Hasonlóságok és különbségek Freud és Erikson között
Sigmund Freud pszichoszexuális elmélete és Erik Erikson pszichoszociális elmélete két jól ismert fejlesztési elmélet. Miközben Freud ötleteinek hatására hatott rá, Erikson elmélete számos fontos módon különbözött.
Freudhoz hasonlóan Erikson úgy vélte, hogy a személyiség egy előre meghatározott szakaszban fejlődik ki. A pszichoszexuális szakaszok Freud elméletével ellentétben Erikson elmélete a társadalmi élmény egész életciklusára gyakorolt hatását írja le.
Összehasonlítsuk és szembeállítsuk ezt a két elméletet, ha megvizsgáljuk a kulcsfontosságú hasonlóságokat és különbségeket minden egyes szakaszban.
Kor: Születési idő 1 évig
A fejlesztés két elmélete a korai tapasztalatok fontosságára összpontosít, de jelentős különbségek vannak Freud és Erikson ötlete között. Freud a táplálkozás fontosságára összpontosított, miközben Erikson jobban aggasztotta, hogy a gondoskodó gondozók mennyire felelnek meg a gyermek szükségleteinek.
Freud a pszichoszexuális fejlődés szakaszai
- Freud ezt a szóbeli szakasznak nevezte.
- A fejlesztés ezen szakaszában a gyermek elsődleges örömforrása a szájon keresztül szopás, evés és kóstolás révén.
- Ennek a stádiumnak a problémái okozhatják, amit Freud szóbeli rögzítésnek nevezett.
Erikson a pszichoszociális fejlődés szakaszai
- Erikson ezt a bizalmat a bizalmatlanság színpadán hívta.
- A gyerekek megtanulják vagy bizalmukat vagy bizalmatlanságukat gondozóikban.
- A felnőttek által nyújtott gondoskodás meghatározza, hogy a gyerekek kialakítják-e ezt a bizalmi érzést a körülöttük lévő világban.
- Azok a gyermekek, akik nem kapnak megfelelő és megbízható ellátást, kialakíthatják a bizalmatlanságot mások és a világ számára.
Kor: 1-3 év
Miközben számos különbség van Erikson és Freud ötlete között, elméletei mind arra összpontosítanak, hogy a gyerekek hogyan alakulnak ki egyfajta függetlenség és mesterség.
Pszichoszexuális fejlődés:
- Freud ezt a fejlõdés fejfájásának nevezte.
- A gyermekek a hólyag és a bélmozgás szabályozásában szerezhetnek mesterkéltséget és kompetenciát.
- Azok a gyermekek, akik ebben a szakaszban sikeresek, kifejlesztik a képességek és a termelékenység érzését.
- Azok, akiknek problémái vannak ebben a stádiumban, anális rögzítést nyújthatnak. Felnőttek, túlságosan rendezettek vagy rendetlenek lehetnek.
Pszichoszociális fejlesztés:
- Erikson ezt az autonómiát a szégyen és a kétségbevonás miatt nevezte.
- A gyerekek önellátást fejlesztenek az olyan tevékenységek ellenőrzésével, mint az evés, a WC képzés és a beszéd.
- Azok, akik ebben a szakaszban sikeresek, egyfajta függetlenséget alakítanak ki, míg a küzdenek maradnak kételkednek magukban.
Korosztály: 3-6 év
Az óvodai és a korai elemi évek során Freud elméletét sokkal jobban foglalkoztatta a libidó szerepe, míg Erikson elmélete inkább arra koncentrált, hogy a gyerekek hogyan lépnek kapcsolatba a szülők és társaikkal.
Freud elmélete:
- Freud erre a fallikus színpadra hivatkozott.
- A libidó energiája a nemi szervekre összpontosul. A gyerekek azonosulni fognak az azonos nemű szülőkkel.
- Fiúk tapasztalják az Oedipus komplexumot, míg a lányok megtapasztalják az Electra komplexumot .
Erikson elmélete:
- Erikson ezt a kezdeményezést bűnösségnek nevezte.
- A gyerekek egyre jobban irányítják a környezetüket.
