Rögzítés Jelentés

A rögzítés az Id idéző-kereső energiái állandó erőfeszítése a pszichoszexuális fejlődés egy korábbi szakaszában. Ezek a rögzítések akkor fordulnak elő, ha egy probléma vagy konfliktus a pszichoszexuális szakaszban megoldatlan marad, így az egyén erre a fázisra összpontosít, és képtelen lesz a következőre lépni. Például az orális rögzítéssel rendelkező egyéneknek problémái lehetnek az ivással, a dohányzással, az étkezéssel vagy a körmömörléssel kapcsolatban.

Hogyan fejleszthetők a javítások?

Sigmund Freud pszichoanalitikus szerint a gyerekek egy sor pszichoszexuális szakaszon keresztül fejlődnek ki, amelyek során a id libidinalis energiái a test különböző területeire koncentrálódnak. Az anális szakasz alatt például a gyermek állítólagosan elégedettséget és eredményt ér el a hólyag és a bélmozgás szabályozásával.

Szóval mi köze van a rögzítés kialakulásához? Freud úgy gondolta, hogy egy egészséges felnőtt személyiség kialakulása az egyes pszichoszexuális szakaszok sikeres befejezésének eredménye. A fejlesztés minden egyes pontján a gyermekek konfliktusba kerülnek, amelyet meg kell oldani annak érdekében, hogy sikeresen mozogjanak a következő szakaszra. A konfliktus megoldásának szerepe szerepet játszik a felnőtt személyiség kialakulásában.

Ha nem sikerült befejezni a színpadat, Freud azt javasolta, hogy ez a személy alapvetően "beragadt" maradna. Más szóval, a fejlődés ezen a pontján rögzülni fognak .

A pszichés-szexuális fejlõdés egy bizonyos fázisában bekövetkezett kudarc következtében Freud azt is hitte, hogy a rögzítések akkor vezethetõk vissza, ha egy adott színpad domináns benyomást hagyott az egyén személyiségére. A pszichoszexuális konfliktusok megoldása jelentős mennyiségű libidó energiáját igényli.

Ha sok energiát fordítanak egy adott fejlesztési pontra, akkor a színpad eseményei végső soron erősebb benyomást kelthetnek az adott személy személyiségére.

Példák a rögzítésekre

Orális rögzítések

Mint korábban említettük, Freud azt sugallhatja, hogy a körömgörény, a dohányzás, a rágógumi és a túlzott ivás az orális rögzítés jele. Ez azt jelentené, hogy az egyén nem oldotta meg az elsődleges konfliktusokat a pszichoszexuális fejlődés legkorábbi szakaszában, a szóbeli szakaszban .

Anal Fixációk

A pszichoszexuális fejlődés második fázisa az anális szakasznak nevezik, mivel elsősorban a bélmozgások szabályozására koncentrál. A fejlesztés ezen szakaszában a javítások azt eredményezhetik, amit Freud az anal-retentív és anal-expulzív személyiségnek nevezett. Az anal-retentív egyének túlságosan szigorú és kemény potty képzést tapasztaltak gyermekként, és túlságosan megszállottan rendezettek és rendezettek lehetnek. Az anal-expulzív egyéneknek ugyanis nagyon laza pottyos edzésük volt, ami felnőttként nagyon zavaros és rendezetlen volt.

Phallic Fixációk

A fejlõdési fázisban elsõsorban az azonos nemû szülõvel való azonosításra összpontosítanak.

Freud azt javasolta, hogy a rögzítések ezen a ponton olyan felnőtt személyiségekhez vezethetnek, amelyek túl hiábavalóak, egzisztenciálisak és szexuálisan agresszívak.

Megoldhatóak a javítások?

Tehát a fixációk hogyan oldódtak meg? Freud pszichoanalitikus elmélete szerint a transzfer folyamat fontos szerepet játszott az ilyen rögzítések kezelésében. Alapvetően egy régi rögzítés átkerül egy újhoz, amely lehetővé teszi az ember számára, hogy tudatosan kezelje a problémát.

További pszichológiai definíciók: A pszichológiai szótár

> Források

Freud, S. (1910). Öt előadás a pszichoanalízisről.

> Freud, S. (1962). Három esszét a szexualitás elméletéről. np: Alapkönyvek.