A vezetés nyolc fő elmélete
A vezetéselméletek megpróbálják megmagyarázni, hogyan és miért válnak bizonyos emberek vezetővé. Az ilyen elméletek gyakran a vezetõk sajátosságaira összpontosítanak, de néhányan megpróbálják azonosítani azokat a viselkedésformákat, amelyeket az emberek elfogadhatnak, hogy javítsák saját vezetési képességeiket a különbözõ helyzetekben.
A vezetés pszichológiájáról szóló korai viták gyakran azt sugallták, hogy az ilyen készségek egyszerűen olyan képességek, amiket az emberek születtek.
Egyes újabb elméletek azt sugallják, hogy bizonyos tulajdonságok birtoklása elősegítheti az emberek természeteinek vezetését, de ez a tapasztalat és a helyzetváltozók szintén kritikus szerepet játszanak.
A vezetői elméletek közelebbi vizsgálata
Mivel a vezetés pszichológiája iránti érdeklődés az utóbbi 100 évben nőtt, számos különböző vezetői elméletet vezettek be, hogy pontosan megmagyarázhassák, hogy miért és miért válnak bizonyos emberek nagy vezetőkké.
Mi teszi pontosan egy nagy vezetőt? Bizonyos személyiségjegyek teszik az embereket jobban illeszkednek a vezetői szerepekhez, vagy a helyzet jellemzői miatt nagyobb az esély arra, hogy bizonyos emberek átveszik az irányítást? Amikor ránézünk a körülöttünk lévő vezetőkre - legyen az a munkáltató vagy az elnök - találhatjuk magunkat azon, vajon miért éppen ezek az egyének excel ilyen pozíciókban.
Az embereket már régóta érdekli a vezetés az emberi történelem során, de csak viszonylag nemrégiben született számos hivatalos vezetői elmélet.
A hatalom iránti érdeklődés a huszadik század elején nőtt. A korai vezetési elméletek arra összpontosultak, hogy milyen tulajdonságokat különböztetnek meg a vezetők és a követők között, míg a későbbi elméletek más változókat, például szituációs tényezőket és képzettségi szinteket vizsgáltak. Ha többet szeretne tudni a saját vezetési stílusáról, akkor ez a kvíz segíthet többet megtudni.
Miközben számos különböző vezetői elmélet jött létre, a legtöbbet a nyolc fő típus egyikébe sorolhatjuk:
1. "Nagy ember" elméletek
Hallottál valaha olyan személyt, akit "születés vezetett"? E szempont szerint a nagy vezetők egyszerűen olyan belső jellemzőkkel születnek, mint a karizma, a bizalom, az intelligencia és a szociális készségek, amelyek természetes eredetű vezetőkké teszik őket.
A nagy emberelméletek feltételezik, hogy a vezetői képesség magában rejlik -, hogy a nagy vezetők születnek, nem készülnek. Ezek az elméletek gyakran hatalmas vezetőket ábrázolnak heroikusnak, mitikusnak és szánják, hogy szükség esetén a vezetés felé emelkedjenek. A "nagy ember" kifejezést azért használták fel, mert abban az időben a vezetést elsősorban férfias minőségnek tekintették, különösen a katonai vezetés szempontjából.
2. Képességelméletek
A Nagy emberelméletekhez hasonlóan, a vonáselméletek feltételezik, hogy az emberek bizonyos tulajdonságokat és vonásokat örökölje, amelyek jobban illeszkednek a vezetéshez. A vonáselméletek gyakran azonosítják a vezetők által megosztott egyéni személyiséget vagy viselkedési jellemzőket. Például olyan tulajdonságok, mint az extroverzió , az önbizalom és a bátorság mind olyan tulajdonságok, amelyek potenciálisan nagy vezetőkhöz kapcsolódhatnak.
Ha a sajátosságok a vezetés legfontosabb jellemzői, akkor hogyan magyarázzuk meg azokat az embereket, akik rendelkeznek ezekkel a tulajdonságokkal, de nem vezetők?
Ez a kérdés az egyik nehézség a vonáselméletek használatában a vezetés megmagyarázására. Rengeteg olyan ember van, aki rendelkezik a vezetéssel kapcsolatos személyiségjegyekkel, de ezek közül sokan soha nem keresik a vezetői pozíciókat.
