Az intellektuális szellemi hivatkozások az információfeldolgozásban és a tolmácsolásban
A kognitív torzítás rendszeres hiba a gondolkodásban, amely befolyásolja az emberek döntéseit és megítéléseit. Néhány ilyen előítélet kapcsolatban van a memóriával. Az eseményekről való emlékezés számos okból kifogásolható, és ez vezethet az elfogult gondolkodáshoz és döntéshozáshoz. Az egyéb kognitív torzítások a figyelemre méltó problémákhoz kapcsolódhatnak.
Mivel a figyelem csak korlátozott erőforrás, az embereknek szelektívnek kell lenniük attól, amit figyeltek a körülöttük lévő világban. Emiatt a finom előítéletek mozoghatnak és befolyásolhatják a világot és a világot.
Hogyan működnek a kognitív előítéletek?
A kognitív torzítás egyfajta hiba a gondolkodásban, amikor az emberek feldolgozzák és értelmezik az információkat a körülöttük lévő világban. Az emberi agy hatalmas, de korlátozásoktól függ. A kognitív torzítások gyakran az agy megpróbálják az információfeldolgozást egyszerűsíteni. Ezek hüvelykujjszabályok, amelyek segítenek abban, hogy érthető legyen a világ és a döntéseket hozza a relatív sebességgel.
Amikor ítéleteket és döntéseket hozsz a körülötted lévő világról, úgy gondolod, hogy objektív, logikus, és képes az összes rendelkezésre álló információ megszerzésére és értékelésére. Sajnos ezek az elfogultságok néha elhessenek minket, ami rossz döntésekhez és rossz ítéletekhez vezet.
Mi okozza a kognitív előítéleteket?
Ha minden lehetséges lehetőséget meg kell fontolnod a döntéshozatal során, akkor valószínűleg sok időbe telik, hogy még a legegyszerűbb választás is legyen. A körülötte levő világ puszta összetettségének és az információ mennyiségének a környezetben való megörökítéséhez néha szükség van olyan mentális rövidítésekre, amelyek lehetővé teszik, hogy gyorsan cselekedjenek.
A kognitív torzításokat számos különböző dolog okozhatja, de ezek a heurisztikus tudású elmehullámok gyakran fontos szerepet játszanak. Miközben meglepően pontosak lehetnek, gondolkodási hibákat is okozhatnak. A társadalmi nyomás, az egyéni motivációk, az érzelmek és az elme információfeldolgozási képességének korlátozása is hozzájárulhat ezekhez a torzításokhoz.
Ezek a torzítások nem feltétlenül minden rosszak. A pszichológusok úgy vélik, hogy sok ilyen előítélet alkalmazkodó célt szolgál - lehetővé teszik számunkra, hogy gyorsan hozhassunk el döntéseket. Ez létfontosságú lehet, ha veszélyes vagy fenyegető helyzetbe kerülünk. Ha egy sötét sikátorban jársz, és észreveszed egy sötét árnyékot, amely úgy tűnik, hogy követi Önt, a kognitív torzítás arra enged következtetni, hogy ez egy mugger, és hogy a lehető leggyorsabban ki kell hagynia a sikát. A sötét árnyékot egyszerűen a szellő hullámzó zászlaja okozta, de a mentális hivatkozásokra támaszkodva gyakran elkerülheti a veszélyt olyan helyzetekben, amikor a döntéseket gyorsan meg kell hozni.
Néhány fajta kognitív előítélet
Tudjon meg többet a kognitív előítéletek néhány leggyakoribb típusáról , amelyek torzíthatják gondolkodásukat .
- Nyugtázó elfogultság : Ez előnyös olyan információkkal, amelyek megfelelnek a meglévő meggyőződéseinek és a diszkontálás bizonyítékainak, amelyek nem felelnek meg.
- Elérhetőség Heurisztikus : ez nagyobb értéket ad az információhoz, amely gyorsan eljut az elmédbe. Nagyobb hitelt adnak ezen információknak, és túlbecsülik a hasonló dolgok valószínűségét és valószínűségét a jövőben.
- Halo effektus : Egy személy általános benyomása befolyásolja, hogy érzed magad és gondolod a karakterére. Ez különösen a fizikai vonzerőre vonatkozik, amely befolyásolja, hogy Ön hogyan értékeli más tulajdonságait.
- Önkiszolgáló torzítás : Ez a tendencia a külső erők hibáztatására, amikor a rossz dolgok történnek, és magára hagyják magukat, amikor a jó dolgok megtörténnek. Ha nyer egy pókerkártya, akkor az a képességed van, hogy elolvassa a többi játékost és ismerte a nyereményszorzót, míg ha elveszíted, akkor a szegény kéz kezdésének köszönhető.
- Attentional Bias : Ez a tendencia, hogy figyelmet szenteljen néhány dolognak, miközben egyidejűleg figyelmen kívül hagyja a többieket. Amikor döntést hoz a megvásárolni kívánt autóról, figyelmet fordíthat a külső és belső megjelenésére, de figyelmen kívül hagyja a biztonsági rekordot és a gáz kilométereket.
- Actor-Observer Bias : Ez az a tendencia, hogy saját cselekményeit külső okokhoz hozzárendelje, miközben más emberek viselkedését a belső okokba rendeli. Magas koleszterinszintjét a genetika szintjének tulajdonítja, miközben másoknak magas a szintje a rossz táplálkozás és a testmozgás hiánya miatt.
- Funkcionális rögzítés : Ez az a tendencia, hogy az objektumokat csak bizonyos módon dolgozzák fel. Ha nincs kalapácsod, akkor soha nem gondolod, hogy egy nagy csavarkulcsot is használhatsz, hogy egy szöget vezethessen a falba. Gondolhatod, hogy nincs szükséged nyomógombokra, mert nincs olyan corkapult, amelyre a dolgok összekapcsolódnak, de nem veszik figyelembe más felhasználási módjaikat. Ez kiterjedhet az emberek funkcióira is, például nem ismeri fel a személyes asszisztens készségeket, hogy vezető szerepet töltsön be.
- Horgonyzó bias : Ez az a tendencia, hogy túlságosan támaszkodik az első információra. Ha megtudod, hogy az autó átlagos ára bizonyos értéket képvisel, akkor gondolja, hogy ez az összeg jó, de nem jobb ajánlatokat keres. Használhatja ezt a torzítást, hogy meghatározza mások elvárásait azáltal, hogy az első információkat az asztalra helyezi.
- Téves információs hatás : Ez a tendencia az esemény utáni események információinak megzavarására az eredeti esemény emlékezetében. Könnyű az emlékezeted befolyásolni, amit másokról hallott az eseményről. A hatás ismerete a szemtanúi információk iránti bizalmatlansághoz vezetett.
- Hamis konszenzus hatás : ez a tendencia, hogy túlbecsüljük, hogy sokan mások egyetértenek veled.
- Optimizmus torzítás : Ez a torzítás arra enged következtetni, hogy kevésbé valószínű, hogy szerencsétlenséget szenved, és nagyobb valószínűséggel ér el sikert, mint a társaid.
Kognitív bias vs. logikai hiba
Az emberek néha összekeverik a kognitív előítéleteket logikai hibákkal, de a kettő nem ugyanaz. A logikai tévedés egy logikai érvelés hibájából származik, míg a kognitív torzítás gyökeredzik a gondolkodási hibákban, amelyek gyakran a memória , a figyelem, a hozzáadás és más mentális hibák problémáiból erednek.