A modern pszichológia perspektívái

Az emberi viselkedésről sokféle módon lehet gondolkodni. A pszichológusok sokféle perspektívát használnak, amikor megvizsgálják az emberek gondolkodását, érzését és viselkedését. Egyes kutatók egy adott gondolkodási iskolára koncentrálnak, például a biológiai perspektívát, míg mások egy olyan eklektikus megközelítést alkalmaznak, amely több szempontot is magában foglal. Nincs egyetlen olyan perspektíva, amely "jobb", mint a másik; mindegyik egyszerűen hangsúlyozza az emberi viselkedés különböző aspektusait.

A modern pszichológia fő perspektívái

A pszichológia korai éveit a különböző gondolkodási iskolák egymás utáni dominanciája jellemezte. Ha valaha is vettél egy pszichológia tanfolyamot az iskolában, valószínűleg emlékezni fogsz ezekre a különböző iskolákra, amelyek a strukturalizmust, a funkcionalizmust, a pszichoanalízist, a behaviorizmust és a humanizmust tartalmazzák. Ahogy a pszichológia nőtt, a pszichológusok által megvizsgált témák száma és sokfélesége is így van. Az 1960-as évek elejétől kezdve a pszichológia területén virágzott és folyamatosan növekszik, így a pszichológusok által vizsgált tantárgyak mélysége és kiterjedése is.

Ma kevés pszichológus azonosítja a kilátásaikat egy adott gondolkodási iskola szerint. Míg még mindig vannak tiszta viselkedészek vagy pszichoanalitikusok, a pszichológusok többsége inkább saját szakterületük és perspektívájuk szerint csoportosítja munkájukat.

Különböző megközelítések az azonos témához

A pszichológia minden tantárgyát többféleképpen lehet megvizsgálni.

Például nézzük meg az agresszió tárgyát. Valaki, aki a biológiai perspektívát hangsúlyozza, megvizsgálja, hogy az agy és az idegrendszer miként befolyásolja az agresszív viselkedést. A viselkedésbeli perspektívát hangsúlyozó szakember megvizsgálja, hogy a környezeti változók hogyan erősítik az agresszív lépéseket.

Egy másik pszichológus, aki kihasználja a kultúrák közötti megközelítést, megfontolhatja, hogy a kulturális és a társadalmi befolyás hogyan járul hozzá az agresszív vagy erőszakos viselkedéshez.

Itt van a modern pszichológia hét legfontosabb perspektívája.

1. A pszichodinamikus perspektíva

A pszichodinamikus perspektíva Sigmund Freud munkájából származik. A pszichológia és az emberi viselkedés ezen nézetét hangsúlyozza a tudattalan elme , a korai gyermekkori élmények és az interperszonális kapcsolatok szerepe az emberi viselkedés magyarázatában és a mentális betegségekben szenvedők kezelésében.

Freud munkájának és befolyásának köszönhetően a pszichoanalízis a pszichológia egyik legelső legfontosabb ereje lett. Freud elgondolta, hogy az elme három fő elemből áll: az id, az ego és a superego . Az id a psziché része, amely magában foglalja az összes elsődleges és tudattalan vágyat. Az ego a psziché aspektusa, melynek kell foglalkoznia a valós világ követelményeivel. A superego a pszichológia utolsó része, amely kifejleszti és feladata az összes belső morálunk, normáink és eszményeinek kezelése.

2. A viselkedési perspektíva

A viselkedési pszichológia egy perspektíva, amely a tanult viselkedésre összpontosít. A behaviorizmus különbözik sok más perspektívától, mivel a belső állapotok hangsúlyozása helyett kizárólag megfigyelhető viselkedésre összpontosít.

Míg ez a gondolkodó iskola uralta a pszichológiát a huszadik század elején, az 1950-es években elkezdett veszíteni. Ma a viselkedési perspektíva még mindig arról szól, hogyan viselkednek a tanulás és megerősítés. A viselkedési elveket gyakran alkalmazzák a mentális egészséggel kapcsolatban, ahol a terapeuták és a tanácsadók ezeket a technikákat alkalmazzák különböző betegségek magyarázatára és kezelésére.

3. A kognitív szemlélet

Az 1960-as években egy új, kognitív pszichológia néven ismert perspektíva kezdett elragadni. A pszichológia ezen területe olyan mentális folyamatokra fókuszál, mint a memória, a gondolkodás, a problémamegoldás, a nyelv és a döntéshozatal.

