Meghatározás: A központi idegrendszer (CNS) az agyból és a gerincvelőből áll. A CNS érzékszervi információt kap az idegrendszertől, és ellenőrzi a szervezet válaszát. A központi idegrendszer differenciálódik a perifériás idegrendszerből , amely magában foglalja az agyon kívüli idegeket és a gerincvelőt, amelyek a központi idegrendszeri üzeneteket hordozzák.
Egy közelebbi pillantás a CNS-re
A központi idegrendszert azért nevezték el, mert elsődleges szerepet játszik az információ fogadásában a test különböző területeiről, majd koordinálja ezt a tevékenységet a test válaszainak előállításához.
A központi idegrendszer szerkezete
Kezdjük azzal, hogy közelebbről megvizsgáljuk a CNS fő összetevőit.
- Az agy a test számos funkcióját vezérli, beleértve az érzést, a gondolatot, a mozgást, a tudatosságot és a memóriát.
- A gerincvelő csatlakozik az agyhoz az agyi száron keresztül, majd lefut a gerincvelőn keresztül a csigolyán belül. A gerincvelő a test különböző részeitől az agyba és az agyból származik. Bizonyos reflex mozgások esetében a válaszokat gerincvelői útvonalak vezérlik, anélkül, hogy részt vesznek az agyban.
- A központi idegrendszer építőkövei a neuronok . Ezen idegsejtek milliói találhatók az egész testben, és egymással kommunikálnak fizikai válaszokat és cselekvéseket. Becslések szerint 86 milliárd neuron található az agyban egyedül !
Mivel a CNS annyira fontos, számos struktúra védi.
Először is, az egész CNS csontba van zárva. Az agyat a koponya védi, míg a gerincvelőt a gerincoszlop csigolyája védi. Az agyat és a gerincvelőt egyaránt védi a meninges néven ismert védőszövettel. Az egész központi idegrendszer egy olyan anyagba is merül, amely az agy-gerincvelő folyadéknak nevezhető, amely kémiai környezetet teremt, lehetővé téve az idegrostok hatékony információátadását, valamint egy újabb védelmi réteget nyújtva a potenciális károsodástól.
Az agy felszíne az agykéreg. A kéreg felülete felszíntelennek tűnik a szövet hornyai és hajtásai miatt. Minden egyes horony szulkuszként ismert, míg minden egyes ütés gyrus néven ismert.
Az agy legnagyobb része az agyként ismert és felelős olyan dolgokért, mint a memória, a beszéd, az önkéntes viselkedés és a gondolat.
Az agy a két félgömbre, a jobb félgömbre és a bal féltekére oszlik. Az agy jobb jobb félgömbje szabályozza a test bal oldalán lévő mozgásokat, míg a bal oldali féltekén a test jobb oldalán lévő mozgásokat szabályozza. Bár egyes funkciók általában oldalirányúak, ez nem azt sugallja, hogy "balkezes" vagy "jobbkezes" gondolkodók , ahogy azt a régi mítosz is mutatja. Egyes agyi funkciók általában oldalirányúak, de az agy mindkét oldala együtt dolgozik, hogy különböző funkciókat termeljen.
Az agy minden agyfélét négy egymással összekapcsolt lebenyre osztják :
- Az elülső lebenyek magasabb kognícióval, önkéntes mozdulatokkal és nyelvvel társulnak.
- A parietális lebenyek az érzékelési információ feldolgozásához kapcsolódnak.
- Az időbeli lebenyek a hang hallását és értelmezését, valamint az emlékezet kialakulását vonják maguk után.
- Az occipitális lebenyek vizuális folyamatokhoz kapcsolódnak.
További pszichológiai definíciók: A pszichológiai szótár