Az Asch megfelelőségi kísérletek

Asch kísérletei bizonyították a megfelelőség erejét

Az Asch megfelelőségi kísérletek egy sor pszichológiai kísérlet volt, amelyet Solomon Asch az 1950-es években végzett. A kísérletek azt mutatták be, hogy milyen mértékben befolyásolja az egyén saját véleményét a csoportoké. Asch megállapította, hogy az emberek hajlandók voltak figyelmen kívül hagyni a valóságot és helytelen választ adni annak érdekében, hogy megfeleljenek a többi csoportnak.

Egy közelebbi megjelenés a megfelelőséghez

Gondolkodik magáról, mint egy konformista vagy egy nem-konformista? Ha olyanok vagyunk, mint a legtöbb ember, valószínűleg úgy véled, hogy nem megfelelőek ahhoz, hogy felállj egy csoporthoz, ha tudod, hogy igazad van, de elég konformistának ahhoz, hogy összefonódjon a társaid többi tagjával. A kutatások azonban azt sugallják, hogy az emberek gyakran sokkal hajlamosabbak a megfelelőségre, mint gondolják.

Képzeld el magad ebben a helyzetben: Feliratkoztál, hogy részt vegyél egy pszichológiai kísérletben , amelyben felkérést kapsz egy látáspróbára.

A többi résztvevővel egy szobában ülve megjelenik egy vonal szegmens, majd megkérdezi, hogy válasszon egy egyenes vonalat a csoportból három különböző hosszúságú szegmensből.

A kísérletező megkéri az egyes résztvevőket, hogy kiválasszák a megfelelő vonalszakaszt. Néhány esetben a csoportban mindenki kiválasztja a megfelelő sort, de alkalmanként a többi résztvevő egyhangúlag kijelenti, hogy egy másik sor a valóságos mérkőzés.

Tehát mit csinálsz, amikor a kísérletező megkérdezi, melyik sor a megfelelő meccs? Menj az első válaszoddal, vagy úgy dönt, hogy megfelel a többi csoportnak?

Solomon Asch Megfelelőségi Kísérletek

Pszichológiai értelemben a megfelelőség az egyén azon hajlandóságára utal, hogy követni tudja a társadalmi csoport azon kimondatlan szabályait vagy viselkedését, amelyhez tartozik.

A kutatók már régóta érdeklődnek attól, hogy milyen mértékben követik vagy támadják meg a társadalmi normákat. Asch érdeklődéssel töltötte el, hogy megvizsgálja, hogy a csoportból eredő nyomás hogyan vezethet az emberekhez, még akkor is, ha tudták, hogy a csoport többi tagja téved. Az Asch kísérleteinek célja? A megfelelőség erejének demonstrálása a csoportokban.

Hogyan hajtották végre Asch kísérleteit?

Asch kísérleteiben szerepelt, hogy a kísérletben résztvevők olyanok voltak, mint a kísérletben résztvevők, akik ténylegesen, tudatában voltak a vizsgálatnak. A kísérletben résztvevők bizonyos módon viselkednének, ha tudnák, vajon a cselekedeteik befolyásolják-e a tényleges kísérleti résztvevőket.

Minden egyes kísérlet során egy naiv hallgatói résztvevőt helyeztünk el egy olyan szobában, ahol több más, a kísérletben részt vevő konföderáció volt. A naiv tantárgyakat azt mondták, hogy részt vettek egy "látásvizsgálatban". Mindent összevetve összesen 50 diák vett részt az Asch kísérleti állapotában.

A konföderáciák mindegyike elmondta, mi lenne a válaszuk a vonal feladat bemutatásakor. A naiv résztvevő azonban nem tudta, hogy a többi diák nem valós résztvevő. Miután bemutatták a vonal feladatot, minden tanuló szóban bejelenti, hogy mely sor (A, B vagy C) illeszkedett a célvonalhoz.

A kísérleti körülmények között 18 különböző kísérlet volt, és a konföderációk téves választ adtak 12 közülük, melyet Asch a "kritikai vizsgálatoknak" nevezett. E kritikus próbálkozások célja annak megvizsgálása volt, hogy a résztvevők megváltoztatják-e a válaszukat, hogy megfeleljenek a csoport többi csoportjának reagálásában.

Az eljárás első részében a konföderációk helyesen válaszolták a kérdéseket. Azonban végül elkezdték a helytelen választ adni, ahogy azt a kísérletezők utasították.

