Mik azok a monokuláris jelek?

Olyan nyomok, amelyeket a mélységérzékeléshez használunk

Az egyik mód, hogy mi érzékeljük a mélységet a körülöttünk lévő világban, az úgynevezett monokuláris jelek használatával . Ezek a nyomok olyan mélységérzékelésre használhatók, amely csak egy szemet használ. Ha megpróbálsz bezárni egy szemet, akkor lehet, hogy nehezebb megítélni a mélységet, de még mindig képes észlelni, hogy közel vagy messze milyen tárgyak vannak a helyzetedhez képest.

A mélységérzékelés lehetővé teszi számunkra, hogy három dimenzióban észleljük a körülöttünk lévő világot, és mérjék fel a tárgyak távolságát magunkról és más tárgyakról. Megkülönböztethetjük a monokuláris jeleket binokuláris jelekkel, amelyek, ahogy elvárható, azok, amelyek mindkét szemet igénylik.

Ezek a közös monokuláris jelek, melyeket a mélység észleléséhez használunk:

Relatív méret

Egy objektum viszonylagos mérete fontos monokuláris jelzés a mélységérzékelés szempontjából. Így működik: Ha két objektum nagyjából azonos méretű, akkor a legnagyobbnak tűnő objektumot a megfigyelőhöz legközelebb állónak ítélik. Ez mind a háromdimenziós jelenetekre, mind a kétdimenziós képekre vonatkozik. Két papíron lévő objektum ugyanolyan távolságban van, de a méretbeli különbség a nagyobb objektumot közelebb hozhatja, és a kisebb objektum távolabb jelenik meg.

Abszolút méret és ismerős méret

Az abszolút méret vagy az objektum tényleges mérete is hozzájárul a mélység érzékeléséhez.

A kisebb objektumok, még akkor is, ha nem tudjuk pontosan, hogy milyen nagyok, távolabb fognak kinézni, mint egy ugyanabban a helyszínen elhelyezett nagy tárgy.

Méretre vonatkozó észlelésünket befolyásolhatjuk az ezekkel a tárgyakkal való ismerkedésünk is. A vezetés során az autó jellemző méretével kapcsolatos ismeretei segítenek meghatározni, milyen közel vagy távol vannak az úton lévő egyéb járművek az Ön tartózkodási helyétől.

Magasság

Az objektum pozíciója a horizonthoz viszonyítva egyfajta monokuláris cue-nak is szolgálhat. A horizonthoz közelebb eső objektumok inkább távolabb vannak, míg a horizonttól távolabb látszó tárgyakat általában közelebb látják.

Textúra gradiens

Egy másik lényeges monokuláris dolog a textúra használata a mélység és a távolság méréséhez. Ha egy távoli tárgyra, például egy füves területre néz, a textúra kevésbé lesz látható, annál messzebbre kerül a távolság. Ahogy kilátszanak egy jelenet fölött, az előtérben lévő objektumok sokkal láthatóbb struktúrával rendelkeznek. Az út aszfaltja durva és göröngyes. A mezőn lévő növényzet megkülönböztetőnek tűnik, és könnyen megkülönböztethet egy növényt a másiktól.

Ahogy a jelenet a távolba kerül, ezek a textúrák egyre kevésbé nyilvánvalóvá válnak. Nem lehet észrevenni minden egyes fát a hegyen a távolban. Ehelyett a hegyvidéki növényzet egyszerűen zöld színű, megkülönböztethetetlen foltnak tűnik. Ezek a textúra különbségek fontos monokuláris jeleket szolgálnak a közelben és távolban lévő objektumok mélységének méréséhez.

Motion Parallax

A mozgó tárgyak észlelése szintén monokuláris jelzésként szolgálhat a mélység számára.

