1 - Hogyan befolyásolja a stresszt az agyad?
Mindannyian ismerjük a stresszt. Ez a stressz minden nap történik, és sokféle formában jön létre. Lehet, hogy a család, a munka és az iskolai elkötelezettségek próbálkoznak. Ez olyan kérdésekkel járhat, mint az egészség, a pénz és a kapcsolatok. Minden olyan esetben, amikor potenciális fenyegetéssel szembesülünk, a tudataink és a testünk cselekvésbe kezd, mozgósítva a problémákat (küzdelem) vagy a probléma elkerülésével (repülés) .
Valószínűleg hallott mindent arról, hogy a rossz stressz az Ön elméjéhez és testéhez. Testi tünetekhez vezethet, mint például fejfájás és mellkasi fájdalom. Hangulatproblémákat, például szorongást vagy szomorúságot okozhat. Ez akár viselkedési problémákhoz is vezethet, mint a harag kitörése vagy a túlzás.
Amit nem tudhat, hogy a stressz komoly hatással lehet az agyadra . A stressz ellenére az agyad egy sor reakcióval - jó és rossz - jön létre, amelyek mozgósítják és megvédik magukat a potenciális veszélyektől.
A kutatók azt tapasztalták, hogy néha a stressz segíthet a tudat élesítésében és a képességek jobb megértésében. Más esetekben a stressz számos negatív hatással járhat az agyra, kezdve attól, hogy hozzájárul a mentális betegséghez, és ténylegesen csökkenti az agy térfogatát.
Vessünk egy pillantást az öt legmeglepőbb módon, amelyek a stresszt befolyásolják az agyad.
2 - A krónikus stressz növeli a mentális betegség kockázatát
Egy molekuláris pszichiátriai tanulmányban a kutatók azt találták, hogy a krónikus stressz hosszú távú változásokat eredményez az agyban. Ezek a változtatások, azt sugallják, segíthetnek megmagyarázni, hogy azok, akik krónikus stresszt tapasztalnak, jobban hajlamosak a későbbi életkorban fellépő hangulati és szorongásos zavarokra.
A Kaliforniai Egyetem kutatói - a Berkeley számos kísérletet végeztek a krónikus stressz hatása az agyra nézve. Felfedezték, hogy az ilyen stressz több myelintermelő sejtet termel, de kevesebb a neuronoknál, mint a normális. Ennek az elváltozásnak az eredménye az agy bizonyos területein a mielin feleslege, ami zavarja a kommunikáció időzítését és egyensúlyát.
A kutatók különösen azt vizsgálhatták, hogy a stressz milyen hatással volt az agy hippokampuszára . Azt sugallják, hogy a stressz szerepet játszhat a mentális rendellenességek, például a depresszió és a különböző érzelmi zavarok kialakulásában.
3 - A stressz megváltoztatja az agy szerkezetét
A Kaliforniai Egyetem - Berkeley kutatói által végzett kísérletek eredményei azt mutatták, hogy a krónikus stressz hosszú távú változásokat idézhet elő az agy szerkezetében és működésében.
Az agy neuronokból és támogató sejtekből áll, amelyek a "magasabb rendű gondolkodásért" felelősek, mint a döntéshozatal és a problémamegoldás . Az agy azonban tartalmazza az úgynevezett "fehér anyagot" is, amely az agy más területeivel összekapcsolt axonokból áll, amelyek az információ közlésére szolgálnak. A fehér anyagot azért nevezték el, mert a zsírszerű fehér hüvely úgynevezett mielin, amely körülveszi az axonokat, ami felgyorsítja az elektromos jeleket, amelyek az agyi adatok közötti kommunikációt szolgálják.
A myelin túltermelése, amelyet a kutatók a krónikus stressz jelenléte miatt megfigyeltek, nemcsak a fehér és a szürke anyag egyensúlyának rövid távú változását eredményezi, hanem az agy szerkezetének tartós változásához is vezethet.
Az orvosok és a kutatók korábban megfigyelték, hogy a poszttraumás stressz rendellenességben szenvedők is agyi rendellenességeket mutatnak, beleértve a szürke és a fehér anyag egyensúlyhiányát.
