A Piaget elmélet háttere és kulcskoncepciói
Jean Piaget kognitív fejlõdésének elmélete szerint a gyermekek a mentális fejlõdés négy különbözõ szakaszán mozognak. Az ő elmélete nem csak arra vonatkozik, hogy megértsék a gyerekek a tudás megszerzését, hanem az intelligencia természetének megértését is. Piaget szakaszai:
- Sensorimotor szakasz: születés 2 évig
- Preoperatív szakasz: 2-7 éves korosztály
- Beton üzemelő szakasz: 7-11 éves korig
- Formális operatív szakasz: 12 éves és idősebb
Piaget úgy vélte, hogy a gyerekek aktív szerepet játszanak a tanulási folyamatban, és úgy viselkednek, mint a kis tudósok, kísérleteket végeznek, megfigyeléseket készítenek és megtudják a világot. Ahogy a gyerekek kölcsönhatásba kerülnek a körülöttük lévő világgal, folyamatosan új ismeretekkel bővülnek, a meglévő ismeretekre támaszkodnak, és korszerűsített ötleteket alkalmaznak az új információk befogadására.
Hogyan készült Piaget az elmélete?
Piaget az 1800-as évek végén született Svájcban, és egy korai diák volt, aki első tizenegy éves volt. Korai felfedezése a gyermekek szellemi fejlődéséhez jött, amikor Alfred Binet és Theodore Simon asszisztenseként dolgozott, miközben a híres IQ tesztük szabványosítására törekedtek.
A Piaget gyermekek kognitív fejlődésében való érdeklődésének nagy részét a saját unokaöccsének és lányának megfigyelései inspirálták. Ezek a megfigyelések megerősítették a halmozódó hipotézisét, miszerint a gyermekek elmélete nem csupán a felnőtt gondolkodásúak kisebb változata.
A történelem e pontjáig a gyerekeket nagyrészt a felnőttek kisebb változatainak tekintették. Piaget az elsők között azonosította, hogy a gyermekek gondolkodásmódja eltér a felnőttek gondolkodásától.
Ehelyett azt javasolta, hogy az intelligencia olyan dolog, amely számos szakaszon keresztül nő és fejlődik.
Az idősebb gyermekek nem csak gyorsabban gondolkodnak, mint a fiatalabb gyerekek, javasolta. Ehelyett minőségi és mennyiségi különbségek vannak a kisgyermekek gondolkodása és az idősebb gyermekek között.
Megfigyelései alapján arra a következtetésre jutott, hogy a gyerekek nem kevésbé intelligensek, mint a felnőttek, csupán másképp gondolkodnak. Albert Einstein Piaget felfedezését "egyszerűen csak egy zseni tudta volna gondolni".
Piaget színpadi elmélete a gyermekek kognitív fejlődését írja le . A kognitív fejlődés magában foglalja a kognitív folyamatok és képességek változását. Piaget véleménye szerint a korai kognitív fejlődés magában foglalja a cselekvéseken alapuló folyamatokat, és később a mentális műveletek változásaihoz vezet.
Nézd meg Piaget a kognitív fejlődés szakaszát
Gyermekei észrevételei alapján Piaget kifejlesztette az intellektuális fejlődés színpadi elméletét, amely négy különböző fázist tartalmazott:
A Sensorimotor Stage
Korosztály: születés 2 évig
Fő jellemzők és fejlődési változások:
- A csecsemő tudja a világot mozgása és érzései révén.
- A gyerekek megtanulják a világot olyan alapvető tevékenységekkel, mint a szopás, megragadás, látás és hallgatás.
- A csecsemők megtudják, hogy a dolgok továbbra is léteznek még akkor is, ha nem láthatók (tárgy állandósága).
- Ezek a személyek és tárgyak különálló lények.
- Felismerik, hogy cselekedeteik miatt a dolgok megtörténhetnek a körülöttük lévő világban.
A kognitív fejlődés ezen legkorábbi szakaszában a csecsemők és a kisgyerekek az érzékelési tapasztalatok és az objektumok manipulálásával szerezhetnek tudást. A gyermek teljes élménye ennek a szakasznak a legkorábbi szakaszában alapvető reflexek, érzékek és motoros reakciók révén történik.
A szenzimotoros szakaszban a gyerekek a drámai növekedés és tanulás időszakán mennek keresztül. Mivel a gyerekek kölcsönhatásban vannak a környezetükhöz, folyamatosan új felfedezéseket mutatnak be arról, hogyan működik a világ.
A kognitív fejlődés, amely ebben az időszakban fordul elő, viszonylag rövid idő alatt zajlik le, és nagymértékű növekedést von maga után. A gyerekek nem csak megtanulják, hogyan végezzenek fizikai tevékenységeket, mint például a kúszás és a gyaloglás, sokat tanulnak a nyelvtől azoktól az emberektől, akikkel kölcsönhatásba lépnek. Piaget szintén lebontotta ezt a stádiumot számos különböző al-szakaszra. A szenzimotor szakasz végső részében a korai reprezentációs gondolat keletkezik.