- Azok, akik ebben a stádiumban sikeresek, olyan céltudatot fejlesztenek ki, míg a küzdők a bűntudat érzésével maradnak.
Korosztály: 7-11 év
Freud úgy vélte, hogy ez a korszak több mint átmeneti időszakot jelentett a gyermekkor és a serdülõkor között. Erikson viszont azt hitte, hogy a gyerekek továbbra is önállóságot és kompetenciát teremtenek.
Pszichoszexuális fejlődés:
- Freud erre a látens időszakra hivatkozott.
- A libidó energiáját elnyomják, és a gyermekek más tevékenységekre, például az iskolára, a barátokra és a hobbijaikra koncentrálnak.
- Freud úgy vélte, ez a szakasz fontos szerepet játszik a szociális készségek és az önbizalom fejlesztésében.
Pszichoszociális fejlesztés:
- Erikson ezt az iparágnak az inferioritás színpadán hívta.
- A gyerekek új készségek elsajátításával fejlesztik a kompetencia érzését.
- Azok a gyerekek, akik ebben a szakaszban sikeresek, büszkék lesznek a teljesítményükre, míg azok, akik küzdenek, hagyhatják magukat inkompetensnek.
Kor: serdülőkorú
A serdülőkor mind a Freud-féle, mind az Erikson fejlesztési elméletében kritikus szerepet játszott. Mindkét elméletben a tizenévesek elkezdenék kitalálni saját identitásukat.
Freud elmélete:
- Freud a pszichoszexuális fejlődésben ezt a pontot genitális szakaszként említette.
- A gyerekek kezdik felfedezni a romantikus kapcsolatokat.
- Ennek a szakasznak az a célja, hogy egyensúlyt teremtsen az élet minden területén. Azok, akik sikeresen befejezték a korábbi szakaszokat, most melegek, gondoskodnak és jól kiigazítják.
Erikson elmélete:
- Erikson ezt a pontot a pszichoszociális fejlesztésnek hívta fel az identitás és a szerepkör zavaró szakasza között.
- A gyerekek személyes identitást és önérzetet fejlesztenek ki.
- A teens felderíti a különböző szerepeket, attitűdöket és identitást, miközben kifejezi az önérzetet.
- Azok, akik támogatásban és bátorításban részesülnek, olyan erős érzéssel fognak megjelenni, hogy ők és mit akarnak elérni.
- Azok, akik küzdenek egy erős identitás kialakításában, továbbra is zavarosak lesznek arról, hogy kik és mi az életük.
Kor: Felnőttkor
Freud elmélete kizárólag a születés és a tinédzserek közötti fejlődésre összpontosított, ami arra utal, hogy a személyiség kora gyermekkorában nagyrészt kőkorongba esik. Erikson viszont élettartam-megközelítést alkalmazott, és úgy gondolta, hogy a fejlődés még az öregkorban is folytatódik.
Freud pszichoszexuális fejlődésének elmélete:
- Freud elmélete nagyrészt a születés és a serdülõkor közötti idõszakra összpontosít.
- Freud szerint a genitális színpad az egész felnőttkorban tart. Úgy vélte, a cél az, hogy egyensúlyt alakítson ki az élet minden területén.
Erikson pszichoszociális fejlődés elmélete:
> Források:
> Newman, BM & Newman, PR. Fejlődés az életen keresztül: Pszichoszociális megközelítés. Boston, MA: Cengage Learning; 2017.
> Schaffer, DR & Kipp, K. Fejlődő pszichológia: Gyermekkor és serdülőkor. Belmont, CA: Wadsworth; 2010.
- Eriksons elmélete három további szakaszból áll, amelyek felnõttek. Ez a három szakasz:
Intimitás vs izoláció : A fiatal felnőttek romantikus szeretetet és társaságot keresnek.
Generativitás vs Stagnálás : Középkorú felnőttek táplálják mások és hozzájárulnak a társadalomhoz.
Integritás vs kétségbeesés : Az idősebb felnőttek az életükre gondolnak, visszanézve a teljesítés vagy keserűség érzésére.