A szakértők mérlegelik az elméletekkel, hogy miért álmodnak az emberek
Az álmok már évezredek óta lenyűgözik a filozófusokat, de az utóbbi időben az álmokat empirikus kutatásnak és koncentrált tudományos kutatásnak vetették alá. Lehet, hogy gyakran találtad magadnak rejtélyesnek az álom rejtélyes tartalmát, vagy talán azon töprengtél, miért álmodsz egyáltalán.
Először is, kezdjük az alapkérdés megválaszolásával.
Mi az álom?
Az álom magába foglalhatja az álom alatt tapasztalt képeket, gondolatokat és érzéseket. Az álmok rendkívül élénkek vagy nagyon homályosak lehetnek; tele van örömteli érzelmekkel vagy félelmetes képekkel; összpontosított és érthető, vagy nem egyértelmű és zavaros.
Tehát miközben mindannyian álmodunk, mit kell mondanunk a pszichológusoknak arról, miért álmodunk? Milyen célt szolgálnak az álmok?
Milyen célt szolgálnak az álmok?
Bár sok elméletet javasolták, egyetlen egységes konszenzus sem merült fel. Figyelembe véve azt az óriási időt, amelyet egy álomállapotban töltünk, az a tény, hogy a kutatók még nem értik az álmok célját, meglepőnek tűnhetnek. Fontos azonban megfontolni, hogy a tudomány még mindig megmagyarázza az alvás pontos célját és funkcióját.
Egyes kutatók azt sugallják, hogy az álmok nem szolgálnak valódi célt, míg mások azt hiszik, hogy az álmodozás elengedhetetlen a mentális, érzelmi és fizikai jóléthez.
Ernest Hoffman, a bostoni Newton-Wellesley Kórház Sleep Disorders Centerének igazgatója a Scientific American-ban (2006) azt javasolta, hogy "... egy lehetséges (bár biztosan nem bizonyított) a memória rendszert oly módon, hogy mind az érzelmi felkeltést csökkenti, mind adaptív, hogy segítsen nekünk megbirkózni a további traumával vagy stresszes eseményekkel. "
Ezután ismerkedjünk meg a legfontosabb álomelméletekkel.
Az álmok pszichoanalitikus elmélete
A pszichoanalitikus perspektívával összhangban Sigmund Freud elmélete szerint az álmok tudattalan vágyakat, gondolatokat és motivációkat képviseltek. Freud személyiségének pszichoanalitikus nézete szerint az embereket olyan agresszív és szexuális ösztönök vezérlik, amelyeket a tudatos tudatosság elnyom. Miközben ezeket a gondolatokat nem tudatosan fejezik ki, Freud azt javasolta, hogy álmaik révén megtalálják útjukat a tudatunkba.
" Az álmok értelmezése " című könyvében Freud azt írta, hogy az álmok "... az elfojtott kívánságok álcázott teljesítései".
Ugyancsak leírta az álmok két különböző alkotóelemét: nyilvánvaló tartalmat és látens tartalmat. A megnyilvánuló tartalom az álomban található tényleges képekből, gondolatokból és tartalmakból áll, míg a látens tartalom az álom rejtett pszichológiai jelentését képviseli.
Freud elmélete hozzájárult az álomértelmezés népszerűségéhez, amely ma is népszerű. A kutatás azonban nem bizonyította, hogy a nyilvánvaló tartalom álcázza az álom valódi pszichológiai jelentőségét.
Az álmodozás aktiválás-szintézis modellje
Az álmodozás aktivizációs-szintézis modelljét először J.
Allan Hobson és Robert McClarley 1977-ben. Az elmélet szerint az agyi áramkörök aktiválódnak a REM alvás során, ami az érzelmek, érzések és emlékek, köztük az amygdala és a hippocampus által érintett limbikus rendszer területeit aktiválja. Az agy szintetizálja és értelmezi ezt a belső tevékenységet, és megpróbálja megtalálni ezeket a jeleket, ami álmodozáshoz vezet. Ez a modell azt sugallja, hogy az álmok szubjektív értelmezése az agy által generált jelek alvás közben.
Bár ez az elmélet azt sugallja, hogy az álmok a belsőleg generált jelek eredménye, Hobson nem hiszi, hogy az álmok értelmetlenek.
Ehelyett azt javasolja, hogy az álmodás "... a leginkább kreatív tudatos államunk, amelyikben a kognitív elemek kaotikus, spontán rekombinációja újfajta információkonformációkat hoz létre: új ötleteket, miközben sok vagy akár ezeknek az ötleteknek is lehet értelmetlen, ha még egy kevés fantasztikus termékei valóban hasznosak, álomidőnk nem pazarolódik. "
Információfeldolgozási elméletek
Az egyik legfontosabb elmélet, amely megmagyarázza, miért alszunk, az, hogy az alvás lehetővé teszi számunkra, hogy összevesszük és feldolgozzuk az előző nap során összegyűjtött összes információt. Néhány álom szakértője szerint az álmodozás egyszerűen melléktermék, vagy akár az információfeldolgozás aktív része. Ahogy a napról napra az információ és az emlékezet sokaságával foglalkozunk, alvó elménk képeket, benyomódásokat és elbeszéléseket hoznak létre, hogy kezeljük az összes tevékenységünket a fejünkben, ahogy álmodunk.
Az álmok más elméletei
Számos más elméletet javasoltak az álmok előfordulásának és jelentésének figyelembe vételére. A következőkben csak néhány a javasolt ötlet:
- Egy elmélet azt sugallja, hogy az álmok az agyunk eredménye, amelyek az alvás közben próbálják értelmezni a külső ingereket. Például a rádió hangja bekerülhet egy álom tartalmába.
- Egy másik elmélet egy számítógépes metaforát használ, amely figyelembe veszi az álmokat. Ennek az elméletnek megfelelően az álmok az elme rendetlenségét szolgálják, hasonlóan a számítógép tisztítási munkáihoz, frissítve az elmét, hogy felkészüljenek a következő napra.
- Egy másik modell azt javasolja, hogy az álmok pszichoterápia formájában működjenek. Ebben az elméletben az álmodozó biztonságos környezetben képes összekapcsolódni a különböző gondolatok és érzelmek között.
- Az álmodozás mai modellje egyesíti a különböző elméletek egyes elemeit. Az agy aktiválása laza kapcsolatokat teremt a gondolatok és az ötletek között, amelyeket azután az álmodó érzelmei vezérelnek.
"Az álmok a karakterek tapintása." - Henry David Thoreau
> Források:
> Freud, S. Az álmok értelmezése. 1900.
> Hobson, JA tudatosság. New York: Scientific American Library; 1999-ben.
> Antrobus, J. Az álmok jellemzői. Az álom és az álmok enciklopédiája. Gale Group; 1993.
> Evans, C. & Newman, E. Dreaming: Számítástechnikai analógia. Új tudós. 1964, 419, 577-579.
> Hartmann, E. Kapcsolódás biztonságos helyen: álmodik a pszichoterápia? Álmodik. 1995; 5, 213-228.
> Hartman, E. Miért álmodunk? Tudományos amerikai. 2006.