Az elavult diagnosztikus módszer
A pszichiátriai rendellenességek legelterjedtebb diagnosztikai rendszere a Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve (DSM-5), jelenleg az ötödik kiadásában. Míg az utolsó DSM, DSM-IV, multiaxiális diagnózist használt, a DSM-5 elhagyta ezt a rendszert.
Mi az öt tengely egy multiaxiális diagnózisban?
A DSM-IV-TR rendszerben egy egyedet öt különböző doménben, vagy "tengelyeken" diagnosztizáltak. Egyetlen tengelyrendszerben, mint például a DSM-5, egy egyedet csak egyetlen tartományban diagnosztizálnak.
Például egy klinikai rendellenességet, például súlyos depresszív rendellenességet rendelünk hozzá. A multiaxiális rendszert úgy vélik, hogy részletesebb képet ad.
I. tengely: Klinikai rendellenességek
Az I. tengelyen súlyos pszichiátriai rendellenességeket diagnosztizáltak . Amikor a pszichiátriai diagnózisra gondolsz, ezek olyan rendellenességek, amelyek valószínűleg eszébe jutnak. Például a súlyos depressziós rendellenességet és a poszttraumatikus stressz rendellenességet az I. tengelyen diagnosztizálták. Az I. tengelyen diagnosztizáltak a tanulási rendellenességeket, mint például az olvasás vagy aritmetikai rendellenességek és a fejlődési rendellenességek, például az autista betegség.
Az I. tengely általában olyan súlyos rendellenességekre volt fenntartva, amelyekről úgy gondolják, hogy valamilyen epizodikusak, vagyis jellemzően egyértelműen fellépnek, és remisszió vagy helyreállási időszakokat tartalmaznak. Ez azonban nem minden I. tengelybeli rendellenességre vonatkozik. Az autista betegségek, például, nem epizódosak.
II. Tengely: Személyiségzavarok vagy mentális retardáció
A II. Tengely olyan körülményeket is tartalmazott, amelyek szerint pszichiátriai rendellenességeket vizsgálhatunk, de ezeket úgy gondolják, hogy hosszabb ideig fennállnak, amelyek tipikusan 18 éves kor előtt voltak jelen.
A személyiségzavarok régóta fennállnak, a gondolkodás és a viselkedés átfogó formái, amelyek általában 18 éves kor előtt jelentkeznek, de jellemzően 18 év után diagnosztizáltak, amikor a személyiséget jobban megformálták. Ezek a rendellenességek nem epizódszerűnek tekinthetők; stabilak és krónikusak.
A mentális retardáció (MR) szintén hosszú távú állapot, amely 18 év eltelte előtt jelen van, és időben stabil. Az MR az átlagosnál alacsonyabb intellektuális működésre utal, az adaptív magatartás hiányosságaival kombinálva.
A személyiségzavarok és a II. Tengely MR diagnózisának egyik oka, hogy ezek krónikus állapotok, amelyeket el kell különíteni az I. tengely körülményeitől annak érdekében, hogy kiemelhessék őket, mivel fontos kiegészítő diagnosztikai információkat közvetítenek. Volt azonban néhány vita arról, hogy a személyiségzavarok valóban minőségi szempontból különbözőek-e, mint az I. tengelybeli klinikai zavarok, és hogy a II. Tengelyen kell-e maradniuk.
III. Tengely: Orvosi vagy fizikai feltételek
A III. Tengely olyan orvosi vagy fizikai állapotokra lett fenntartva, amelyek hatással lehetnek a mentális egészségre vagy befolyásolhatják őket.
Például, ha valaki rákos, betegsége és kezelése befolyásolja mentális egészségét, akkor fontos információk lennének a diagnózisban. Tehát a rák diagnózisát a III.
Alternatívaként valakinek lehet olyan egészségi állapota, amelyet a mentális egészség befolyásol. Például a cukorbetegségben szenvedő személyek esetleg nem felelnek meg az orvosi kezelésüknek, ha pszichiátriai rendellenességük van, amely impulzív vagy hibás viselkedést okoz.
A III. Tengely orvosi betegségeinek diagnosztizálása az volt, hogy segítséget nyújtson egy klinikus figyelmeztetésében.
IV. Tengely: hozzájáruló környezeti vagy pszichoszociális tényezők
Gyakran előfordul, hogy a pszichiátriai diagnózis a főbb környezeti vagy társadalmi stresszorok összefüggésében történik. Például a munkahely elvesztése, a válás, a pénzügyi problémák vagy a hajléktalanság hozzájárulhat a mentális egészségi állapot kialakulásához vagy fenntartásához. A pszichiátriai rendellenesség is hozzájárulhat ezeknek a stresszoroknak a kialakulásához. Ezeket a fontos kontextuális tényezőket a IV.
V. tengely: a globális működésértékelés
Az utolsó tengely, az V. tengely, a működés globális értékelésére (GAF) volt fenntartva.
A GAF egy 0 és 100 közötti szám, amely arra szolgál, hogy jelezze a működés szintjét, vagy az alkalmazkodási képességét az alkalmazkodó napi életben.
Az alacsonyabb pontszámok alacsonyabb működést mutattak, és nulla értéket mutattak arra, hogy egy személy képtelen volt saját biztonságát vagy alapvető higiéniáját fenntartani, vagy mások biztonságának vagy jólétének közvetlen veszélyeztetése volt. A 100-as pontszámok kimagasló működést mutattak.
Miért távozott a DSM-5 a multiaxiális diagnózissal?
A multiaxiális rendszer célja, hogy segítsen megkülönböztetni a diagnózist, de inkább zavart és negatívan befolyásolta a kutatásokat. A DSM-5 összekapcsolja az első három tengelyt egybe, hogy kiküszöbölje a diagnózisok közötti különbségeket, ami segítséget nyújt a klinikusok, a kutatók és a biztosító társaságok számára. Az orvosok még mindig értékelik a betegeket az utolsó két tengelyen, csak más eszközökkel végzik el.
Forrás:
Amerikai Pszichiátriai Szövetség. A mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve, 4. kiadás, szövegváltozat. Washington, DC, Szerző, 2000.
Bernstein, DP, Iscan, C, Maser, J, Igazgatóság, Personality Disorder & Board, Nemzetközi Társaság a Personality Disorders tanulmányozásához. "A személyiségzavar-szakértők véleményei a DSM-IV személyiségzavarok osztályozási rendszerével kapcsolatban." Journal of Personality Disorders , 21: 536-551, 2007.
"A Multiaxiális rendszer cseréje". Dél-Karolinai Orvostudományi Egyetem (2013).