3. Vészhelyzeti elméletek
A vezetés készenléti elméletei a környezettel kapcsolatos egyes változókra koncentrálnak, amelyek meghatározzák, hogy melyik vezetési stílus a leginkább alkalmas a helyzetre. E szerint az elmélet szerint a vezetői stílus nem minden helyzetben a legjobb.
A vezető kutatók White és Hodgson azt sugallják, hogy a valóban hatékony vezetés nem csak a vezető tulajdonságairól szól, hanem a viselkedés, a szükségletek és a kontextus viszonylatában.
A jó vezetők képesek felmérni követőik szükségleteit, felmérni a helyzetet, majd ennek megfelelően állítani a viselkedésüket. A siker számos változótól függ, beleértve a vezetői stílust, a követők tulajdonságait és a helyzet szempontjait.
4. Helyzetelméletek
A szituációs elméletek azt javasolják, hogy a vezetők kiválasztják a legjobb helyzetet a helyzetváltozók alapján. Különböző vezetési stílusok megfelelőek lehetnek a döntéshozatal bizonyos típusai számára. Például egy olyan helyzetben, ahol a vezető a csoport legtapasztaltabb és tapasztaltabb tagja, egy autoriter stílus lehet a legmegfelelőbb. Más esetekben, amikor a csoport tagjai szakképzett szakértők, a demokratikus stílus hatékonyabb lenne.
5. Viselkedési elméletek
A vezetés viselkedési elméletei azon a hiten alapulnak, hogy a nagy vezetők készülnek, nem születnek. Tekintsük a Nagy Ember elméletének flip oldalát. A viselkedési viselkedésben gyökerezik, ez a vezetői elmélet a vezetők cselekvéseire koncentrál, nem pedig mentális tulajdonságokra vagy belső államokra. Ezen elmélet szerint az emberek tanulással és megfigyeléssel tanulhatnak vezetőkké.
6. Résztvevõ elméletek
A részvételi vezetési elméletek azt sugallják, hogy az ideális vezetési stílus az, amely figyelembe veszi a többiek bevonását. Ezek a vezetők ösztönzik a csoporttagok részvételét és hozzájárulásukat, és segítik a csoporttagokat abban, hogy jobban érzik magukat és elkötelezettek legyenek a döntéshozatali folyamatban. A résztvevő elméletekben azonban a vezető fenntartja a jogot, hogy mások bevitelét engedélyezze.
7. Menedzsmentelméletek
A menedzsment elméletek, amelyek tranzakciós elméletek néven is ismertek, a felügyelet, a szervezet és a csoport teljesítményére összpontosítanak. Ezek az elméletek alapot adnak a jutalmak és büntetések rendszerében. A vezetői elméleteket gyakran használják az üzleti életben; amikor a munkavállalók sikeresek, jutalmazzák őket; ha nem sikerül, megrovással vagy büntetéssel szembesülnek. További információ a tranzakciós vezetés elméletéről.
8. Kapcsolatelméletek
A kapcsolati elméletek, más néven transzformációs elméletek, a vezetők és a követők közötti kapcsolatokra összpontosítanak. A transzformációs vezetők motiválják és inspirálják az embereket, segítve a csoport tagjai számára a feladat fontosságát és jobb hasznát. Ezek a vezetők összpontosítanak a csoporttagok teljesítményére, de azt is szeretnék, hogy minden ember teljesítse a potenciálját. Az ilyen stílussal rendelkező vezetők gyakran magas etikai és erkölcsi normákkal rendelkeznek.
Egy Word From
A vezetésnek sokféle módja van a gondolkodásra: a nagy vezetés személyiségjegyeire összpontosítva, a helyzet aspektusainak hangsúlyozására, amelyek segítenek meghatározni az emberek vezetését. A legtöbb dologhoz hasonlóan a vezetés nagyon sokoldalú téma, és számos tényező keveréke, amely segít meghatározni, hogy miért válik néhány ember nagy vezetéssé. Tudjon meg többet néhány olyan dologról, amelyek az embereket erős vezetőként segítik elő, hogy potenciálisan javítsa a saját készségeit.
> Forrás:
> Gill, R. (2011). A vezetés elmélete és gyakorlata. London: SAGE kiadványok.