1 - Mi az észlelés?
Az észlelő folyamat lehetővé teszi számunkra, hogy megtapasztaljuk a körülöttünk lévő világot. Vessen egy pillantást arra, hogy mindennap gondolkodjon, amit naponta észlel. Bármely adott pillanatban ismerős tárgyakat láthatsz a környezetedben, érezheted az objektumok és emberek érintését a bőrödön, érezheted a házias étel illatát, és hallhatod a zenélés hangját a szomszéd lakásában. Mindezek a dolgok segítik fel a tudatos élményt, és lehetővé teszik számunkra, hogy kölcsönhatásba kerüljenek a körülöttünk lévő emberek és tárgyak között.
Az észlelés és az észlelési folyamat ezen áttekintése során többet fogunk megtudni arról, hogy a környezeti ingereket észleljük, hogy az adott információ alapján ténylegesen cselekvünk.
Mi az észlelés?
Az észlelés a szomszédos világ érzékszervi élménye, amely mind a környezeti ingereket és fellépéseket felismeri ezekre az ingerekre. Az észlelési folyamaton keresztül információt szerezzünk a környezetünk tulajdonságairól és elemeiről, amelyek létfontosságúak a túlélés szempontjából. A megítélés nemcsak a körülöttünk lévő világ tapasztalatait hozza létre; lehetővé teszi számunkra, hogy a környezetünkben tevékenykedjünk.
Az észlelés magában foglalja az öt érzést; érintés, látás, hang, illat és íz. Ez magában foglalja azt is, amit propriocepciónak neveznek, olyan érzékszervek, amelyek magukban foglalják a testpozíciókban és mozgásokban bekövetkező változásokat. Ez magában foglalja az információfeldolgozáshoz szükséges kognitív folyamatokat is, például egy ismerőse arcának felismerése vagy ismerős illat felismerése.
2 - Az észlelési folyamat
Az észlelő folyamat olyan lépések sorozata, amely a környezetből indul ki, és az ingerre és az ingerre reagáló cselekvés érzékelésére vezet. Ez a folyamat folyamatos, de nem sok időt töltesz azzal a tényleges folyamattal kapcsolatban, amely akkor következik be, amikor az adott pillanatban körülvevő számos inger jelenik meg.
Az a folyamat, amely a retináinak a tényleges vizuális képre eső fényét átalakítja, öntudatlanul és automatikusan történik. A bőrre gyakorolt, finom nyomásváltozások, amelyek lehetővé teszik az objektum érzését egyetlen gondolat nélkül.
Annak érdekében, hogy teljes mértékben megértsük az észlelési folyamat működését, elkezdjük az egyes lépések lebontását.
Az észlelési folyamat lépései
- A környezeti ösztön
- A hallgatott ösztönzés
- A kép a retinán
- Transduction
- Neurális feldolgozás
- Észlelés
- Elismerés
- Akció
3 - A környezeti ösztönzés
A világ tele van olyan ingerekkel, amelyek különféle érzékeken keresztül vonzzák figyelmünket. A környezeti inger minden olyan környezetben van, amely észrevehető.
Ez magában foglalhat bármit is, amit meg lehet érinteni, megérinteni, megkóstolni, szagolni vagy hallani. Ez magában foglalhatja a proprioceptus érzését is, például a karok és a lábak mozgását, vagy a test helyzetének változását a környezetben lévő tárgyakhoz képest.
Például, képzeljük el, hogy reggel a helyi parkban jársz. Az edzés elvégzésekor számos olyan környezeti inger jelenik meg, amelyek megragadják a figyelmet. A faágak enyhe nyáron hullanak; egy férfi a fűben játszik, amit az Arany Retrieverrel játszik; egy autó vezet az elmúlt ablakokkal, és a zenét hallja; egy kacsa fröcsköl a közeli tóban. Mindezek a dolgok környezeti ingereket jelentenek, és kiindulópontként szolgálnak az észlelési folyamat számára.
4 - A hallgatott ösztönzés
A résztvevõ ösztönzés a környezet specifikus tárgya, amelyre figyelmet fordítunk . Sok esetben talán az olyan ösztönzőkre összpontosíthatunk, amelyek ismertek minket, mint például egy idegen idegen barátjának egy helyi kávézójában. Más esetekben valószínűleg olyan ízületekre figyelünk, amelyek valamilyen újdonsággal rendelkeznek.
A korábbi példánkból képzeljük el, hogy a reggeli jégkorában a közeli tóban lebegő kacsa összpontosít. A kacsa a résztvevõ ösztönzést képviseli. Az észlelési folyamat következő lépése során a vizuális folyamat továbbfejlődik.
