Olyan kihívások, amelyek megnehezíthetik a problémamegoldást
A filmgyűjtemény megszervezésével, hogy házat vásároljon, a problémamegoldás a mindennapi élet nagy részét képezi. Problémák terjedhetnek a kicsi (egy matematikai egyenlet megoldása a házi feladatban) nagyon nagy (a jövőbeni karriered tervezését).
A kognitív pszichológiában a problémamegoldás kifejezés olyan mentális folyamatra utal, amelyet az emberek a problémák felfedezésére, elemzésére és megoldására használnak.
Ez magában foglalja a problémamegoldás összes lépését, beleértve a probléma felfedezését, a probléma megoldására vonatkozó döntést, a probléma megértését, a rendelkezésre álló lehetőségek felkutatását és a célok elérése érdekében tett lépéseket. Mielőtt problémamegoldás fordulhat elő, fontos először megérteni a probléma pontos jellegét. Ha a probléma megértése hibás, akkor a megpróbált megoldás is helytelen vagy hibás.
A problémamegoldás során számos mentális folyamat zajlik a munka során. Ezek tartalmazzák:
- Perceptuálisan felismeri a problémát
- A probléma megjelenése a memóriában
- Figyelembe véve a jelenlegi problémára vonatkozó releváns információkat
- Ismertesse a probléma különböző aspektusait
- A probléma megjelölése és leírása
Problémamegoldási stratégiák
- Algoritmusok : Az algoritmus egy lépésről lépésre történő eljárás, amely mindig megfelelő megoldást nyújt. Egy matematikai képlet egy jó példa egy problémamegoldó algoritmusra. Bár egy algoritmus garantálja a pontos választ, ez nem mindig a legjobb megoldás a problémamegoldásra. Ez a stratégia sok helyzetben nem praktikus, mert időigényes lehet. Például, ha egy lehetséges algoritmussal megpróbálnád kitalálni az összes lehetséges kombináció számát, akkor nagyon hosszú időbe telik!
- Heurisztika : A heurisztikus mentális szabály a hüvelykujj stratégia, amely bizonyos helyzetekben működhet vagy nem működhet. Az algoritmusokkal ellentétben a heurisztika nem mindig garantálja a helyes megoldást. A probléma-megoldási stratégia azonban lehetővé teszi az emberek számára, hogy egyszerűsítsék az összetett problémákat, és csökkentsék a lehetséges megoldások teljes számát egy kezelhetőbb rendszer számára.
- Próba-és-hiba: A problémamegoldás kísérleti és hibás megközelítése számos különböző megoldást próbál ki, és kizárja azokat, amelyek nem működnek. Ez a megközelítés lehet egy jó lehetőség, ha nagyon korlátozott számú rendelkezésre áll. Ha sokféle választási lehetõség van, akkor jobb, ha leállítod a lehetõségeket egy másik problémamegoldó technikával, mielőtt megpróbálnád a próbát és a hibát.
- Insight: Egyes esetekben a probléma megoldása hirtelen betekintést jelenthet. A kutatók szerint betekintés történhet, mert rájössz, hogy a probléma valójában hasonló a múltban, de a legtöbb esetben a mögöttes mentális folyamatok, amelyek betekintést eredményeznek a tudatosságon kívül.
Problémák és akadályok a problémamegoldásban
Természetesen a problémamegoldás nem hibátlan folyamat. Számos különböző akadály akadályozza a problémamegoldás gyors és hatékony megoldását. A kutatók számos ilyen mentális akadályt ismertetnek, amelyek magukban foglalják a funkcionális rögzítést, az irreleváns információkat és feltételezéseket.
- Funkcionális rögzítés : Ez a kifejezés arra utal, hogy a problémák csak szokásos módon tekinthetők meg. A funkcionális rögzítés meggátolja az embereket abban, hogy teljes mértékben megtekinthessék a különböző megoldásokat.
- Irreleváns vagy félrevezető információ: Ha problémát próbál meg megoldani, fontos megkülönböztetni a probléma szempontjából releváns információkat és az irreleváns adatokat, amelyek hibás megoldásokat eredményezhetnek. Ha a probléma nagyon összetett, annál könnyebb lesz a félrevezető vagy irreleváns információkra összpontosítani.
- Feltételezések: Amikor egy problémával foglalkozunk, az emberek gyakran feltételezik azokat a korlátokat és akadályokat, amelyek bizonyos megoldásokat meggátolnak.
- Mentális készlet: Egy másik közös problémamegoldó akadálya mentális készletként ismert, amely az embereknek csak olyan megoldásokat kell használniuk, amelyek a múltban dolgoztak, és nem alternatív ötleteket keresnek. A mentális készlet gyakran heurisztikusan működik, így hasznos problémamegoldó eszköz. Azonban a szellemi készletek rugalmatlansághoz is vezethetnek, ami megnehezíti a hatékony megoldások megtalálását.
Forrás:
Mayer, RE gondolkodás, problémamegoldás, megismerés . (2. szerk.). New York: WH Freeman és cég; 1992.
Schooler, JW, Ohlsson, S., és Brooks, K. A szavakon túlgondolkodók: Amikor a nyelv rávilágít Insightre. Kísérleti Pszichológia: Általános. 122, 166-183 (1993)].