Minél többet találkozunk valamivel, annál kevésbé valószínű, hogy reagálunk
A habituáció az ismételt előadások utáni ingerre adott válasz csökkenése. Például egy új hang a környezetében, például egy új csengőhang, először felhívhatja a figyelmet, vagy akár zavaróvá is válhat. Idővel, ahogy megszokta ezt a hangot, kevesebb figyelmet fordít a zajra, és a hangra adott válasz csökkenni fog. Ez a csökkent válasz a szokás.
Példák a habituációra
A habituáció a tanulás egyik legegyszerűbb és leggyakoribb formája. Lehetővé teszi az emberek számára, hogy nem esszenciális ingereket hangoljanak fel, és összpontosítsanak azokra a dolgokra, amelyek valóban igényelnek figyelmet.
Képzeld el, hogy a kerteden vagy, amikor hangos zúgást hallsz a szomszéd udvarából. A szokatlan hang azonnal felhívja a figyelmet, és kíváncsi vagy, mi folyik itt, vagy mi lehet a zaj. Az elkövetkező napokban a zúgó zaj folyamatos és állandó ütemben folytatódik. Végül csak hangot adsz ki.
Ez nem csak a hang, ami arra késztet bennünket, hogy megszokottá váljunk. Egy másik példa lenne reggeli hajnali parfümzésre, mielőtt reggel elindulna a munkához. Rövid idő elteltével már nem veszi észre parfümje illatát, de mások körében észreveheti a szagot, még akkor is, ha tudomást sem vett róla. Ez szokás is.
A habituáció jellemzői
A szokás egyik legfontosabb jellemzője:
- Időtartam: Ha a habituációs inger nem jelenik meg elég hosszú ideig a hirtelen visszaállítás előtt, akkor a válasz ismét megjelenik teljes erejével, spontán gyógyulásként ismert jelenségként. Tehát ha a hangos szomszéd hangos zúgása (a fenti példából) megáll és elkezdődik, akkor kevésbé valószínű, hogy megszokottá válik.
- Frekvencia: Minél gyakoribb az inger, a gyorsabb szokás keletkezik. Ha minden nap ugyanazt a parfümöt viseli, akkor valószínűbb, hogy minden alkalommal észreveszik.
- Intenzitás: A nagyon intenzív ingerek hajlamosak a lassúbb életre. Bizonyos esetekben, például fülsiketítő zajok, mint például autó riasztás vagy sziréna, soha nem fognak megszokni (az autó riasztása nem lesz nagyon hatékony, ha figyelmeztető jelzést észlelnek, ha néhány perc múlva nem észlelték).
- Változás: A stimuláció intenzitásának vagy időtartamának megváltoztatása az eredeti válasz ismételt megjelenését eredményezheti. Tehát, ha az a zümmögő zaj egyre erősebb lett volna az idő múlásával, vagy hirtelen megállt volna, nagyobb valószínűséggel észlelné újra.
Miért fordul elő a habituáció?
A habituáció a nem asszociatív tanulás egyik példája, vagyis az ösztönzéshez nincs jutalom vagy büntetés. Nem tapasztal fájdalmat vagy örömet a szomszéd tomboló hangjának következtében. Akkor miért érezzük ezt? Van néhány különböző elmélet, amely megpróbálja megmagyarázni, hogy miért alakul ki a szokás:
- Az egy-tényezős habituációs elmélet azt sugallja, hogy az inger állandó ismétlése megváltoztatja az adott inger hatékonyságát. Minél többet hallunk, annál kevesebbet veszünk észre. Bizonyos értelemben érdektelenné válik az agyunkhoz.
- A habituáció kétfaktorú elmélete azt sugallja, hogy léteznek olyan neurális folyamatok, amelyek szabályozzák a különböző ingerekre való reagálást. Tehát az agyunk úgy dönt, hogy nem kell aggódnunk az ilyen zúgó zajtól, mert még sürgetőbb dolgunk van arra, hogy figyelmünket összpontosítsuk.
> Források:
> Domjan M. A tanulás és viselkedés alapelvei. 7. ed. Wadsworth Publishing; 2014-ben.
> Rankin CH, Abrams T, Barry RJ, et al. A habituation revisited: A habituáció viselkedési jellemzőinek frissített és felülvizsgált leírása. A tanulás és a memória neurobiológiája . 2009-ben; 92 (2): 135-138. doi: 10.1016 / j.nlm.2008.09.012.