Freud-elmélet

A Sigmund Freud elméletének áttekintése

Ha Ön még a pszichológia legéletszerűbb hallgatója, akkor valószínűleg elég időt töltöttél a Sigmund Freud elméleteiről. Még azok is, akik a pszichológia tárgyaként viszonylag ismeretlenek, a pszichoanalízis , a Sigmund Freud által létrehozott gondolatiskola legalábbis bizonyos. Bár a pszichoanalízis kulcsfontosságú fogalmai, mint a tudattalan, a rögzítés, a védelmi mechanizmusok és az álomszimbolizmus, lehet, hogy némi ismereteket szerezhetsz, akkor pontosan azon tűnődhetsz, miként illeszkednek össze ezek az ötletek, és milyen hatással vannak a kortárs pszichológusokra.

A Freud-elmélet rövid áttekintésében többet megtudhat Sigmund Freud által javasolt főbb gondolatokról.

Anna O és a Talk Therapy fejlesztése

Freud legnagyobb pszichológiai hozzájárulásának egyike a talk terápia , az a gondolat, hogy egyszerűen csak a problémáinkról beszélünk segíthet enyhíteni őket. A barátjával és kollégájával, Josef Breuerrel való kapcsolatán keresztül Freud tudomást szerzett egy olyan nőről, akit az ügy történetében ismert, mint Anna O. A fiatal nő valódi neve Bertha Pappenheim volt, és Breuer páciensévé vált, miután elszenvedte az úgynevezett hisztériát , amelynek tünetei homályos látást, hallucinációkat és részleges bénulást tartalmaztak. Breuer észrevette, hogy a tapasztalatainak megvitatása bizonyos mértékű megkönnyebbülést okoz a tüneteinek. Maga Pappenheim volt, aki a kezelésre "beszélő kúra" -ként hivatkozott.

Míg Anna O-t gyakran Freud betegeként írják le, a kettő valójában soha nem találkozott. Freud azonban gyakran tárgyalt a Breuer-ügyével, és mindketten 1895- ben könyveltek össze a Hysteria tanulmányai alapján . Freud arra a következtetésre jutott, hogy a hisztéria a gyermekkori szexuális bántalmazás eredménye, amely végül Freud és Breuer szakmai és személyes kapcsolataihoz vezetett.

Anna O lehet, hogy valójában nem Freud beteg volt, de az ő esete nagyrészt tájékoztatta Freud munkáját, majd később a terápiáról és a pszichoanalízisről szóló elméleteket.

A vezetõ erõk a személyiség mögött

Freud pszichoanalitikus elmélete szerint minden lelki energiát a libidó generál. Freud azt javasolta, hogy szellemi állapotainkat két egymással versenyző erõ befolyásolja: katéksis és antikatátis . A katéziát úgy írta le, mint egy mentális energia befektetése emberben, ötletben vagy tárgyban. Ha éhes vagy, például létrehozhatsz egy lelki képet egy olyan finom ételről, amelyet vágytál. Más esetekben az egó kihasználhatja az id energiájának egy részét, hogy olyan tevékenységeket kereshessen, amelyek kapcsolódnak a tevékenységhez annak érdekében, hogy eloszlassák a felesleges energia egy részét az azonosítóból. Ha valójában nem kereshet ételt az éhségedért, akkor inkább egy szakácskönyvet, vagy böngészhet a kedvenc recept blogodon.

Az antikatátis magában foglalja az egót, amely gátolja a id társadalmi elfogadhatatlan igényeit. A sürgetések és vágyak megszüntetése az antikatátis egyik leggyakoribb formája, de jelentős energiabefektetéssel jár. Ne feledje, Freud elmélete szerint csak annyi libidinalis energia áll rendelkezésre . Ha sok energiát szánnak az antikáthexis elleni sürgetések elnyomására, akkor kevesebb energia áll rendelkezésre más folyamatokhoz.