A vizsgálat 37 kontroll résztvevőt is tartalmazott. Ez magában foglalta, hogy minden egyes résztvevő válaszoljon a vonalra, csak a kísérletezővel és a konföderációs csoportban.

Az Asch megfelelőségi kísérletek eredményei

A megfelelőségi kísérletek résztvevõinek közel 75 százaléka legalább egyszer együtt jár együtt a csoport többi tagjával. A kísérletek összevonása után az eredmények azt mutatták, hogy a résztvevők a helytelen csoporthoz viszonyítva körülbelül az idő egyharmadát válaszolják.

Annak biztosítása érdekében, hogy a résztvevők képesek legyenek pontosan felmérni a vonalak hosszát, a résztvevőket felkérték, hogy személyesen írják le a helyes mérkőzést. Ezen eredmények szerint a résztvevők nagyon pontosak voltak a vonalbeli ítéleteikben, és a helyes választ választották az idő 98% -ában.

A kísérletek azt is megvizsgálták, hogy a csoportban jelen lévő személyek száma megfelel-e. Amikor csak egy másik konföderáció volt jelen, gyakorlatilag nem volt hatása a résztvevők válaszaira. A két konföderáció jelenléte csak kis hatással volt. A három vagy több konföderációval megfigyelt megfelelőségi szint sokkal jelentősebb volt.

Asch azt is megállapította, hogy az egyik konföderáció a helyes választ adta, míg a többi konföderáció a helytelen választ adta, drasztikusan csökkentette a megfelelőséget. Ebben a helyzetben a résztvevők mindössze öt és tíz százaléka felel meg a többi csoportnak. Késõbbi tanulmányok is alátámasztották ezt a megállapítást, ami azt sugallja, hogy a szociális támogatás a megfelelõség elleni küzdelem egyik fontos eszköze.

Mit mutatnak be az ASC-megfelelőségi kísérletek eredményei?

A kísérletek végén a résztvevők megkérdezték, miért mentek együtt a többi csoporttal. A legtöbb esetben a diákok kijelentették, hogy bár tudták, hogy a csoport többi tagja téved, nem akartak nevetségessé tenni a kockázatot. Néhány résztvevő azt javasolta, hogy valóban hitték, hogy a csoport többi tagja helyes volt a válaszaiban.

Ezek az eredmények arra engednek következtetni, hogy a megfelelőség befolyásolható mind a beilleszkedésre, mind a hitre, hogy más emberek okosabbak vagy jobban tájékozottak. Tekintettel az Asch kísérleteiben megfigyelt megfelelőségi szintre, a megfelelőség még erősebb lehet a valós élethelyzetekben, ahol az ingerek többértelműek vagy nehezebbek megítélni.

A megfelelőségre ható tényezők

Asch folytatta a további kísérleteket annak meghatározása érdekében, hogy mely tényezők befolyásolják az emberek hogyan és mikor felelnek meg. Ezt találta:

Az ASC megfelelőségi kísérletek kritikái

Az Asch megfelelőségi kísérleteinek egyik legfontosabb kritikája az, hogy miért választják a résztvevők az összhangot. Bizonyos kritikusok szerint az egyének tényleg motiváltak voltak a konfliktusok elkerülésére, nem pedig arra, hogy a csoport többi részének valóságos vágya legyen.

Egy másik kritika az, hogy a kísérlet eredményei a laborban nem általánosíthatók a valós helyzetekre. Azonban sok szociálpszichológus szakértő úgy véli, hogy bár a valóságos helyzetek nem lehetnek olyan egyértelműek, mint a laborban, a valóságos társadalmi nyomás a valószínűleg sokkal nagyobb, ami drasztikusan növelheti a konformista viselkedésformákat.

Asch hozzájárulása a pszichológiához

Az Asch-megfelelőségi kísérletek a pszichológia történetének leghíresebbek közé tartoznak, és a megfelelőségről és a csoport viselkedéséről szóló további kutatások sokaságát inspirálták. Ez a kutatás fontos betekintést biztosított a viselkedéshez való alkalmazkodás módjáról, miért és mikor, valamint a társadalmi viselkedés nyomásának hatásairól.

> Források:

> Britt, MA. Pszichikai kísérletek: Pavlov kutyáitól Rorschach inkubátoraiig. Avon, MA: Adams Media; 2017.

> Myers, DG. Pszichológia feltárása. New York: Worth Publishers; 2009.