Észrevetted már valaha, hogy a villogó fények gyakran úgy tűnik, hogy mozognak, például a neonjelek vagy a karácsonyi fények szálak? A Gestalt pszichológia szerint ez a látszólagos mozgás azért történik, mert a tudatunk hiányzó információkat tölt be. Ez az a meggyőződés, hogy az egész nagyobb, mint az egyes részek összege, több különböző jelenség felfedezéséhez vezetett, amelyek az észlelés során előfordulnak.
A bezárás törvénye az észlelő szervezet Gestalt törvényének egyik példája. Ezen elv szerint a környezetben lévő dolgok gyakran egy egész részének tekinthetők. Sok esetben a tudatunk még a hiányzó információkat is kitölti, hogy kohéziós formákat hozzon létre.
A gesztális törvények rövid története
A Gestalt pszichológiát a német gondolkodók Max Wertheimer, Wolfgang Kohler és Kurt Koffka alapították, és arra összpontosított, hogy az emberek hogyan értelmezik a világot. A Gestalt-perspektíva részben Wilhelm Wundt strukturalizmusára adott válaszként alakult ki, amely a mentális eseményeket és tapasztalatokat a legkisebb elemekre összpontosította.
Max Wertheimer megjegyezte, hogy az észlelő események gyors sorozata, például a villogó fények sorai, akkor is létrehozzák a mozgás illúzióját, ha nincs. Ez a phi jelenség. A mozgóképek alapját ez az elv érvényesíti, és a sorozatos állóképek gyors egymás utáni megjelenésekor zökkenőmentes vizuális élményt nyújtanak.
A Gestalt pszichológia szerint az egész különbözik részei összegétől. Ennek alapján a Gestalt pszichológusok olyan elveket fejlesztettek ki, amelyek megmagyarázhatják az érzékszervezetet, vagy hogy a kisebb objektumokat hogyan csoportosítják, hogy nagyobbakat alkotjanak. Ezeket az elveket gyakran az "észlelő szervezet törvényeként" nevezik.
Fontos azonban megjegyezni, hogy míg a Gestalt pszichológusok ezt a jelenséget "törvényeknek" nevezik, a pontosabb kifejezés az "észlelő szervezet alapelvei" lenne. Ezek az elvek nagyon hasonlítanak a heurisztikákhoz , amelyek mentális rövidségek a problémák megoldásához.
Kövesse az alábbi linkeket, hogy további információkat és példákat találjon az észlelő szervezet különböző Gestalt törvényeire vonatkozóan.
1 - A hasonlóság törvénye
A hasonlóság törvénye azt sugallja, hogy a hasonló dolgok hasonlóképpen csoportosulnak. A csoportosítás vizuális és hallási ingerekben is előfordulhat. A fenti képen például valószínűleg a színes körök mint sorok csoportosítása látható, nem pedig csak egy pont gyűjteménye.
2 - Pragnanz-törvény
A pragnanz szó egy német kifejezés, ami "jó alakot" jelent. Pragnanz törvényét néha a jó alak törvényének vagy az egyszerűség törvényének nevezik. Ez a törvény rámutat arra, hogy a környezetben lévő tárgyakat oly módon látják, hogy a lehető legegyszerűbbnek tűnnek.
A fent látható képet egymást átfedő körök sorozataként látja, nem pedig ívelt, összekapcsolt vonalak választékát.
3 - Proximity törvény
A közelség törvénye szerint a közelben álló dolgok össze vannak csoportosítva. A fenti képen a bal oldalon lévő körök úgy tűnik, hogy egy csoportosulás részét képezik, míg a jobb oldalon láthatóak a másik részei. Mivel az objektumok közel vannak egymáshoz, csoportosítjuk őket.
4 - A folyamatosság törvényessége
A folytonosság törvénye szerint az egyenes vagy ívelt vonalakkal összekötött pontok a legegyszerűbb utat követve láthatók. A külön vonalak és szögek látása helyett a sorok együttesnek tekinthetők.
5 - Záró törvény
A bezárás törvénye szerint a dolgok össze vannak csoportosítva, ha úgy tűnik, hogy valamilyen entitáshoz jutnak. Az agyunk gyakran figyelmen kívül hagyja az ellentmondásos információkat, és kitölti az információhiányokat. A fenti képen valószínűleg látni fogod a kör és a téglalap formáját, mert az agyad betölti a hiányzó réseket, hogy értelmes képet hozzon létre.
6 - A községi törvény
Az észlelő szervezet Gestalt törvénye azt sugallja, hogy az azonos térségen belül csoportosított elemek általában összevonásra kerülnek. Például, képzeljük el, hogy három ovális alak van rajzolva egy papírdarabra, amely két ponton helyezkedik el az ovális mindkét végén. Az oválisok egymás mellett helyezkednek el, így az egyik ovális végén lévő pont valójában közelebb van a külön ovális végén levő ponthoz. A pontok közelsége ellenére a két, amelyek mindegyik ovális belsejében találhatók, inkább egy csoportnak tekinthetők, nem pedig azoknak a pontoknak, amelyek a legközelebb állnak egymáshoz.
Egy Word From
Az észlelő szervezet Gestalt törvényei olyan elveket tartalmaznak, amelyek megértik, hogyan működik az érzékelés. A közelmúltban folytatott kutatások továbbra is betekintést nyújtanak az érzékelésbe, és hogy hogyan látjuk a világot.
Ezek a szervezeti alapelvek szerepet játszanak az észlelésben, de fontos megjegyezni, hogy ezek az elvek néha a világ helytelen megítéléséhez vezethetnek. Például, képzeljük el, hogy egy délután túrázol az erdőben, amikor észreveszi, hogy egy nagy fa mögött egy jávorszarvas látszik. Ön azonnal elkezdi elhagyni a területet annak érdekében, hogy ne zavarja az állatot, de ahogy körülnézsz, rájössz, hogy a "jávorszarvas" a fa mögött valójában csak két nagy törött fa tuskó. A folytonos Gestalt törvény miatt úgy érezte, hogy a két összekapcsolt forma egy folyamatos objektum, amelyet az agyad úgy értelmezik, mint egy jávorszarvas.
Fontos megjegyezni, hogy míg ezeket az elveket az észlelési szervezet törvényeként említik, valójában heurisztikát vagy rövid vágást jelentenek. A heurisztikát rendszerint a gyorsaságra tervezték, ezért észlelési rendszereink néha hibákat követnek el, és érzékeljük az észlelési pontatlanságokat.
> Források:
> Goldstein, EB. Érzés és érzékelés. Belmont, CA: Wadsworth Cengage Learning; 2010.
> Goldstein, EB. Kognitív pszichológia: az elme, a kutatás és a mindennapi tapasztalat összekapcsolása. Belmont, CA: Wadworth Cengage Learning; 2011.
> Nevid, JS. A pszichológia alapjai: fogalmak és alkalmazások. Boston, MA: Cengage Learning; 2018.