Nemek séma elmélet és szerepek a kultúrában

A nemi sémaelméletet 1981-ben, Sandra Bern pszichológus mutatta be, és kijelentette, hogy a gyerekek megismerik a férfi és a női szerepeket a kultúrában, amelyben élnek. Az elmélet szerint a gyerekek a társadalmi fejlõdés legkorábbi fázisaiból állítják magatartásukat, hogy összhangban legyenek kultúrájuk nemi normáival.

Bem elméletét befolyásolta az 1960-as és 1970-es évek kognitív forradalma , valamint a korai pszichoanalitikus és társadalmi tanulási elméletek hiányosságainak orvoslására irányuló vágya.

A freudiai elméletek túlságosan az anatómia nemi fejlődésre gyakorolt ​​hatására összpontosítottak. Ehelyett Bern azt javasolta, hogy a gyermekek kognitív fejlődése és a társadalmi hatások együttesen nagymértékben befolyásolják a "férfi" és a "női" tulajdonságokat meghatározó gondolatmeneteket ( sémát ).

Kulturális hatások a nemek sémáján

A nemi sémák nem csak az emberek információfeldolgozására hatással vannak, hanem a "nemek szerinti" viselkedést irányító attitűdökre és meggyőződésekre is.

Például egy nagyon tradicionális kultúrában élő gyermek úgy gondolja, hogy egy nő szerepe van a gyermekek gondozásában és nevelésében, míg az ember szerepe a munka és az ipar területén. Ezeken a megfigyeléseken keresztül a gyerekek olyan sémát alkotnak, amellyel a férfiak és a nők képesek és nem tudnak.

Azt is meghatározza, hogy egy személy értéke és potenciálja van ebben a kultúrában. Például egy hagyományos kultúrában felnevelt lány azt hinné, hogy az egyetlen út, mint nő, férjhez megy és felnevelni.

Ezzel szemben egy progresszív kultúrában nevelkedő lány pályafutását követheti, elkerülheti a gyermekeit, vagy elhatározhatja, hogy nem házasodik meg.

Sok ilyen hatás nyílt, míg mások finomabbak. Például még a nemi címek szókincsben történő elhelyezését ("hogyan viselkednek a férfiak és a nők viselkedése"), szabályosan szabályozza a nőket másodlagos helyzetbe.

Mindez befolyásolja a nemi séma kialakulását.

A nem megfelelőség következményei

Ebben a konstrukcióban a férfiak és nők hallgatólagosan tudatában vannak a kulturális normákhoz való ragaszkodás következményeinek. Például egy nő, aki úgy dönt, hogy pályafutását végzi, "hagyományosnak" tekinthető a hagyományos kultúrában, vagy "tisztességtelennek" vagy "tiszteletlennek" tekinthető férjének, ha nem veszi át a vezetéknevét.

A flip oldalon, még a progresszív társadalmakban is, a férfiak lehetnek elítéltek azért, hogy otthonos szülő legyenek, míg a nőket "régimódi" vagy "visszafelé" lehetne leírni, ha egy hagyományosabb "háziasszony" szerepet.

Amikor társadalmi megítélésnek van kitéve, az emberek gyakran úgy érzik, hogy nyomást gyakorolnak arra, hogy megváltoztassák magatartásukat, vagy elutasítsák azokat, akik nem fogadják el őket.

Nemi kategóriák

Bern elmélet szerint az emberek négy különböző nemi kategóriába tartoznak:

Indoklás és kritika

Írásaiban Bem úgy vélte, hogy a nemi sémák korlátozzák a férfiakat, a nőket és a társadalmat egészében. A sztereotípiáktól és korlátoktól mentes gyermekek felemelése azt hitte, nagyobb szabadságot és kevesebb szabad akarat korlátozását eredményezné.

Bem elmélete kritikusai azt mondják, hogy egyszerűen passzív nézőként ábrázolja az egyéneket a nemi sémák kialakításában, és figyelmen kívül hagyja azokat a komplex erőket, amelyek hozzájárulnak a nemek építéséhez.

Bem szexuális szerepkönyve

A nemi séma-elmélet mellett Bem létrehozta a Bem Sex-Role Inventory (BRSI) néven ismert kérdőívet.

A készlet 60 különböző szóból áll, amelyek férfias, női vagy nem semlegesek.

A tesztelés során a megkérdezetteknek fel kell kérniük, hogy mennyire erősen azonosulnak az egyes jellemzőkkel. Ahelyett, hogy egyszerűen csoportosítja az embereket férfias vagy nőiesként, a készlet mindkét tulajdonságot egy kontinuum részeként mutatja be. Az egyének rangsorolhatók egy nemen vagy egy alacsony szinten (szex típusú), vagy váltakozva, mind a férfias, mind a nőies vonásokra (androgün).

A BSRI-t először 1974-ben fejlesztették ki, és azóta a világ egyik legszélesebb körben használt pszichológiai felmérési eszközévé vált.

> Forrás:

> Bern, S. (1994) Nemek közötti objektívek: A szexuális egyenlőtlenséggel kapcsolatos vita átalakítása . New Haven, Connecticut: Yale University Press.