Mi a természet és a nevelés?

A természet-ellenséges vita a pszichológia egyik legrégebbi filozófiai kérdése. Tehát pontosan mi ez az egész?

Még ma is, a pszichológia különböző ágai gyakran veszik egymást a másik megközelítéssel szemben. A biológiai pszichológia például hangsúlyozza a genetika és a biológiai hatások fontosságát. A viselkedési viselkedés viszont a környezetnek a viselkedésre gyakorolt ​​hatására összpontosít.

A múltban a természet és a nevelés viszonylagos hozzájárulásaival kapcsolatos viták gyakran nagyon egyoldalú megközelítést alkalmaztak, egyfelől azt állították, hogy a természet a legfontosabb szerepet játssza, a másik pedig a legfontosabbnak tartja a nevelést. Ma a legtöbb szakértő felismerte, hogy mindkét tényező kritikus szerepet játszik. Nem csak ez, hanem azt is felismerik, hogy a természet és a táplálkozás fontos szerepet játszik az egész életen át.

Egy közelebbi pillantást a természettel szemben tápláló vitára

A genetikai vagy környezeti tényezők nagyobb befolyást gyakorolnak a viselkedésedre? Az örökölt tulajdonságok vagy az élettapasztalatok nagyobb szerepet játszanak a személyiség alakításában?

A természet-ellenséges vita a pszichológia egyik legrégebbi kérdése. A vita középpontjában a genetikai örökség és a környezeti tényezők emberi fejlődéshez való viszonylagos hozzájárulása áll.

Egyes filozófusok, pl. Platón és Descartes azt sugallják, hogy bizonyos dolgok születnek, vagy természetesen előfordulnak, függetlenül a környezeti hatásoktól.

A nativisták úgy vélik, hogy az összes vagy a legtöbb viselkedés és tulajdonság az örökség eredményei.

E szempontok támogatói úgy vélik, hogy minden tulajdonságunk és magatartásunk az evolúció eredménye. A szülők által átadott genetikai tulajdonságok befolyásolják az egyéni különbségeket, amelyek egyediekké teszik az embereket.

Más jól ismert gondolkodók, mint például John Locke, a tabula rasa néven hittek, ami arra utal, hogy az elme vaklapként kezdődik. E fogalom szerint mindazt, ami vagyunk, és minden tudásunkat a tapasztalataink határozzák meg.

Az empirikusok úgy vélik, hogy az összes vagy a legtöbb viselkedés és tulajdonság a tanulás eredménye. A behaviorizmus jó példája az empirizmusban gyökerező elméletnek. A behavioristák úgy vélik, hogy minden cselekvés és viselkedés a kondicionálás eredménye. A John B. Watson teoretikusai úgy vélték, hogy az emberek képzettek lehetnek arra, hogy bárminek is legyenek, függetlenül a genetikai hátterüktől.

Példák a természetre és a nevelésre

Például, ha valaki óriási tudományos sikert ér el, azért tették ezt, mert genetikailag hajlamosak arra, hogy sikeresek legyenek, vagy egy dúsított környezet eredménye? Ha valaki visszaél a feleségével és a gyerekekkel, az azért van, mert erőszakos tendenciákkal született, vagy valami, amit a saját szülő viselkedésének megfigyelésével tanult?

Néhány példa a biológiailag meghatározott tulajdonságokra (természetre) tartalmaz bizonyos genetikai betegségeket, a szemszínt, a hajszínt és a bőrszínt. Más dolgok, mint a várható élettartam és a magasság, erős biológiai összetevőkkel bírnak, ám a környezeti tényezők és az életmód is befolyásolják.

A pszichológiában a nativista elmélet egyik példája Chomsky nyelvszerzési eszköz (vagy LAD) fogalma. Ezen elmélet szerint minden gyermek olyan ösztönös mentális képességgel születik meg, amely lehetővé teszi számukra, hogy mind a nyelvet tanulják, mind a nyelvet.

Egyes jellemzők a környezeti hatásokhoz kötődnek. Az, hogy egy személy hogyan viselkedik, kapcsolódhat olyan hatásokhoz, mint a szülői stílusok és a tapasztalt tapasztalatok.

Például egy gyermek megfigyeléssel és megerősítéssel tanulhatja meg a "kérem" és "köszönöm" szót. Egy másik gyerek megtanulhat aggresszíven viselkedni, ha megvizsgálja, hogy az idősebb gyermekek erőszakos magatartást tanúsítanak a játszótéren.