Daniela Kaufer pszichológus, a feltaláló ezen kutatások mögött meghúzódó kutató azt sugallja, hogy nem minden stressz ugyanúgy hatással van az agyra és a neurális hálózatokra. A jó stressz , vagy a stressz fajtája, amely segít jól teljesíteni a kihívásokkal szemben, segít pozitívan vezeti az agyat, ami erősebb hálózatokat és nagyobb rugalmasságot eredményez.
A krónikus stressz azonban számos problémához vezethet. "Olyan agyat hoz létre, amely rugalmas vagy nagyon érzékeny a mentális megbetegedésre, a fehér anyag mintázata alapján, amit korai életet kaptok" - magyarázta Kaufer.
4 - A stressz megöli az agysejteket
A Rosalind Franklin Egyetem Orvosi és Tudományi Egyetem kutatói által végzett kutatás során a kutatók felfedezték, hogy egyetlen társadalmi stresszes esemény új idegsejteket képes megölni az agy hippokampuszában.
A hippocampus az agy egyik régiója, amely erősen összefügg a memóriával , az érzelmekkel és a tanulással. Ez egyben az agy két területe is, ahol a neurogenesis vagy az új agysejtek kialakulása az egész életen át történik.
A kísérletekben a kutatócsoport két fiatal patkányt tartalmazó ketrecbe helyezett 20 percen át. A fiatal patkányt ezután agressziónak vetették alá a ketrec érettebb lakóitól. A fiatal patkányok későbbi vizsgálata azt mutatta, hogy a kortizol szintje hatszor magasabb, mint a patkányoké, akik nem tapasztalták a stresszes társadalmi találkozást.
További vizsgálatok azt mutatták, hogy míg a stressz alatt álló fiatal patkányok ugyanolyan új idegsejteket generáltak, mint azok, akik nem tapasztalták a stresszt, az idegsejtek számának jelentős csökkenése volt egy héttel később. Más szavakkal, bár a stressz nem befolyásolta az új neuronok kialakulását, hatással volt arra, hogy túlélte-e ezeket a sejteket.
Tehát a stressz megöli az agysejteket, de van-e valami, amit a stressz káros hatásainak minimalizálása érdekében lehet tenni?
"A következő lépés annak megértése, hogy a stressz csökkentette ezt a túlélést" - magyarázta Daniel Peterson, Ph.D. "Meg akarjuk határozni, hogy az antidepresszáns gyógyszerek életben tarthatják-e ezeket a sebezhető új neuronokat."
5 - A stressz összezsugorítja az agyat
Még az egészséges emberek között is, a stressz az érzelmek, az anyagcsere és a memória szabályozásával kapcsolatos agyi területek zsugorodásához vezethet.
Bár az emberek gyakran negatív eredményeket társítanak az életet megváltoztató események (például természeti katasztrófa, autóbaleset, szeretett személy halála) által okozott hirtelen, intenzív stressznek, a kutatók azt sugallják, hogy mindennapi stresszünk, , idővel hozzájárulhat a mentális zavarok széles köréhez.
Egy tanulmányban a Yale Egyetem kutatói 100 egészséges résztvevőt vizsgáltak meg, akik információt szolgáltattak az életük stresszes eseményeiről. A kutatók megfigyelték, hogy a stressz expozíciója - még a legutóbbi stressz is - kisebb prefrontális kéregben vezetett kisebb szürkeállományt, egy olyan agyi területet, amely az önkontrollhoz és az érzelmekhez kapcsolódik.
A krónikus, mindennapi stressz önmagában kevés hatást gyakorolt az agyi volumenre, de az embereket sebezhetőbbé teheti az agy zsugorodásával szemben, amikor intenzív, traumatikus stresszorokkal szembesülnek.
"A stresszes életesemények felhalmozódása nagyobb kihívást jelenthet ezeknek az egyéneknek a jövőbeli stressz kezelésére, különösen akkor, ha a következő igényes esemény erőteljes ellenőrzést, érzelmi szabályozást vagy integrált társadalmi feldolgozást igényel, hogy felülkerekedjen" - magyarázta a tanulmány vezető szerzője, Emily Ansell.