Mozgás közben a közelebb álló tárgyak gyorsabban zoomolnak, mint a távolban lévő objektumok. Például, amikor egy autóban lovagolsz, a közeli telefonoszlopok sokkal gyorsabban futnak, mint a távoli fák. Ez a vizuális nyomelem lehetővé teszi, hogy az előtérben lévő gyorsan mozgó objektumokat minél közelebb lássuk, mint a távoli mozgó objektumok.

Légifelvétel

A távolabbi tárgyak homályosak vagy kissé ködösek a légkör miatt. Ahogy a horizonton nézel ki, a közelebbi tárgyak jobban megkülönböztethetők, a távolban lévőek pedig eltakarhatják a por, a köd vagy a vízgőz.

Mivel a távolban lévő objektumok hajlamosabbak lesznek megjelenni, ez a cue azt mondja nekünk, hogy a homályos tárgyak inkább távol vannak.

Lineáris perspektíva

A párhuzamos vonalak úgy tűnik, hogy találkoznak, ahogy haladnak a távolság. Például egy út külső élei közelebb és közelebb nőnek, amíg úgy tűnik, hogy találkoznak. Minél közelebb vannak a két vonal, annál nagyobb lesz a távolság.

Átfedés (vagy interpozíció)

Amikor egy tárgy átfedi egymást, a részben eltakart objektumot távolabb látják. Ha például két olyan figurát látsz, amelyek a távolságon állnak, és az egyik alak átfedi egymást, és elzárja a másikat, észre fogja venni, hogy az eldugult alak az elzáródott mögött van. Ez lehetővé teszi, hogy megítélje, hogyan helyezkednek el egymás tárgyai, és hozzájárul a mélység tapasztalatához a körülötted lévő világban.

Árnyékolás és világítás

Az, hogy a fény mennyire esik az objektumokon, és a jelen lévő árnyékolás mennyisége fontos monokuláris jelzés lehet. A sötétedés és a homályos tárgyak távol vannak a távolban, mint a világosan megvilágított tárgyak.

Szállás

Annak érdekében, hogy a közeli objektumokra összpontosítson, a szeme bizonyos izmai jelenjenek meg, megváltoztatva a lencse alakját. Ha távol eső tárgyakat néznek, ugyanazok az izmok pihennek. Ez a szállás monokuláris jelzésként szolgálhat, annak ellenére, hogy gyakran nem tudjuk.

Hogyan használják a monokuláris jeleket

Amikor meglátja a körülöttünk lévő világot, sok ilyen monokuláris jelzés együtt dolgozik, hogy hozzájáruljon a mélység tapasztalataihoz. Az épület sarkának nagyobb és texturáltnak tűnik, ami közelebb tűnik. Az utcán lévõ tárgyak kisebbek, ezért úgy ítéljük meg, mintha távolabb lennénk. Az autópálya párhuzamos vonalai fokozatosan közelebb kerülnek egymáshoz, ahogy eltűnnek a távolban, és a távolban lévő hegyek fuzzynak és homályosnak tűnnek.

Mindezek a monokuláris jelek hozzájárulnak a jelenet teljes tapasztalatához, a mélység és a távolság megítéléséhez, valamint álláspontunknak a jelenet többi tárgyához viszonyított értelmezéséhez.

Egy Word From

A monokuláris jelek fontos szerepet játszhatnak a mélység észlelésében a körülöttünk lévő világban. A binokuláris jelölésekkel ellentétben, amelyek mindkét szem használatát magukban foglalják, a monokuláris jelek csak egy szemet igényelnek, és két dimenzióban is megjeleníthetők. Emiatt sok ilyen jelet használnak a művészetben, hogy létrehozzák a mélység illúzióját kétdimenziós térben.

> Források:

Coon D, Mitterer JO. Bevezetés a pszichológiába: Átjárók az elméhez és a viselkedéshez. Belmont, CA: Wadsworth Cengage Learning; 2010.

> Goldstein EB. Érzés és érzékelés. Belmont, CA: Wadsworth Cengage Learning; 2014-ben.