Mi a biopszichológia? (Agy és viselkedés)

A biopszichológia a pszichológia egyik ága, amely elemzi, hogy az agy, a neurotranszmitterek és a biológiánk más aspektusai befolyásolják viselkedéseinket, gondolatait és érzéseinket. A pszichológia ezen területét gyakran különböző nevek említik, beleértve a biopszichológiát, az élettani pszichológiát, a magatartási idegtudományt és a pszichobiológiát. A biopszichológusok gyakran megvizsgálják, hogyan hatnak a biológiai folyamatok az érzelmekkel, megismerésekkel és más mentális folyamatokkal.

A biopszichológia területe számos más területhez kapcsolódik, beleértve az összehasonlító pszichológiát és az evolúciós pszichológiát.

Rövid története

Míg a biopszichológia meglehetősen új fejleménynek tűnhet, fejlett eszközök és technológiák bevezetése révén, az agy vizsgálatához, a terület gyökerei évezredekig nyúlnak vissza a korai filozófusok idejéig. Miközben most gondolkodunk az agy és az agy szinonimáján, a filozófusok és a pszichológusok sokáig vitatkoztak az elme / test problémáról. Más szóval a filozófusok és más gondolkodók azon gondolkodtak, vajon mi a kapcsolat a mentális világ és a fizikai világ között.

Filozófiai nézetek

Fontos megjegyezni, hogy az emberi történelemben csak az utóbbi időben van az, hogy az emberek megértették az elme tényleges helyét. Arisztotelész például azt tanította, hogy gondolataink és érzéseink a szívből származnak.

A görög gondolkodók, mint például a Hippokratész és később Platón azt sugallták, hogy az agy ott van, ahol az elme lakik, és minden gondolat és cselekvés forrása.

Később olyan gondolkodók, mint Rene Descartes és Leonardo da Vinci bevezetett elméleteket arról, hogyan működött az idegrendszer. Míg ezek a korai elméletek később bizonyultak rosszul, megalkották azt a fontos elképzelést, hogy a külső stimuláció izomválaszokhoz vezethet.

Descartes mutatta be a reflex fogalmát, bár később a kutatók azt bizonyították, hogy a gerincvelő kritikus szerepet játszott ezen izomválaszokban.

A kapcsolat az emberi viselkedéssel

A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy megértsék, hogyan befolyásolták az agy különböző részeinek az emberi viselkedést. Egy ilyen megértés korai kísérlete a frenológia néven ismert pszeudosciancia kialakulásához vezetett. E nézet szerint bizonyos emberi képességek kapcsolódhatnak az agy dudoraihoz és behúzásához, amelyek a koponya felületén érezhetők.

Míg a frenológia nagyon népszerűvé vált, más tudósok hamar elutasították. Azonban az a gondolat, hogy bizonyos funkciókért felelős az agy egyes része, fontos szerepet játszott a jövőbeli agykutatások fejlesztésében.

A pusztító agysérülést szenvedett Phineas Gage híres ügye szintén befolyásolta annak megértését, hogy az agy egyes részeinek károsodása hogyan befolyásolhatja a viselkedést és a működést.

Újabb kutatás

A korai hatások miatt a kutatók továbbra is fontos felfedezéseket tettek az agy működésével kapcsolatban és a viselkedés biológiai alapjairól.

Az evolúcióra, az agyműködés lokalizálására, az idegsejtekre és a neurotranszmitterekre vonatkozó kutatások előrehaladtak annak megértésében, hogy a biológiai folyamatok milyen hatással vannak a gondolatokra, érzelmekre és viselkedésre.

Ha érdekli a biopszichológia, akkor fontos, hogy megértsük a biológiai folyamatokat, valamint az alapvető anatómiai és élettani tényezőket. Három legfontosabb összetevő az agy, az idegrendszer és a neurotranszmitterek megértéséhez.

Az agy és az idegrendszer

A központi idegrendszer az agyból és a gerincvelőből áll. Az agy legkülső része agykéregként ismert.

Az agynak ez a része felelős a megismeréshez, szenzációhoz, motoros képességekhez és érzelmekhez való működésért .

Az agy négy lebenyből áll:

  1. Frontális lebeny: Az agynak ez a része részt vesz a motoros készségekben, a magasabb kar-megismerésben és a kifejező nyelvben.
  2. Oszmula lebeny: Az agy e része részt vesz a vizuális ingerek és információk értelmezésében.
  3. Parietal Lobe: Az agy ezen része részt vesz a tapintható érzékelési információk feldolgozásában, mint a nyomás, az érintés és a fájdalom, valamint számos egyéb funkció.
  4. Időleges lába: Az agynak ez a része részt vesz a hallható hangok és nyelvek értelmezésében, a memória feldolgozásában és más funkciókban.

Az idegrendszer másik fontos része a perifériás idegrendszer , amely két részre tagolódik:

Az idegrendszer egy másik eleme, az úgynevezett autonóm idegrendszer , amely szabályozza az automatikus folyamatokat, például a pulzusszámot, a légzést és a vérnyomást. Az autonóm idegrendszer két része van:

A neurotranszmitterek

A biopszichológia területén is fontos szerepet játszanak a neurotranszmitterek . A neurotranszmitterek információkat hordoznak a neuronok között, és lehetővé teszik a kémiai üzenetek elküldését a test egy részéből az agyba, és fordítva.

Különböző neurotranszmitterek vannak, amelyek különböző módon hatnak a szervezetre. Például a dopamin neurotranszmitter szerepet játszik a mozgásban és a tanulásban. Túlzott mennyiségű dopamin kapcsolódik pszichológiai rendellenességekhez, mint például a skizofrénia, míg túl kevés dopamin társul a Parkinson-kórhoz. A biopszichológus tanulmányozhatja a különböző neurotranszmittereket, hogy meghatározhassa az emberi viselkedésre gyakorolt ​​hatásukat.

Karrier lehetőségek biopszichológiában

Ha érdekli a biopszichológia területén szerzett karrier, akkor van néhány különböző lehetőség. Egyesek, akik belépnek ilyen típusú területre, úgy döntenek, hogy a kutatásban dolgoznak, ahol egy egyetemen, gyógyszergyárban, kormányzati szervnél vagy más iparágban dolgozhatnak. Mások úgy döntenek, hogy együtt dolgoznak a betegekkel, hogy segítsenek azoknak, akik valamilyen agykárosodást vagy olyan betegséget tapasztaltak, amely hatással volt viselkedésére és működésére.

A következők csak néhány olyan karrier szakosodás, amelyek a biopszichológiához kapcsolódnak:

Egy Word From

A biopszichológia a pszichológia gondolkodásának egyik fontos módja. A pszichológia ezen perspektívája lehetővé tette a kutatók számára, hogy jobban megértsék, hogyan befolyásolják az emberi viselkedést az agy és az idegrendszer.

A normális agyműködés, valamint az agyi betegségek és sérülések befolyásolása, az érzelmek és gondolatok befolyásolása révén a kutatók új lehetőségeket tudnak felmutatni a lehetséges problémák kezelésére.

> Források:

> Kalat, JW. Biológiai pszichológia. Belmont, CA: Wadsworth Cengage Learning; 2013-ban.

> Klein, SB & Thorne, BM. Biológiai pszichológia. New York: Worth Publishers; 2007.