Freud azt is hitte, hogy az emberi viselkedés nagy részét két ösztönös ösztön motiválja: az élet ösztönei és a halál ösztönei . Az élet ösztönei azok, amelyek a túlélésre, a reprodukcióra és az örömre vonatkozó alapvető szükséglethez kapcsolódnak. Olyan dolgokat foglalnak magukban, mint az élelem, a menedék, a szeretet és a szex szükségessége. Azt is javasolta, hogy minden ember öntudatlan halálra vágyik, amit halálozási ösztönként említ. Az önpusztító viselkedés a halálmegjelenés egyik kifejeződése volt. Azonban úgy vélte, hogy ezeket a halálozási ösztönöket nagyban megkönnyíti az élet ösztönei.

A Psziché: A Személyiség Alapszerkezete

A freudi elméletben az emberi elme két fő részre van felépítve: a tudatos és a tudattalan elme .

A tudatos elme magában foglalja mindazokat a dolgokat, amelyekről tudatában vagy tudatosan tudatosulni tudunk. A tudattalan elme azonban magában foglalja az összes tudatosságon kívüli dolgot - minden kívánság, vágy, remény, sürgetés és emlékezet, amelyek a tudatosságon kívül esnek, mégis befolyásolják a viselkedést. Freud az elmét egy jéghegyhez hasonlította. A jéghegy csúcsa, amely valójában a víz felett látható, csak az elme apró részét képviseli, míg a víz alatti rejtett jég hatalmas területe a sokkal nagyobb tudattalan.

Az elmének e két fő összetevője mellett a freudi elmélet is három fő alkotóelemre osztja az emberi személyiséget: az id, az ego és a superego . Az id a személyiség legprimitívebb része, amely a legfontosabb sürgetések forrása. A személyiség e része teljesen öntudatlan, és az összes libidinalis energia forrását szolgálja. Az ego a személyiség összetevője, melynek feladata a valósággal való foglalkozás, és amely biztosítja, hogy az id igényei kielégíthessék a reális, biztonságos és társadalmilag elfogadható módon. A superego a személyiség része, amely minden olyan internalizált erkölcsöt és normát magában foglal, amelyet szülõktõl, családunkból és társadalmunkból szerzünk.

A fejlődés pszichoszexuális szakaszai

A freudiai elmélet azt sugallja, hogy a gyermekek fejlődése során egy sor pszichoszexuális szakaszon haladnak keresztül. Minden egyes szakaszban a libidó örömteli energiája a test egy másik része felé fordul.

A pszichoszexuális fejlődés öt foka:

  1. A szájüreg: A libidinalis energiák a szájra koncentrálnak.
  2. A Anal Stage: A libidinalis energiák az anusra összpontosulnak.
  3. A Phallic Stage: A libidinalis energiák a péniszre vagy a klitoriszra koncentrálnak.
  4. A látens színpad: olyan nyugalmi időszak, amelyben kevés a libidinalista érdeklődés.
  5. A genitális szakasz: A libidinalis energiák a nemi szervekre koncentrálnak.

Az egyes szakaszok sikeres befejezése felnőttként egészséges személyiséghez vezet. Ha azonban egy konfliktus egy adott szakaszban megoldatlan marad, akkor az egyén továbbra is rögzíthetõ vagy megakadhat az adott fejlettségi ponton. A rögzítés magában foglalhat túlfüggést vagy rögeszmét valamivel, ami a fejlődés e fázisához kapcsolódik. Például egy "orális rögzítéssel" rendelkező személy úgy gondolja, hogy a fejlődés orális szakaszában ragad. Az orális beágyazódás jelei magukban foglalhatják az orális viselkedéshez való túlzott támaszkodást, például a dohányzást, a harapós körmöket vagy az étkezést.

Álomelemzés

A tudattalan elme kulcsszerepet játszott minden Freud-elméletben, és az álmokat az egyik legfontosabb módszernek tartotta, hogy belenézzen a tudatos tudatunkon kívülre. Az álmokat "a tudattalan királyi úton" álmodta, és úgy gondolta, hogy az álmok megvizsgálásával nemcsak azt látta, hogy a tudatalatti elmélete hogyan működik, hanem azt, hogy mit akar elfedni a tudatosságtól.