Érdekes módon a kutatócsoport azt is feltárta, hogy a különböző stressz különböző hatással van az agyra. A legutóbbi stresszes események, úgymint munkavesztés vagy autóbaleset következtében, többnyire befolyásolják az érzelmi tudatosságot. A traumás események, mint a szeretteinek halála vagy súlyos betegsége, nagyobb hatással voltak a hangulatközpontokra.
6 - A stressz megsérti a memóriáját
Ha valaha is megpróbálta emlékezni egy stresszes esemény részleteire, akkor valószínűleg tudatában van annak, hogy néha stressz okozhat az események nehéz emlékezni. Még a viszonylag kisebb stressz is azonnali hatást gyakorolhat a memóriájára, például arra, hogy emlékezzen arra, hogy hol vannak az autódulcsok, vagy amikor elhagyta az aktatáskáját, amikor későn dolgozik.
Egy 2012-es tanulmány megállapította, hogy a krónikus stressz negatív hatással van a tér memóriára, vagy arra, hogy visszahívja az információkat a környezeti objektumok helyének és a térbeli orientációnak. Egy 2014-es tanulmány kimutatta, hogy a stressz hormon kortizol magas szintje a régebbi patkányok rövid távú memória csökkenéséhez kapcsolódott.
A stressz általános hatása a memóriára számos változóra támaszkodik, amelyek közül az egyik az időzítés. Számos tanulmány kimutatta, hogy amikor a stressz közvetlenül a tanulás előtt megtörténik, a memóriát ténylegesen növelni lehet a memória konszolidációjának segítésével.
Másrészről, a stressz hátráltatja a memória-visszakeresést . Például a kutatók többször megmutatták, hogy a memória-visszatartási teszt előtt a stressz hatása mind a humán, mind pedig az állatok számára csökkent teljesítményhez vezet.
Bár a stressz minden bizonnyal része az életnek, amit sok esetben nem lehet elkerülni, a kutatók úgy vélik, hogy pontosan megértik, hogy az agy hogyan befolyásolják a hatásokat és miért érzik őket. Például egyes szakértők azt sugallják, hogy az ilyen kutatások szerepet játszhatnak a kábítószerek kifejlesztésében, amelyek megakadályozzák a stressz káros hatásait az agyra.
Irodalom
Anderson, RM, Birnie, AK, Koblesky, NK, Romig-Martin, SA, és Radley, JJ (2014). Az adrenokortikai állapot megjósolja az életkorral összefüggő hiányosságok mértékét a prefrontális szerkezeti plaszticitásban és a munkamemóriában. The Journal of Neuroscience, 34 (25), 8387-8397; doi: 10.1523 / JNEUROSCI.1385-14.2014.
Ansell, EB, Rando, K., Tuit, K., Guarnaccia, J., & Sinha, R. (2012). A kumulatív nehézségek és a kisebb szürkeállomány térfogata a mediális prefrontális, elülső cinguláris és insula régiókban. Biological Psychiatry, 72 (1), 57-64. doi: 10.1016 / j.biopsych.2011.11.022.
Chetty, S., et al. (2014). A stressz és a glükokortikoidok elősegítik az oligodendrogenezist a felnőtt hippocampusban. Molecular Psychiatry, 19, 1275-1283. doi: 10.1038 / mp.2013.190.
Conrad, CD (2012). A krónikus stresszhatások kritikai áttekintése a térbeli tanulásra és a memóriára . Progress in Neuro-Psychopharmacology and Biological Psychiatry, 34 (5) , 742-755.
Hathaway, B. (2012, január 9). Még az egészséges, a stressz okozza az agy zsugorodását, mutatja Yale tanulmánya. YaleNews. A http://news.yale.edu/2012/01/09/even-healthy-stress-causes-brain-shrink-yale-study-shows
Sanders, R. (2014, február 11). Új bizonyíték arra, hogy a krónikus stressz az agy mentális betegséghez vezet. UC Berkely Hírközpont. A http://newscenter.berkeley.edu/2014/02/11/chronic-stress-predisposes-brain-to-mental-illness/
Társaság az idegtudományért. (2007. március 15.). A stresszes esemény utáni napon a patkányok elveszítik az agysejtjeiket. ScienceDaily . A www.sciencedaily.com/releases/2007/03/070314093335.htm weboldalról lehet letölteni