A tapasztalat, az érzelmek, a gondolatok és a környezet befolyásolja a tanulást
Ahogy a név is sugallja, a tapasztalati tanulás magában foglalja a tapasztalatok tanulását. Az elméletet David Kolb pszichológus javasolta, akit más teoretikusok, köztük John Dewey , Kurt Lewin és Jean Piaget munkája is befolyásolt.
Kolb szerint ez a fajta tanulás úgy definiálható, mint "a folyamat, amely során a tudást a tapasztalat átalakításával hozzák létre.
A tudás a tapasztalás és a tapasztalat átformálásából adódik. "
A tapasztalati tanulás elmélete eltér a kognitív és viselkedési elméletektől, mivel a kognitív elméletek hangsúlyozzák a mentális folyamatok szerepét, míg a viselkedési elméletek figyelmen kívül hagyják a szubjektív tapasztalat lehetséges szerepét a tanulási folyamatban. A Kolb által javasolt tapasztalati elmélet holisztikusabb megközelítést alkalmaz, és hangsúlyozza, hogy a tapasztalatok - beleértve a megismeréseket, a környezeti tényezőket és az érzelmeket - befolyásolják a tanulási folyamatot.
Tapasztalati modellelmélet
A tapasztalati modellben Kolb a tapasztalat megragadásának két különböző módját írta le:
- Concrete Experience
- Absztrakt koncepció
A tapasztalatok átalakításának két módját is feltárta:
- Reflektív megfigyelés
- Aktív kísérletezés
Ezt a négyféle tanulási módot gyakran ciklusként ábrázolják.
Kolb szerint a konkrét tapasztalatok biztosítják azokat az információkat, amelyek a reflexió alapjául szolgálnak.
Ezekből a gondolatokból összegyűjtjük az információkat és absztrakt koncepciókat formálunk. Ezeket a koncepciókat használva új elméleteket dolgozunk ki a világról, amelyeket aztán aktívan tesztelünk.
Elgondolásaink tesztelésével újra tapasztalatokat gyűjtünk össze, a folyamat elejére biciklizünk.
A folyamat azonban nem feltétlenül tapasztalattal kezdődik. Ehelyett minden egyes embernek meg kell határoznia, hogy melyik tanulási mód fog működni legjobban az adott helyzet alapján.
Például, képzeljük el, hogy meg fog tanulni, hogyan kell vezetni egy autót. Vannak, akik úgy dönthetnek, hogy megtanulják elkezdeni a tanulást, ha más embereket figyelnek, ahogy vezetnek. Egy másik személy szívesebben elkezdhet absztraktabb módon elolvasni és elemezni egy vezetési utasításkönyvet. Mégis egy másik ember dönthet úgy, hogy csak ugrik be, és az autó székhelye mögé kerüljön, hogy gyakoroljon egy tesztpályán.
Hogyan határozhatjuk meg, hogy a tapasztalati tanulás mely módja működik legjobban? Míg a helyzetváltozók fontosak, a saját preferenciáink nagy szerepet játszanak. Kolb megjegyzi, hogy az emberek, akiket "megfigyelőknek" tartanak, inkább reflektív megfigyelést preferálnak, míg azok, akik "cselekvőek", nagyobb valószínűséggel vesznek részt az aktív kísérletezésben.
"Az örökletes berendezéseink, a sajátos múltbeli élményeink és a környezetünk igényei miatt olyan választási módot alakítunk ki, amelyet választunk" - magyarázza Kolb.
Ezek a preferenciák szolgálnak Kolb tanulási stílusainak alapjául is. Ebben a tanulási stílusmodellben mind a négy típus domináns tanulási képessége két területen.
Például a különbözõ tanulási stílusban élõ emberek dominálnak a konkrét tapasztalatok és a reflexiós megfigyelések területén.
Kolb azt sugallja, hogy számos különböző tényező befolyásolhatja a preferált tanulási stílusokat. Az általa azonosított tényezők közül néhány:
- Személyiség típusa
- Oktatási specializáció
- Karrier választás
- Jelenlegi szerepkör
- Adaptív kompetenciák
Támogatás és kritika
Míg Kolb elmélete az oktatás területén széles körben alkalmazott tanulási modellek, sok okból kifolyólag kritizáltak.
Támogatás
- Kolb saját kutatásai azt mutatják, hogy korreláció van a diákok tanulási stílusai és a választott nagy kiadók között. Azok az emberek, akik a főiskolai fõiskolák és a szakmájuk megfelelõen igazodnak tanulási stílusukhoz, inkább elkötelezettek a területükön.
- Az élmény tanulás hasznos lehet abban, hogy segítsen az embereknek felfedezni a saját erősségeit, amikor új dolgokat tanulnak.
- Az elmélet foglalkozik azzal, hogy a tanulók miként játszhatnak saját erősségeik mellett olyan területek fejlesztésében, ahol a leggyengébbek.
Kritika
- Az elmélet nem foglalkozik megfelelően a szerepével, mint a nem reflexiós tapasztalatok a tanulási folyamatban.
- Bár az elmélet jó elemezni, hogy a tanulás hogyan történik az egyének számára, kevéssé tekinti meg a nagyobb társadalmi csoportokba tartozó tanulást. Hogyan befolyásolja az egyén nagyobb csoporttal való kölcsönhatása a tapasztalati tanulási folyamatot?
- A tanulási stílusok esetleg nem stabilak az idő múlásával. Például egy tanulmány megállapította, hogy a 65 évnél idősebb felnőttek inkább megfigyelõdnek és tükrözõdnek a tanulás során.
- Más kritikusok azt sugallják, hogy az elmélet túl szűk körű és korlátozó.
Irodalom:
Kolb, DA, Boyatzis, RE, & Mainemelis, C. "Tapasztalati tanuláselmélet: Korábbi kutatások és új irányok". A kognitív, tanulási és gondolkodási stílusok perspektíváiban. Sternberg & Zhang (szerk.). NJ: Lawrence Erlbaum; 2000.
Kolb, DA Experiential learning: Tapasztalat, mint a tanulás és fejlesztés forrása. New Jersey: Prentice Hall; 1984.
Miettinen, R. "A tapasztalati tanulás koncepciója és John Dewey elmélete a reflexió gondolkodás és cselekvés." International Journal of Lifelong Education, 19 (1), 54-72; 2000.
Truluck, JE, & Courtenay, BC "A tanulási stílus preferenciái az idősebb felnőttek körében." Educational Gerontology, 25 (3), 221-236; 1999-ben.