A pszichológusok, mint például Jean Piaget és Albert Bandura befolyásolják , ez a perspektíva az elmúlt évtizedekben rendkívül megnőtt.

A kognitív pszichológusok gyakran használnak egy információfeldolgozó modellt, összehasonlítják az emberi elmét egy számítógépre, hogy megfogalmazzák az információ megszerzését, feldolgozását, tárolását és felhasználását.

4. A biológiai szemlélet

A pszichológia fejlesztésében különálló tudományban a fiziológiás kutatás fontos szerepet játszott. Ma ez a nézőpont biológiai pszichológia néven ismert. Néha biopszichológia vagy élettani pszichológia néven említve ez a szempont a viselkedés fizikai és biológiai alapjaira helyezi a hangsúlyt.

Azok a kutatók, akik biológiai perspektívát vállalnak a pszichológiában, megvizsgálhatják, hogy a genetika miként befolyásolja a különböző viselkedéseket, illetve hogyan befolyásolja az agy specifikus területeit a viselkedés és a személyiség. Olyan dolgok, mint az idegrendszer, a genetika, az agy, az immunrendszer és az endokrin rendszer csak néhány olyan alany, amely érdeklődik a biológiai pszichológusoktól.

Ez a perspektíva jelentősen nőtt az elmúlt évtizedekben, különösen az emberi agy és az idegrendszer feltárásának és megértésének képességében. Az olyan eszközök, mint a mágneses rezonancia képalkotás (MRI) és a pozitron emissziós tomográfia (PET) vizsgálat lehetővé teszik a kutatók számára, hogy különböző körülmények között vizsgálják az agyat. A tudósok most megvizsgálhatják az agykárosodás, a kábítószer és a betegség hatásait oly módon, hogy a múltban egyszerűen nem volt lehetséges.

5. A kereszt-kulturális szemlélet

A kultúrák közötti pszichológia meglehetősen új perspektíva, amely az utóbbi húsz évben jelentősen nőtt. A pszichológusok és kutatók ebben az iskolában gondolkodnak az emberi viselkedésről a különböző kultúrák között. E különbségek figyelembevételével többet tudhat meg arról, hogyan befolyásolja a kultúra gondolkodásunkat és viselkedését.

Például a kutatók megvizsgálták, hogyan különböznek a társadalmi viselkedések az individualista és kollektivista kultúrákban . Az individualista kultúrákban , például az Egyesült Államokban, az emberek hajlamosak kevésbé erőfeszítéseket tenni, ha egy csoporthoz tartoznak, egy olyan társadalmi jelenségnek nevezett jelenség. A kollektivista kultúrákban, például Kínában azonban az emberek hajlamosak keményebben dolgozni, ha egy csoporthoz tartoznak.

6. Az evolúciós perspektíva

Az evolúciós pszichológia arra a tanulmányra összpontosít, hogy az evolúció hogyan magyarázza az élettani folyamatokat. A pszichológusok és kutatók az evolúció alapelveit veszi át, beleértve a természetes szelekciót, és alkalmazzák őket pszichológiai jelenségekre. Ez a perspektíva azt sugallja, hogy ezek a mentális folyamatok azért léteznek, mert evolúciós célt szolgálnak: segítik a túlélést és a reprodukciót.

7. A humanista szemlélet

Az 1950-es években egy humanista pszichológia néven ismert gondolatiskola tűnt fel. Jelentős humanisták, mint például Carl Rogers és Abraham Maslow munkája nagymértékben befolyásolja, ez a perspektíva hangsúlyozza a motiváció szerepét a gondolkodásban és a viselkedésben.

Az önmegvalósítás fogalmai ennek a perspektívának lényeges részét képezik. Azok, akik a humanista perspektívát élik, arra összpontosítanak, hogy az emberi lények arra ösztönöznek, hogy növekedjenek, megváltoztassák és fejlesszék személyes potenciáljukat. A pozitív pszichológia , amely arra összpontosít, hogy segítsen az embereknek boldogabb, egészségesebb életet élni, egy pszichológus viszonylag friss mozgása, amelynek gyökerei humanista szempontból vannak.

Végső gondolatok

Az emberi gondolkodás és viselkedés gondolkodására sokféle módon lehet. A modern pszichológia perspektíváinak sokfélesége lehetővé teszi a kutatók és a hallgatók számára a problémák megoldását, és segítenek nekik új utakat találni az emberi viselkedés magyarázatára és előrejelzésére, ami a problémamegoldások új kezelési módszereinek kialakulásához vezet.