennapi nyelvben az emberek gyakran használják az "érzelmek" és a "hangulatok" kifejezést felcserélhetően, de a pszichológusok ténylegesen különbséget tesznek a kettő között. Hogyan különböznek egymástól? Az érzelem általában rövid életű, de intenzív. Az érzelmek valószínűleg határozott és azonosítható okokkal is rendelkeznek. Például, miután nem értett egyet egy barátommal a politika irányában, rövid időre dühös lehet. A hangulat azonban általában sokkal enyhébb, mint egy érzelem, de hosszabb ideig tart. Sok esetben nehéz lehet a hangulat sajátos okát azonosítani. Például néhány napig érzed magad érezni, anélkül, hogy egyértelmű, azonosítható ok lenne.

> Források:

> Ekman, P. (1999). Alapvető érzelmek, Dalgleish, T; Teljesítmény, M, a megismerés és az érzelem kézikönyve. Sussex, Egyesült Királyság: John Wiley & Sons.

> Hockenbury, DH & Hockenbury, SE (2007). A pszichológia felfedezése. New York: Vonzó kiadók.

> Plutchik, R. (1980). Emotion: elmélet, kutatás és tapasztalat: Vol. 1. Az érzelmek elmélete 1 . New York: Academic Press.