A pszichológia egy empirikus elméletének egyik példája Albert Bandura társadalmi tanulási elmélete . Az elmélet szerint az emberek mások viselkedését figyelik meg. A híres Bobo baba kísérletében Bandura kimutatta, hogy a gyerekek agresszív viselkedést tanulhatnak egyszerűen egy agresszív módon eljáró másik személy megfigyelésével.

Még ma is, a pszichológiai kutatás gyakran gyakran hangsúlyozza a befolyást a másikra. A biopszichológiában például a kutatók olyan vizsgálatokat végeznek el, amelyek feltárják, hogyan befolyásolják a neurotranszmitterek a viselkedésmódot, ami hangsúlyozza a vita természetvédelmi oldalát. A szociálpszichológiában a kutatók tanulmányokat folytathatnak arról, hogy miként befolyásolják a társak és a szociális média viselkedését, hangsúlyozva a nevelés fontosságát.

Hogyan kapcsolódnak össze a természet és a gondozás?

A kutatók tudják, hogy az öröklődés és a környezet közötti kölcsönhatás gyakran a legfontosabb tényező mindenkinek. Kevin Davies, a Nova PBS-től, egy ilyen lenyűgöző példát ismertetett.

A tökéletes hangmagasság a zenei hangmagasság felismerésének lehetősége. A kutatók azt találták, hogy ez a képesség a családokba fókuszál, és úgy véli, hogy egy génhez köthető. Azt is felfedezték azonban, hogy a gén egyedül való birtoklása nem elég ahhoz, hogy ezt a képességet fejlessze. Ehelyett a korai gyermekkorban szükséges zenei képzés szükséges ahhoz, hogy ez az örökölt képesség megmutatkozzon.

A magasság egy másik példa egy olyan tulajdonságra, amelyet a természet és a tápláló kölcsönhatás befolyásol. A gyermek olyan családból származhat, ahol mindenki magas, és örökölte ezeket a géneket a magasságért. Ha azonban olyan fáradt környezetben nő fel, ahol nem kap megfelelő táplálékot, soha nem érheti el azt a magasságot, amelyet feltehetett volna egy egészségesebb környezetben.

A természet és a nurture közötti kortárs nézetek

A pszichológia történetében azonban ez a vita továbbra is felvetette a vitát. Az Eugenics például egy olyan mozgalom volt, amelyet erősen befolyásoltak a nativista megközelítés. Francis Galton pszichológus, a Charles Darwin természettudós unokatestvére, mindkettőt a természet és a táplálkozás, valamint az eugenetika fogalmai alapján alakította ki, és úgy gondolta, hogy az intelligencia a genetika eredménye. Galton úgy vélte, hogy az intelligens egyéneket arra kell bátorítani, hogy feleségül vegyenek és sok gyermekük legyen, míg a kevésbé intelligens egyéneknek el kell kerülniük a reprodukciót.

Ma a szakértők többsége úgy véli, hogy mind a természet, mind a nevelés befolyásolja a viselkedést és a fejlődést. Azonban a kérdés továbbra is sújtja számos területen, például a homoszexualitás eredetéről és az intelligencia hatásairól folytatott vitában. Míg kevesen veszik az extrém nativista vagy radikális empirista megközelítést, a kutatók és a szakértők még mindig vitatják, hogy a biológia és a környezet hogyan befolyásolja a viselkedést.

Egyre inkább az emberek kezdik felismerni, hogy nem az a helyes megközelítés, hogy megkérdezzük, mennyi örökség vagy környezet befolyásolja az adott vonást. A valóság az, hogy nincs egyszerű módja annak, hogy elkülönítsük a létező erők sokaságát. Ezek a hatások magukban foglalják a kölcsönhatásba lépő genetikai tényezőket, a környezeti tényezőket, amelyek kölcsönhatásba lépnek egymással, például a társadalmi élményekkel és az általános kultúrával, valamint azt, hogy mind az örökletes, mind a környezeti hatás hogyan keveredik össze. Ehelyett sok kutató ma érdekli, hogy a gének hogyan befolyásolják a környezeti hatásokat és fordítva.

> Források:

Bandura, A. Ross, D., & Ross, SA Agresszív modellek utánzása révén az agresszió átadása. Az abnormális és szociálpszichológia folyóirata. 63 , 575-582 ( 1961) ].

Chomsky, N. A szintaxis elmélete . MIT Press; 1965.

> Galton, F. A humán tudományok és fejlesztésének kérdései. London: Macmillan; 1883.

Watson, JB Behaviorism. New Brunswick, New Jersey: Tranzakciós kiadók; 1930.