Piaget úgy vélekedett, hogy az objektum állandóságának vagy az objektum állandóságának fejlesztése, a megértés, hogy a tárgyak még akkor is fennállnak, amikor nem láthatók, fontos elem volt ebben a fejlődési pontban. Azáltal, hogy megtudják, hogy az objektumok különálló és különálló entitások, és saját létezésük van az egyéni észlelésen kívül, a gyerekek képesek kezdeni a nevek és szavak objektumokhoz való csatolását.
A Preoperational Stage
Korosztály: 2-7 év
Fő jellemzők és fejlődési változások:
- A gyerekek szimbolikusan gondolkodnak és tanulnak szavakkal és képekkel objektumok képviseletére.
- A gyerekek ebben a fázisban általában egocentrikusak és küzdenek a mások szemszögéből látni a dolgokat.
- Miközben egyre jobban fejlődnek a nyelv és a gondolkodás, még mindig hajlamosak a konkrét dolgokra gondolni.
A nyelvfejlődés alapjait az előző szakaszban lehetett megfogalmazni, de a nyelv előidézője a fejlesztés preoperációs szakaszának egyik legfontosabb jellemzője. A gyerekek sokkal képzettebbek lesznek a játékmenetben a fejlődés ezen szakaszában, mégis nagyon konkrétan gondolják a körülöttük lévő világot.
Ebben a szakaszban a gyerekek megtanulják a játékot, de továbbra is küzdenek a logikával és más emberek szemszögéből. Gyakran küzdenek az állandóság fogalmának megértésében.
Például egy kutató egy csomó agyagot vehet fel, két egyenlő részre osztja, majd adja meg a gyermeknek a két agyagból álló játékot. Egy darab agyagot egy kompakt golyóba sodródnak, míg a másikat egy lapos palacsinta alakba zúzzák. Mivel a lapos forma nagyobbnak tűnik , a preoperatív gyermek valószínűleg kiválasztja azt a darabot, annak ellenére, hogy a két darab pontosan ugyanolyan méretű.
A Concrete Operational Stage
Korosztály: 7-11 év
Fő jellemzők és fejlődési változások
- Ebben a szakaszban a gyerekek logikusan gondolkodnak a konkrét eseményekről.
- Kezdenek megérteni a megőrzés fogalmát; hogy a rövid, széles csészében lévő folyadék mennyisége megegyezik egy magas, vékony üvegben lévő folyadék mennyiségével.
- A gondolkodás logikusabb és szervezett, de még mindig nagyon konkrét.
- A gyerekek induktív logikát használnak, vagy a konkrét információkból az általános elv alapján indokolják.
Míg a gyerekek még mindig nagyon konkrét és szó szerint gondolkodnak a fejlődés ezen pontján, sokkal logikusabbá válnak a logika használatában. Az előző fokozat egocentrizmája eltűnik, ahogy a gyerekek jobban gondolkodnak arról, hogy más emberek hogyan láthassák a helyzetet.
Bár a gondolkodás a konkrét működési állapotban sokkal logikusabbá válik, nagyon merev is lehet. Gyerekek ezen a ponton a fejlődésben hajlamosak küzdeni absztrakt és hipotetikus fogalmakkal.
Ebben a szakaszban a gyerekek is kevésbé egocentrikusak lesznek, és elkezdenek gondolni arra, hogy más emberek hogyan gondolkodhatnak és érezhetnek. A konkrét műveleti fázisban lévő gyerekek elkezdik megérteni, hogy gondolataik egyedülállóak, és nem mindenki más szükségszerűen osztja meg gondolataikat, érzéseit és véleményét.
A formális operatív szakasz
Korosztály: 12 és fel
Fő jellemzők és fejlődési változások:
- Ebben a szakaszban a serdülő vagy fiatal felnőtt elgondolkodva gondolkodik, és elmélkedik a hipotetikus problémákkal kapcsolatban.
- Absztrakt gondolkodás merül fel.
- A tizenévesek egyre inkább elgondolkodnak az erkölcsi, filozófiai, etikai, társadalmi és politikai kérdésekről, amelyek elméleti és elvont gondolkodást igényelnek.
- Kezdje el használni a deduktív logikát, vagy az általános alapelvtől a konkrét információkig.
Piaget elmélete utolsó szakaszában a logika növekedése, a deduktív érvelés és az absztrakt gondolatok megértése magában foglalja a képességet. Ezen a ponton az emberek képesek több lehetséges megoldást találni a problémákra, és tudományosan gondolkodni a körülöttük lévő világról.
Az absztrakt gondolatok és helyzetek gondolkodásának képessége a kognitív fejlődés formális működési fázisának legfontosabb jellemzője. A jövőben szisztematikusan tervezhető képesség és hipotetikus helyzetek okai szintén kritikus képességek, amelyek ebben a szakaszban jelentkeznek.