Freud úgy vélte, hogy az álmok tartalmát kétféleképpen lehet bontani. Az álom nyilvánvaló tartalma magában foglalta az álom tényleges tartalmát - az álomban szereplő eseményeket, képeket és gondolatokat. A nyilvánvaló tartalom lényegében az álmodó emlékének ébredése. A látens tartalom viszont a rejtett és szimbolikus jelentések az álomban. Freud úgy gondolta, hogy az álmok lényegében a kívánság teljesítésének egy formája. Az eszméletlen gondolatok, érzelmek és vágyak figyelembe vétele és kevésbé fenyegető formákká való átalakításával az emberek képesek csökkenteni az egó szorongását.

Gyakran használta az álmok elemzését kiindulópontjaként a szabad társulási technikájában. Az elemző egy különleges álomszimbólumra koncentrál, majd szabad társulást használva, hogy lássa, milyen más gondolatok és képek azonnal eljutottak az ügyfél elméjéhez.

Védelmi mechanizmusok

Még ha még soha nem tanulmányozta Freud elméleteit, akkor valószínűleg úgy hallottátok, hogy a "védelmi mechanizmusok" kifejezés néhányszor elhangzott. Amikor valaki úgy tűnik, nem akar fájdalmas igazsággal szembesülni, akkor azzal vádolhatja őket, hogy "tagadják". Ha egy személy igyekszik logikus magyarázatot keresni az elfogadhatatlan viselkedéshez, azt sugallhatja, hogy "racionalizálják".

Ezek a dolgok különböző típusú védelmi mechanizmusokat vagy taktikákat képviselnek, amelyeket az ego védelmet nyújt a szorongástól. A védelem legismertebb mechanizmusai közé tartozik a tagadás, az elnyomás és a regresszió, de még sok más van. Fedezze fel többé a védelem típusát és hogyan működnek az ego védelmében a védelmi mechanizmusok áttekintésében.

A kortárs nézetek a freudi elméletről

Miközben Freud elméletét széles körben bírálta, fontos megjegyezni, hogy munkája jelentősen hozzájárult a pszichológiához. Munkája nagy változást váltott ki abban, hogy hogyan látjuk a mentális betegségeket azzal, hogy nem minden pszichológiai problémával élnek fiziológiai okok. Hisz abban, hogy a mentális problémák megoldódhatnak, ha valóban beszélnek róluk, forradalmasították a pszichoterápiát.

Mivel sok kortárs pszichológus nem sok elhitetést enged Freud ötleteinek, lehet, hogy ön megkérdezi tőle, miért kell egyáltalán a freudi elméletről tanulni. Először és talán a legfontosabb, hogy megértsük, hol van a pszichológia ma, elengedhetetlen, hogy visszapillantsunk, hol vagyunk és hogyan jöttünk ide. Freud munkája betekintést nyújt egy fontos pszichológiai mozgalomba, amely segített átalakítani a gondolkodásmódot, és hogyan viszonyulunk a pszichés betegségekhez .

Az elméletek és az utána következő tanulmányok segítségével jobban megértheted a pszichológia gazdag és lenyűgöző történelmét. Számos pszichoanalitikus kifejezés, mint a védelmi mechanizmus , a freudiai csúszás és az anal retentív , mindennapi nyelvünk részévé vált. Ha jobban megismered munkáját és elméletét, akkor jobban megértheted, hogy ezek az ötletek és fogalmak hogyan váltak bele a népi kultúra szövetébe.

Ha érdekel további tudnivalók Freudról, győződjön meg róla, hogy feltárja a következő linkeket:

Forrás:

Breuer, J., & Freud, S. (1955). 1893-1895 Tanulmányok a Hysteria Standard Edition 2 Londonban.

Freud, Sigmund. (1900). Az álmok értelmezése. Standard Edition, 5.

Freud, S. (1920). A Pleasure Principle (The Standard Edition) alapján. Trans. James Strachey. New York: Liveright Publishing Corporation, 1961.

Freud, S. (1920). Nyilvánvaló álomtartalom és látens álom gondolat. New York. Boni & Liveright. A pszichoanalízis általános bevezetése.

Freud, S. (1923) Az Ego és az Id. London: A Hogarth Press Kft.