Karen Horney életrajza

A pszichológia megközelítése és miért nem értett egyet Freudtal

Karen Horney neo-freudiai pszichológus volt, aki ismert az idegrendszeri szükségleteiről, a női pszichológiáról folytatott kutatásáról, valamint a Freud pszichés irigység fogalmának hangsúlyozásáról szóló kritikáiról. Ezenkívül fontos szerepet vállalt az önpszichológiai területeken, és hangsúlyozta az önelemzés és az önsegítés szerepét a mentális egészség terén.

Maga az élet még mindig nagyon hatékony terapeuta. - Karen Horney

Karen Horney legismertebb

• Női pszichológia
• A neurotikus igények elmélete
• Neo-freudiai pszichológia

Egy rövid életrajza

• Karen Horney Németországban született 1885. szeptember 16-án.
• 1906 - Belépett orvosi iskola.
• 1909 - házas joghallgató Oscar Horney.
• 1911 - Horney anyja meghalt.
• 1926 - Horney elhagyta férjét, és az USA-ba költözött
• 1942 - Közzétett önelemzés
• 1952. december 4-én halt meg.

Korai élet

Karen Horney a depresszióval foglalkozott az élet korai szakaszában. Leírta az apját szigorú fegyelmezőként, és nagyon közeli volt bátyjához, Berndthez. Amikor elhúzódott tőle, Horney depressziós lett, egy probléma, amellyel egész életében foglalkozni fog.

Horney elkötelezte magát az iskolában, azt hitte, hogy "ha nem lennék szép, úgy döntöttem, hogy okos leszek."

1906-ban elkezdte az orvosi iskolát, és 1909-ben feleségül vette az Oskar Horney nevű joghallgatót.

Anyja, majd testvére halála 1911-ben és 1923-ban Horney számára rendkívül nehéz volt. 1926-ban Horney elhagyta férjét, és 1930-ban három lányával, Brigitte, Marianne és Renate költözött az Egyesült Államokba. Itt járt barátsággal más kiemelkedő értelmiségiekkel, és kifejlesztette elméleteit a pszichológiában.

Karrierje, elmélete és Freud kritikája

Karen Horney kifejlesztett egy idegrendszeri elméletet, amely ma is kiemelkedő. A korábbi elméletekkel ellentétben Horney ezeket a neurozokat olyan rendellenességi mechanizmusnak tekintette, amely a normális élet nagy része. Meghatározta a tíz neurózist, beleértve a hatalom iránti igényt, a szeretet iránti igényt, a társadalmi presztízs szükségességét és a függetlenség szükségességét.

A neurozist úgy határozta meg, mint a "félelmek és védekezés által okozott pszichikai zavarok ezekkel a félelmekkel szemben, és megpróbálja kompromisszumos megoldásokat találni az ellentétes tendenciákra". Azt is hitte, hogy annak érdekében, hogy megértsék ezeket a neurózist, elengedhetetlen volt megvizsgálni azt a kultúrát, amelyben egy személy élt. Ahol Freud azt állította, hogy sok neuroza biológiai bázissal rendelkezik, Horney úgy vélte, hogy a kulturális attitűdök szerepet játszanak a neurotikus érzelmek meghatározásában.

Míg Horney nagymértékben követte Sigmund Freud elméletét, nem értett egyet a női pszichológia nézeteivel kapcsolatban. Elutasította a pénisz iránti irigység fogalmát, és kijelentette, hogy ez pontatlan és a nők számára is rossz. Horney inkább a méh irigység fogalmát javasolta, amelyben a férfiak alacsonyabb érzelmeket éreznek, mivel nem képesek szülni a gyermekeknek.

"Nem a férfiak óriási erõssége a kreatív munka minden téren való impulzusának, éppen annak az érzésnek köszönhetõen, hogy viszonylag kis szerepet játszik az élõlények teremtésében, ami folyamatosan rávezeti az elért eredmények túlkompenzációjára?" Javasolta Horney.

Jelentős hozzájárulások a pszichológiához

Karen Horney jelentősen hozzájárult a humanizmushoz, az önpszichológiához, a pszichoanalízishez és a női pszichológiához. A nőkkel kapcsolatos Freud-elméletek megcáfolása több érdeklődést keltett a nők pszichológiájában. Horney azt is hitte, hogy az emberek képesek saját terapeutaiként fellépni, hangsúlyozva mindenkinek személyes szerepét a saját mentális egészségében, és ösztönözve az önelemzést és az önsegítést.

Horney olyan pszichológus volt, amikor a nők hozzájárulásait gyakran figyelmen kívül hagyták és figyelmen kívül hagyták. Annak ellenére, hogy számos olyan akadállyal szembesült, mint egy nő a férfiak által dominált területen, kiemelkedő gondolkodó lett, aki jelentősen hozzájárult az emberi pszichológia megértéséhez.

Karen Horney kiválasztott művei

• Horney, K. (1967). Feminine Psychology , New York: WW Norton.
• Horney, K. (1942). Önelemzés , New York: Norton.
• Horney, K. (1942). Karen Horney gyűjteményei (II. Kötet). New York: WW Norton Társaság.

Karen Horney életrajzai

• Hitchcock, ST (2004) Karen Horney: A női pszichológia pioneere , a Chelsea House kiadók.
• Quinn, S. (1987). Egy saját elméje: Karen Horney élete , New York: Summit Books.
• Rubins, JL (1978). Karen Horney: A pszichoanalízis gyengéd lázadója , New York: The Dial Press.

További irodalom

• Kelman, H. (1972). Power: Karen Horney kulturális megközelítése, SPSA, 20: 71-82.
• Párizs, B. (1994). Karen Horney: a pszichoanalitikus keresése az önmegértésről. , New Haven, CT: Yale Univ. Nyomja meg.
• Sayers, J. (1991)]. A pszichoanalízis anyái. Helene Detsch, Karen Horney, Anna Freud, Melanie Klein , New York / London: WWNorton and Co.

_Forrás:

_{Boeree, CG Karen Horney: 1885-1952. Személyiségelméletek; 1997.}

_{Gilman, SL Karen Horney, MD, 1885-1952. Az American Journal of Psychiatry. 2001; 158: 1205-1205.}

_{Quinn, S. A saját elméje: Karen Horney élete. New York: Summit Books; 1987.}