A svájci pszichológus, Jean Piaget kifejlesztett egy meghatározó elméletet a gyermekkori fejlődésről, amely szerint a gyermekek a kognitív fejlődés négy kritikus szakaszában haladnak előre. Minden szakaszban olyan változások jelennek meg, ahogyan a gyerekek megértik és kölcsönhatásba lépnek a körülöttük lévő világgal.
Piaget szellemi fejlődésének négy szakasza a szenzimotoros színpadról született, körülbelül 2 éves kortól; a preoperációs szakaszban , 2 évtől körülbelül 7 éves korig; a konkrét operatív szakasz , a 7-11 éves korosztály és a formális operatív szakasz , amely kezdődik a serdülőkorban, és folytatja a felnőttkort.
A Sensorimotor Stage
Ez a legkorábbi a Piaget kognitív fejlődés elméletében. Ezt az időszakot a hatalmas növekedés és változás idején írta le.
A fejlődés kezdeti szakaszában a gyerekek megtapasztalják a világot, és érzékeik és motoros mozgásaik révén megismerik a tudást. Ahogy a gyerekek a környezetükhöz kapcsolódnak, viszonylag rövid idő alatt megtapasztalják a kognitív növekedés meglepő mennyiségét.
Piaget elméletének első szakasza a születésről körülbelül két évig tart, és a csecsemőre összpontosul, amely megpróbálja értelmezni a világot. A szenzomotoros stádiumban a csecsemő tudása a világról csak érzékszervi érzékelésére és motoros tevékenységeire korlátozódik. A viselkedés a szenzoros ingerek okozta egyszerű motorreakciókra korlátozódik.
A gyerekek olyan készségeket és képességeket használnak fel, amelyekkel születtek (például látszó, szopogató, megragadva és hallgatva), hogy többet megtudjanak a környezetről.
Tárgyi állandóság
Piaget szerint az objektum állandóságának fejlesztése az egyik legfontosabb eredmény a fejlesztés szenzomotoros szakaszában. Az objektum állandósága egy gyermek megértése, hogy az objektumok továbbra is léteznek még akkor is, ha nem láthatók vagy hallhatók.
Képzelje el például a peek-a-boo játékot.
Egy nagyon fiatal csecsemő azt hiszi, hogy a másik személy vagy tárgy valójában eltűnt és döbbenve vagy meglepődni fog, amikor az objektum újra megjelenik. Az idősebb csecsemők, akik megértik az objektum állandóságát, észre fogják venni, hogy a személy vagy az objektum még akkor is létezik, amikor láthatatlan.
A Sensorimotor Stage szubsztrakciói
A szenzomotoros fázist hat különálló alfejezetre lehet felosztani, melyeket új képesség fejlesztése jellemez:
- Reflexek (0-1 hónap) : Ez alatt a színpadon a gyermek csak tisztán megérteni tudja a környezetet a született reflexeken keresztül, mint a szopás és a látás.
- Elsődleges körkörös reakciók (1-4 hónap) : Ez a rész a szenzáció és az új sémák összehangolásával jár. Például a gyermek véletlenül szophatja a hüvelykujját, majd később szándékosan megismételheti a cselekvést. Ezeket a lépéseket azért ismételjük meg, mert a csecsemő kellemesnek találja őket.
- Másodlagos körkörös reakciók (4-8 hónap) : Ez alatt a színpadon a gyermek a világra koncentrálódik, és szándékosan megismétli a cselekvést annak érdekében, hogy a környezetben reagáljon. Például egy gyermek szándékosan felveszi a játékot annak érdekében, hogy a szájába tegye.
- A reakciók koordinálása (8-12 hónap) : Ebben a részlegben a gyermek egyértelműen szándékosan cselekszik. A gyermek egyesíti a sémákat a kívánt hatás elérése érdekében. A gyerekek elkezdik feltárni a körülöttük lévõ környezetet, és gyakran követik mások megfigyelt viselkedését. Az objektumok megértése ezen a ponton is megkezdődik, és a gyermekek bizonyos tulajdonságokat sajátos tulajdonságokkal rendelkeznek. Például egy gyermek felismerheti, hogy egy csörgés hangot ad, ha megrázzuk.
- Felsőfokú körkörös reakciók (12-18 hónap) : A gyermekek az ötödik alatti színpadon kísérleti és hibás kísérletet indítanak. Például egy gyermek kipróbálhatja a különböző hangokat vagy akciókat, mint a gondozó figyelmének felkeltése.
- Korai reprezentációs gondolkodás (18-24 hónap) : A gyermekek szimbólumokat fejlesztenek ki a világon az események vagy tárgyak képviseletében a végső szenzomotoros al-színpadon. Ez alatt az idő alatt a gyermekek a mentális műveletek mentén haladnak, nem pedig pusztán cselekvéseken keresztül.
> Források:
> Piaget, J. (1977). Gruber, HE; Voneche, JJ eds. Az Essential Piaget. New York: alapkönyvek.
> Piaget, J. (1983). Piaget elmélete. P. Mussen (szerk.). Gyermekpszichológia kézikönyv. 4. kiadás. Vol. 1. New York: Wiley.
> Santrock, John W. (2008). Az élettartam-fejlesztés helyi megközelítése (4 ed.). New York City: McGraw-Hill.