Néhány dolog, amit tudnia kell a társadalmi viselkedés vizsgálatáról
A szociálpszichológia olyan érdekes téma, amely sok kutatást eredményezett arról, hogy az emberek hogyan viselkednek csoportokban. Sok esetben számos híres kísérlet eredménye ellentmond annak, hogy elvárja az emberektől, hogy társadalmi helyzetekben tevékenykedjenek.
Itt van tíz dolog, amit tudnod kell a szociálpszichológiáról:
1. A többi ember jelenléte jelentős hatással lehet a viselkedésre.
Amikor számos ember tanúja van valami balesetnek, annál több ember jelen van, annál kevésbé valószínű, hogy valaki segíteni fog.
Ez a kívülállóképesség néven ismert.
2. Az emberek nagyon nagyok lesznek, hogy engedelmeskedjenek egy hatósági alaknak.
Az emberek óriási, néha veszélyes hágókhoz mennek, hogy engedelmeskedjenek az autoritásnak. Híres engedelmességi kísérleteiben Stanley Milgram pszichológus úgy találta, hogy az emberek hajlandóak lennének egy potenciálisan halálos áramütést szállítani egy másik személynek, amikor a kísérletezők elrendelték.
3. A megfelelés szükségessége arra készteti az embereket, hogy együtt járjanak a csoporttal.
A legtöbb ember együtt jár a csoporttal, még akkor is, ha azt hiszik, hogy a csoport rossz. Solomon Asch megfelelőségi kísérletében az embereket arra kérték, hogy megítéljék, melyik volt a leghosszabb három sor. Amikor a csoport többi tagja rosszul választott, a résztvevők nagyobb valószínűséggel választották meg ugyanazt a sort.
4. A helyzet nagymértékben befolyásolhatja a társadalmi viselkedést is.
A helyzetváltozók fontos szerepet játszhatnak társadalmi viselkedésünkben. A Stanford-féle börtön kísérletben Philip Zimbardo pszichológus felfedezte, hogy a résztvevők olyan extrém módon adják át a szerepüket, hogy a kísérletet hat nap múlva meg kellett szüntetni.
A börtönőrök szerepében elfoglalták a hatalommal való visszaélést, a fogvatartottak szerepét pedig aggodalmaskodtak és hangsúlyozták.
5. Az emberek hajlamosak olyan dolgokat keresni, amelyek megerősítik azokat a dolgokat, amiket már hisznek.
Az emberek jellemzően olyan dolgokat keresnek, amelyek megerősítik meglévő hitüket, és figyelmen kívül hagyják azokat az információkat, amelyek ellentmondanak azoknak, amiket már gondolnak.
Ez a várakozás megerősítése . Nagyon fontos szerepet játszik az úgynevezett megerősítő elfogultságnak , amely a kognitív torzítás egyik fajtája. Ez a tendencia, hogy megkeressük a megerõsítést, néha elkerülhetõvé teszi az olyan információkat, amelyek vitatják a világgal való gondolkodást.
6. Mások kategorizálásának módja segít nekünk a világ értelmezésében, de ez sztereotípiás nézetekhez is vezet.
Amikor kategorizáljuk a társadalmi csoportokról szóló információkat, hajlamosak vagyunk túlságosan eltúlozni a csoportok közötti különbségeket, és minimalizálni a csoporton belüli különbségeket. Ez az oka annak, hogy léteznek sztereotípiák és előítéletek .
7. A mögöttes attitűdök erősen befolyásolják a társadalmi viselkedést.
Attitűdünk vagy hogyan értékeljük a különböző dolgokat, beleértve az embereket, az ötleteket és az objektumokat, lehet mind explicit, mind implicit. Az explicit attitűdök azok, amelyeket tudatosan alkotunk, és amelyekről tudatában vagyunk. Az implicit attitűdök azonban öntudatlanul alkotnak és dolgoznak, mégis erősen befolyásolják magatartásunkat.
8. Várakozásaink befolyásolják, hogy miként tekintünk másoknak és hogyan gondolkodunk, hogy viselkedjenek.
A többi emberre vonatkozó felfogásunk gyakran olyan dolgokon alapul, mint a várható szerepek, a társadalmi normák és a társadalmi kategorizálás. Mivel elvárjuk, hogy egy adott csoportban bizonyos szerepet játszó vagy egy adott társadalmi csoport részesei viselkedjenek különös módon, egy személy kezdeti megjelenései gyakran támaszkodnak ezekre a mentális hivatkozásokra, hogy gyors döntéseket hozhassunk arról, hogyan várjuk az emberek viselkedését.
9. Külső erőket tulajdonítunk saját kudarcainknak, de másokat hibáztatunk a saját szerencsétlenségeikért.
A viselkedés elmagyarázásakor a saját vagyonunkat belső tényezőkre és a külső erőkre gyakorolt negatív kimenetelre alapozzuk. Amikor más emberekről van szó, tipikusan jellemzőiket a belső jellemzőkre osztjuk. Például, ha rossz minőségű papírt kapunk, ez a tanár hibája; ha egy osztálytársa rossz minőségű lesz, mert nem elég keményen tanul. Ezt a tendenciát színész-megfigyelő torzításnak nevezik.
10. Néha könnyebb csak együtt menni a tömeggel, mint egy jelenetet okozni.
A csoportokban az emberek sokszor együtt járnak a többség véleményével, és nem okoznak zavart.
Ezt a jelenséget csoportszemléletnek nevezzük, és gyakrabban fordul elő, amikor a csoporttagok közösen élnek, amikor a csoport stressz alatt van, vagy egy karizmatikus vezető jelenlétében.
Ezek csak néhány olyan lenyűgöző erők, amelyek befolyásolják a társadalmi világunkat. Merüljünk mélyebben a szociálpszichológia világába, hogy többet megtudhassunk azon számtalan tényezőről, amelyek befolyásolják társadalmi viselkedését, észlelésünket és kölcsönhatásainkat.