5 - A kép a retinán
Ezután a résztvevő inger képként jelenik meg a retinán. Ennek a folyamatnak az első része magában foglalja a szaruhártyán és a pupillán való átjutást, valamint a szemlencsét. A szaruhártya segít a fényt összpontosítani, ahogy belép a szemébe, és a szem irisza szabályozza a diákok méretét annak meghatározása érdekében, hogy mennyi fényt kell beadni. A szaruhártya és a lencse együtt mozognak, hogy fordított képet vetítsenek a retinára.
Amint azt már tudjátok, a retina képe valójában fejjel lefelé van a környezeti tényleges képen. Az észlelési folyamat ezen szakaszában ez nem szörnyen fontos. A kép még mindig nem érzékelhető, és ez a vizuális információ még drámaibb lesz a folyamat következő lépésében.
6 - transzdukció
A retinán lévő képet ezután transzdukciónak nevezett folyamat során elektromos jelekké alakítják át. Ez lehetővé teszi, hogy a vizuális üzeneteket az agyhoz továbbítsák.
A retina sok fotoreceptor sejtet tartalmaz. Ezek a sejtek rudak és kúpként ismert fehérjéket tartalmaznak. A rudak elsősorban a gyenge fényviszonyok láttatására szolgálnak, míg a kúpok a szín és a formák észleléséhez kapcsolódnak normál fényviszonyok mellett.
A rudak és a kúpok tartalmaznak egy retinális nevű molekulát, amely felelős a fény átviteléért vizuális jelekké, amelyeket ezután idegimpulzusokkal továbbítanak.
7 - Neurális feldolgozás
Az elektromos jeleket ezután neurális feldolgozásnak vetik alá. Az adott jel által követett útvonal attól függ, hogy milyen típusú jel (pl. Hallható vagy vizuális jel).
Az egész testben elhelyezkedő összekapcsolódó neuronok sorozata révén az elektromos jeleket a receptorok sejtjeitől az agyig terjedik. A korábbi példánkban a tóban lebegő kacsa képét a retinán fényként veszik fel, amelyet elektromos jelekké alakítanak át, majd feldolgozzák a vizuális hálózat neuronjaiban.
Az észlelési folyamat következő lépcsőjében valójában észlelheti az ingereket, és tisztában lesz a jelenlétében a környezetben.
8 - Észlelés
Az észlelési folyamat következő lépcsőjében valójában érzékeljük az inger objektumot a környezetben. Ezen a ponton tudatosan tudatában vagyunk az ösztönzésnek.
Tekintsük a korábbi példát, amelyben elképzeltük, hogy reggel a parkban jártál. Az észlelési szakaszban tudatában vagy annak, hogy van valami a tóban, hogy érzékelje.
Nos, az egyik dolog, hogy tisztában legyenek a környezetben fellépő ingerekkel, és egy másikval, hogy valóban teljes mértékben tudatában legyenek annak, amit észrevettünk. Az észlelési folyamat következő szakaszában az észlelt információkat rendezett kategóriákba rendezzük.
9 - Elismerés
Az észlelés nem csak azzal jár, hogy tudatosan tudatában vagyunk az ingereknek. Szintén szükséges, hogy agyunk kategorizálja és értelmezze, amit érzünk. Az objektum értelmezésére és értelmezésére való képességünk a következő lépés, elismerésnek nevezzük.
Folytatva a példát, az észlelési folyamat felismerési szakaszában észrevehetjük, hogy a vízben úszik a kacsa. Az elismerési szakasz az érzékelés lényeges része, mivel lehetővé teszi számunkra, hogy érthetővé váljon a körülöttünk lévő világ. Az objektumok értelmes kategóriákba helyezésével képesek vagyunk megérteni és reagálni a körülöttünk lévő világra.
10 - Akció
Az észlelési folyamat végső lépése valamilyen intézkedést jelent a környezeti inger hatására. Ez számos intézkedést vonhat maga után, például a fejet, hogy közelebbről megnézze vagy elforduljon, hogy valami másra nézzen.
Az észlelési fejlemény cselekvési fázisa magában foglalja a motoros aktivitás bizonyos típusát, amely az észlelt és felismert ingerre reagál. Ez nagy akcióval járhat, úgy, mint egy szorongó ember felé fordulva, vagy valami olyan finom, mint a szeme villogása a levegőbe fújó púder után.
Forrás:
Goldstein, E. (2010). Érzés és érzékelés. Belmont, CA: Cengage Learning.
Yantis, S. (2014). Érzés és érzékelés. New York: Vonzó kiadók.