A neuronok milyen módon továbbítják az egész testet
A neuron egy idegsejt, amely az idegrendszer alapvető építőköve. A neuronok sokféleképpen hasonlítanak az emberi test többi sejtjéhez, de van egy kulcsfontosságú különbség a neuronok és más sejtek között. A neuronok az egész szervezeten belüli információ átadására specializálódtak.
Ezek a nagymértékben specializált idegsejtek felelősek az információközlésért mind kémiai, mind elektromos formában.
Számos különböző típusú neuron is felelős az emberi test különböző feladataiért.
Az érzékszervi neuronok az érzékszervi sejtekből származó adatokat az egész testben az agyba hordozzák. A motor neuronjai az agyból adatokat továbbítanak a test izmaiba. Az interneuronok felelősek a különböző neuronok közötti kommunikációért a szervezetben.
Neuronok vs. egyéb sejtek
Hasonlóságok más sejtekkel:
- A neuronok és más testsejtek mindegyike magot tartalmaz, amely genetikai információt tartalmaz.
- A neuronokat és más testsejteket egy membrán veszi körül, amely védi a sejtet.
- Mindkét sejttípus sejtjei tartalmaznak olyan szerveket, amelyek támogatják a sejt életét, beleértve a mitokondriumokat, a Golgi-testeket és a citoplazmát.
Különbségek, amelyek a neuronok egyediek:
- Más testsejtektől eltérően a neuronok rövid időn belül nem szaporodnak. Emiatt az agy bizonyos részeinek több idegsejtje születik, mint később az életben, mert a neuronok meghalnak, de nem válnak helyettük. Bár a neuronok nem reprodukálódnak az agy legtöbb részén, a kutatások kimutatták, hogy az idegsejtek közötti új kapcsolatok az egész életen át alakulnak ki. A neurogenesis vagy az új idegsejtek kialakulása az agy egyes részeiben az élet során jelentkezik.
- A neuronok membránja úgy van kialakítva, hogy információt küldjön más sejteknek. Az axon és a dendritek olyan speciális struktúrák, amelyek információt továbbítanak és fogadnak. A sejtek közötti kapcsolatok szinapszisok néven ismertek. A neuronok ezeket a szinapszisokat neurotranszmitterekként ismerik fel, hogy kommunikáljanak más neuronokkal.
A Neuron szerkezete
Három alapvető rész van a neuronban : a dendritek, a sejtek és az axonok. Azonban az összes neuron némileg eltér a méretétől, alakjától és jellemzőitől függően, a neuron funkciójától és szerepétől függően.
Néhány neuronnak kevés dendritikus ág van, míg mások nagyon elágazóak, hogy sok információt kapjanak. Egyes neuronok rövid axonok, míg mások elég hosszúak lehetnek. Az emberi test leghosszabb axonja a gerinc aljától a nagy lábujjig terjed, átlagosan körülbelül három láb hosszúságú!
Akciópotenciálok
Hogyan adják át és fogadják az adatokat a neuronok? Annak érdekében, hogy az idegsejtek kommunikálhassanak, információikat mind a neuronon, mind az egyik neuronról a másikra kell továbbítaniuk. Ez a folyamat mind az elektromos jeleket, mind a kémiai hírvivőket használja.
Az idegsejtek dendritjei az érzékszervektől vagy más idegsejtektől kapnak információt. Ezt az információt ezután átadják a sejtek testének és az axonnak. Amint az információ megérkezett az axonra, az axon hossza egy cselekvési potenciálként ismert elektromos jel formájában történik.
A szinapszisok közötti kommunikáció
Ha egy elektromos impulzus elérte az axon végét, az információt át kell adni a szinaptikus résen keresztül a szomszédos neuron dendritjeire.
Bizonyos esetekben az elektromos jel szinte azonnal áthidalhatja az idegsejtek közötti rést, és folytathatja útját.
Más esetekben neurotranszmitterek szükségesek ahhoz, hogy az információt egy neuronról a másikra küldje. A neurotranszmitterek kémiai hírvivők, amelyek az axon terminálokból szabadulnak fel, hogy átjussanak a szinaptikus résen, és elérjék más neuronok receptorhelyeit. A visszavételnek nevezett eljárásban ezek a neurotranszmitterek a receptor helyéhez kötődnek, és az újratermelő neuron újra felszívja őket.
A neurotranszmitterek
A neurotranszmitterek mindennapi működésünk lényeges részét képezik. Bár nem ismert, hogy hány neurotranszmitter létezik, a tudósok több mint 100 ilyen kémiai hírvivőt azonosították.
Milyen hatása van mindegyik neurotranszmitternek a testre? Mi történik, ha a betegség vagy a kábítószer zavarja ezeket a kémiai hírvivőket? Az alábbiakban csak néhány a legfontosabb neurotranszmitterekről, azok ismert hatásairól és rendellenességeiről van szó.
Acetilkolin: A memória, az izomösszehúzódások és a tanulás. Az agyi acetilkolin hiánya az Alzheimer-kórhoz kötődik.
Endorfinok: érzelmekkel és fájdalomérzéssel társulnak. A szervezet az endorfinokat félelem vagy trauma hatására szabadítja fel. Ezek a kémiai hírvivők hasonlóak az ópiát gyógyszerekkel, például a morfinhoz, de lényegesen erősebbek.
Dopamin: a gondolattal és az élvezetes érzésekkel társul. A Parkinson-kór egy olyan betegség, amely a dopamin deficienciával társul. Az orvosok olyan gyógyszereket írhatnak elő, amelyek növelhetik a dopaminaktivitást az agyban. Az egyik kategória dopamin agonisták, amelyek utánozzák a dopamin hatásait. Egy másik típusú ágens a levodopa, amely dopaminra alakul át az agyban. Mindegyik viseli a saját viszonylagos előnyeit és mellékhatásait. A kutatók az agy bizonyos részein is szoros kapcsolatot találták a skizofrénia és a dopamin túlzott mennyiségének között.
> Források:
> Parkinson-kór. Országos Egészségügyi Intézet, Senior Aging weboldal. Frissítve: 2016. június.
Thompson, RF A Brain: A Neuroscience Primer. New York: Worth Publishers; 2000.