A dopamin neurotranszmitter (az idegsejtek által kibocsátott vegyi anyag), amely fontos és változatos szerepet játszik az agy működésében.
Dopamin szerepe az agyban
A dopamin-idegsejtek (idegsejtek) az agyvérsejtek idegrostjaival (axonokkal) rendelkeznek, amelyek számos agyi területre kiterjednek. Ez lehetővé teszi a dopamin átvitelét az egyik agy helyéről a másikra, és ezeket a kapcsolatokat dopaminerg útvonalaknak nevezik.
Az egyik dopaminerg utat a substrancia nigra nevű középső gerincoszlopból kiindulva az alapganglionhoz kapcsolódik, amely koordinálja a mozgást a testben. Ha a dopamin-neuronok elveszik a substantia nigra-ban, a Parkinson-kór - a lelassult mozgásokkal, merev megjelenéssel és pihentető remegéssel jellemzett neurológiai betegség lép fel.
A dopaminjelzés más területei közé tartozik a prefrontális kéreg, az agyterület, amely fontos a problémamegoldás, a komplex gondolkodás, a memória, az intelligencia és a nyelv szempontjából. A kisebb dopamin jelátviteli utak közé tartozik az amygdala, amely fontos szerepet játszik az érzelemfeldolgozásban, valamint a memóriához fontos hippocampus.
A mozgás, az érzelem, a memória és a gondolkodás mellett a dopamin neuronok kritikus szerepet játszanak a motivációban és a jutalomban. Ez az oka annak, hogy a visszaélés bizonyos anyagai, különösen a kokain és a nikotin addiktívak - mivel ezek az anyagok stimulálják a dopamin közvetített jutalmazási rendszert az agyban.
A dopamin kapcsolata az egészségedhez
A Parkinson-kór mellett számos pszichiátriai betegség is kapcsolódik a dopamin-diszregulációhoz, mint a skizofrénia, a figyelemhiányos rendellenesség (ADD) , a bipoláris zavar és a depresszió.
A dopamin hatása ezekre a pszichiátriai betegségekre egyedülálló.
Például az ADD-ban a dopaminrendszer károsodása gyenge figyelmet fordít. Ezért az olyan stimulánsok, mint a Ritalin (metilfenidát) vagy Adderall (amfetamin), amelyek növelik a dopaminszintet az agyban, segítenek a figyelem és éberség javításában.
Másrészről, a skizofrénia esetében a dopamin rendszer túl aktív. Ezért kezelése során olyan gyógyszereket használnak, amelyek blokkolják az agyban lévő dopamin receptorokat (az úgynevezett antipszichotikumokat).
A Dopamine szerepet játszik a borderline személyiségzavarban?
Egyes kutatók úgy vélik, hogy a dopamin-diszfunkció részt vehet a borderline personality disorder (BPD) kialakulásában . Ez elsősorban olyan tanulmányokból ered, amelyek támogatják a dopamin szerepét a gondolkodásban, az érzelmek szabályozásában és az impulzusellenőrzésben - amelyek mindegyike károsodott a BPD-ben szenvedők körében. Az antipszichotikus gyógyszerek úgy tűnik, hogy csökkentik a BPD tüneteit, különösen a harag és a kognitív problémák (pl. Paranoid gondolkodás).
Mindezek ellenére más szakértők azzal érvelnek, hogy az antipszichotikumok a BPD-ben szenvedő betegek számára a nem-dopamin útvonalon keresztül történő alkalmazásának módja. Összességében nehéz eldönteni, hogy a kritikus dopamin a BPD kialakulásában vagy irányában milyen nehézségekbe ütközik. További kutatás segít a kapcsolat tisztázásában.
Alsó sor
A dopamin rendszer egy bonyolult, lenyűgöző rendszer, amely számos különböző neurológiai és mentális funkcióban vesz részt. A dopamin szerepének az agyban történő további vizsgálatával a tudósok remélhetőleg megkapják a célzott dopamin-gyógyszerek kifejlesztéséhez szükséges információkat, így a dopamin-közvetített betegségben szenvedők, mint például a skizofrénia, jól eljuthatnak és elkerülhetik a nemkívánatos mellékhatásokat.
> Források:
> Cohen, BM & Carlezon, WA (2007). Nem lehet elég a dopaminból. Az American Journal of Psychiatry, 164 (4): 543-6.
Friedel, RO (2004). A dopamin diszfunkció a borderline személyiségzavarban: hipotézis. Neuropsychopharmacology, 29 (6): 1029-39.
> Ingenhoven, TJ, & Duivenvoorden, HJ (2011). Az antipszichotikumok differenciális hatékonysága a határvonalbeli személyiségzavarban: a placebo-kontrollos, randomizált klinikai vizsgálatok meta-analízise a tünetekkel járó kimeneti területeken. Journal of Clinical Psychopharmacology, 31 (4): 489-96.
> Siddiqui SV, Chatterjee U., Kumar, D., Siddiqui A. és Goval, N. (2008). A prefrontális kéreg neuropszichológiája. Indian Journal of Psychiatry, 50 (3): 202-8.