A problémamegoldás mentális folyamat, amely magában foglalja a problémák felfedezését, elemzését és megoldását. A problémamegoldás végső célja az akadályok leküzdése és olyan megoldás megtalálása, amely megoldja a problémát.
A probléma megoldásának legjobb stratégiája nagymértékben függ az egyedi helyzettől. Bizonyos esetekben az emberek jobban tanulják meg mindent, amit tudnak a témáról, majd a tényszerű ismeretek felhasználásával megoldást találnak.
Más esetekben a kreativitás és a betekintés a legjobb lehetőségek.
A problémamegoldás lépései
A probléma helyes megoldásához fontos lépéseket követni. Sok kutató erre hivatkozik a problémamegoldó ciklusnak, amely magában foglalja a stratégiák kidolgozását és a tudás megszervezését.
Míg ezt a ciklust egymás után ábrázolja, az emberek ritkán követtek egy merev lépcsőt, hogy megtalálják a megoldást. Ehelyett gyakran ugorhatunk lépéseket, vagy akár többször is léphetünk át lépésekkel, amíg a kívánt megoldás el nem éri.
- A probléma azonosítása: Bár nyilvánvaló lépésnek tűnhet, a probléma azonosítása nem mindig olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik. Egyes esetekben az emberek tévesen azonosítják a probléma helytelen forrását, ami megpróbálja megoldani azt, hogy nem hatékony vagy akár haszontalan.
- A probléma meghatározása: A probléma azonosítása után fontos, hogy a problémát teljesen meg lehessen határozni, hogy megoldható legyen.
- Stratégia kialakítása: A következő lépés egy olyan stratégia kidolgozása, amely megoldja a problémát. Az alkalmazott megközelítés a helyzet és az egyén egyedi preferenciáitól függ.
- Információ szervezése: Mielőtt megoldást találnánk, először szervezzük meg a rendelkezésre álló információkat. Mit tudunk a problémáról? Mit nem tudunk? Minél több információ áll rendelkezésre, annál jobbak vagyunk, hogy pontos megoldást találjunk.
- Erőforrások elosztása: Természetesen nem mindig van korlátlan pénz, idő és más erőforrások a probléma megoldásához. Mielőtt elkezdené megoldani a problémát, meg kell határoznia, hogy milyen magas prioritású. Ha ez fontos probléma, valószínűleg több forrást kell szétosztani annak megoldásához. Ha azonban ez egy viszonylag fontos fontosságú probléma, akkor nem akarja túl sok rendelkezésre álló erőforrásait megoldani.
- Monitoring előrehaladás: A hatékony problémamegoldók általában nyomon követik a fejlődésüket, miközben megoldást keresnek. Ha nem haladnak jó ütemben a cél elérésében, újraértékelik megközelítésüket, vagy új stratégiákat keresnek.
- Az eredmények értékelése: Miután megoldást sikerült elérni, fontos értékelni az eredményeket annak megállapításához, hogy a probléma a lehető legjobb megoldás. Ez az értékelés lehet azonnali, például egy matematikai probléma eredményeinek ellenõrzése annak érdekében, hogy a válasz helyes legyen, vagy késõbb lehet, például egy terápiás program sikerének értékelése több hónapos kezelés után.
Reed, SK (2000). Problémamegoldás. AE Kazdin (szerk.), Encyclopedia of Psychology (8. kötet, 71-75. Washington, DC: Amerikai Pszichológiai Egyesület és Oxford University Press.
Sternberg, R. (2003). Kognitív pszichológia . Belmont, CA: Wadsworth.