Fontos megjegyezni, hogy Piaget nem tekintette a gyermekek szellemi fejlődését kvantitatív folyamatnak; azaz a gyerekek nem csak több információt és ismeretet adnak meglévő tudásukhoz, ahogy idősebbek. Ehelyett Piaget azt javasolta, hogy minőségi változás történjen a gyermekek gondolkodásakor, ahogy fokozatosan feldolgozzák ezt a négy lépést. A 7. életévüket betöltött gyermeknek nem csak több információ van a világról, mint a 2. életévben; alapvető változás van abban, hogy hogyan gondolkodik a világról.
Fontos fogalmak a kognitív fejlődésben
Ahhoz, hogy jobban megértsük a kognitív fejlődés során felmerülő dolgokat, először meg kell vizsgálnunk néhány, a Piaget által bevezetett fontos ötletet és koncepciót.
A következőkben néhány tényező befolyásolja a gyerekek tanulását és növekedését:
A séma leírja mind a megértéshez, mind a tudáshoz kapcsolódó mentális és fizikai lépéseket. A sémák a tudás kategóriái, amelyek segítenek a világ értelmezésében és megértésében.
Piaget véleménye szerint a séma magában foglalja mind a tudás kategóriáját, mind a tudás megszerzésének folyamatát. A tapasztalatok alapján ez az új információ a korábban létező sémák módosítására, hozzáadására vagy módosítására szolgál.
Például egy gyermeknek lehet egy sémája egy állatfajta, például egy kutya esetében. Ha a gyermek egyedüli tapasztalata kis kutyákkal történt, a gyermek úgy gondolja, hogy minden kutya kicsi, szőrös és négy lába van. Tegyük fel, hogy a gyermek hatalmas kutyával találkozik. A gyermek veszi át ezt az új információt, módosítva a korábban létező sémát, hogy az tartalmazza az új megfigyeléseket.
Az új információ felvétele a már létező sémáinkba asszimilációnak nevezik. A folyamat némileg szubjektív, mert a tapasztalatokat és az információkat kicsit módosítjuk, hogy illeszkedjenek a már létező hitünkhöz. A fenti példában a kutya meglátása és a "kutya" címkézése azt jelenti, hogy az állatot a gyermek kutya sémájához hasonlítják.
Az alkalmazkodás egy másik része a meglévő sémák megváltoztatását vagy megváltoztatását jelenti új információ fényében, egy úgynevezett szálláshelynek. A szállás magában foglalja a létező sémák vagy ötletek módosítását új információk vagy új élmények eredményeként. Az eljárás során új sémák is kialakíthatók.
egyensúlyba hozás
Piaget úgy gondolta, hogy minden gyermek megpróbál egyensúlyt teremteni az asszimiláció és a szállás között, amit egy olyan mechanizmus révén érnek el, amelyet Piaget a kiegyenlítésnek nevez. Ahogy a gyerekek a kognitív fejlődés szakaszaiban haladnak előre, fontos, hogy fenntartsák az egyensúlyt a korábbi ismeretek (asszimiláció) alkalmazása és a viselkedés megváltoztatása között, az új ismeretek (szálláshelyek) figyelembe vétele érdekében. Az egyensúlyozás segít megmagyarázni, hogyan mozoghatnak a gyermekek a gondolkodás egy szakaszából a másikba.
Egy Word From
Piaget elméletének egyik legfontosabb eleme, hogy az a tudat és az intelligencia létrehozása egy önmagában aktív folyamat.
"Úgy érzem, hogy a tudásnak a valóság passzív példányaként való szembenézése ellentétes," magyarázta Piaget. "Úgy vélem, hogy egy objektum ismerete azt jelenti, hogy cselekszik rajta, olyan transzformációs rendszert hoz létre, amely ezen objektumon vagy azzal lehet megvalósítani." A valóság ismerete azt jelenti, hogy olyan transzformációs rendszereket építünk, amelyek többé-kevésbé megfelelnek a valóságnak. "
Piaget kognitív fejlődésének elmélete hozzájárult a gyermekek szellemi növekedésének megértéséhez. Azt is hangsúlyozta, hogy a gyermekek nem pusztán passzív ismeretekkel rendelkeznek. Ehelyett a gyerekek folyamatosan vizsgálják és kísérleteznek, miközben megértik, hogyan működik a világ.
> Források:
> Fancher, RE & Rutherford, A. A pszichológia úttörői: A történelem. New York: WW Norton; 2012-ben.
> Santrock, JW. Az élettartam fejlesztésének helyi megközelítése (8. kiadás). New York: McGraw-Hill; 2016.
> Piaget, J. The Essential Piaget. Gruber, HE; Voneche, JJ. szerk. New York: alapkönyvek; 1977.