Autonómia vs szégyen és kétség: Pszichoszociális 2. szakasz

Tanulás önállóságáért

Az autonómia a szégyentől és a kétségektől fogva Erik Erikson pszichoszociális fejlődésének szakaszai. Ez a szakasz 18 hónapos kor között, körülbelül 2 vagy 3 évig terjed. Erikson szerint a gyermekek ebben a szakaszban az önszabályozás nagyobb mértékű érzésére koncentrálnak.

Vessünk egy pillantást a fejlõdés pszichoszociális szakaszának néhány fontos eseményére.

Az Autonomy versus Shame and Doubt Stage áttekintése

A pszichoszociális fejlődés ezen második fázisa:

Az autonómia versus szégyent és kétséget épít az előző szakaszban

Erikson elmélete a pszichoszociális fejlődésnek egy olyan nyolc szakaszból álló sorozatát írja le, amelyek az egész életszakasz alatt zajlanak. A fejlődés első szakasza, a bizalom és a bizalmatlanság, a világgal kapcsolatos bizalomérzet kialakításáról szól. A következő szakasz, az autonómia a szégyentől és a kétségektől fogva, a korábbi szakaszra épül, és megalapozza az eljövendő jövőbeli szakaszokat.

Mi történik ezen a szakaszon

Ha szülő vagy, ha valaha valaki 18 hónapos és 3 éves korú gyermekekkel interakcióba lépett, akkor valószínűleg sok autonómia és szégyenteljesítményt ismerhettek meg.

A fejlődés ezen a pontján a kisgyermekek egyre nagyobb igényt fejeznek ki maguk és a körülöttük lévő világ függetlenségére és ellenőrzésére.

A fejlődés ezen szakaszában fontos szerepet játszik a személyes irányítás világszerte. A WC-képzés fontos szerepet játszik; az egyén testfunkcióinak ellenőrzése vezet az irányítás és a függetlenség érzéséhez.

A sikeres pottyos edzés segíteni tudja a gyermekek fejlődésének ezen szakaszában nagyobb autonómiát érezni. Azok, akik megtanulják használni a WC-t, önmagukban magabiztosak.

A potty edzéssel kapcsolatos problémák miatt a gyerekek gyanakvóak lehetnek saját képességeikről és akár szégyenérzetet is eredményezhetnek.

További fontos események közé tartozik az élelmiszer-választás, a játék preferenciák és a ruházati kiválasztás nagyobb ellenőrzése.

A gyermekek ebben a korban egyre függetlenebbé válnak, és nagyobb ellenőrzést akarnak szerezni arról, hogy mit csinálnak és hogyan csinálják. Gyerekek ebben a fejlődési szakaszban gyakran úgy érzik, hogy függetlenül kell csinálniuk a dolgokat, például fel kell venniük magukat, amit nap mint nap viselni fognak, saját ruhájukra helyezni és eldönteni, mit fognak enni. Bár ez gyakran frusztráló a szülők és a gondozók számára, fontos szerepet játszik az önkontroll és a személyes autonómia kialakulásában.

Azok a gyerekek, akik sikeresen befejezik ezt a stádiumot, biztonságban és magabiztossá válnak, míg azok, akik nem maradnak az elégedetlenség és az önsajnálat érzésével.

> Források:

> Erikson, EH. Gyermekkor és társadalom. 2. szerk. New York: Norton; 1963.

Erikson, EH. Az identitás: Ifjúság és válság. New York: Norton; 1968.