A hipotézis egy kétes vagy több változó közötti összefüggésről szól. Ez egy konkrét, tesztelhető predikció arról, hogy mit vársz egy tanulmányban. Például az alvásvesztés és a tesztteljesítmény közötti kapcsolat megvizsgálására irányuló tanulmány egy olyan hipotézist tartalmazhat, amely kimondja: "Ez a tanulmány arra irányul, hogy felmérje azt a hipotézist, miszerint az alváshiányos emberek rosszabbul lesznek a vizsgálat során, mint azok, akik nem alszanak fosztva.”
Vessünk egy közelebbi pillantást a hipotézis alkalmazására, kialakítására és tesztelésére a tudományos kutatásokban.
Hogyan használják a tudományos módszerben alkalmazott hipotézist?
A tudományos módszerben, függetlenül attól, hogy a pszichológia, a biológia vagy más terület kutatása vonatkozik-e egy hipotézisre, amit a kutatók szerint egy kísérletben fognak megtörténni.
A tudományos módszer a következő lépéseket foglalja magában:
- Kérdés kialakítása
- Háttérkutatás végrehajtása
- Hipotézis létrehozása
- Egy kísérlet megtervezése
- Adatgyűjtés
- Az eredmények elemzése
- Következtetések levonása
- Az eredmények közlése
A hipotézis az, amit a kutatók előre jeleznek a két vagy több változó közötti kapcsolat, de többet feltételez. Legtöbbször a hipotézis egy olyan kérdéssel kezdődik, amelyet a háttérkutatás során felderítenek. Csak ezen a ponton kezdődik el a kutatók vizsgálati hipotézise.
Egy adott gyógyszer hatásait vizsgáló tanulmányban feltételezhetjük, hogy a kutatók arra számítanak, hogy a gyógyszer valamilyen hatással van egy adott betegség tüneteire.
A pszichológiában a hipotézis arra összpontosíthat, hogy a környezet egy bizonyos aspektusa milyen hatással lehet egy adott viselkedésre.
Hacsak nem készítettél egy felderítő jellegű tanulmányt, a hipotézisnek mindig meg kell magyaráznia, hogy mit vár a kísérlet vagy a kutatás során.
Ne feledje, a hipotézisnek nem kell helytállónak lennie. Míg a hipotézis azt jósolja, amit a kutatók elvárnak, a kutatás célja annak meghatározása, hogy ez a találgatás helyes-e vagy sem. Egy kísérlet elvégzése során a kutatók számos tényezőt felderíthetnek annak meghatározásához, hogy melyikek járulhatnak hozzá a végső kimenetelhez.
Sok esetben a kutatók felfedezhetik, hogy egy kísérlet eredményei nem támogatják az eredeti hipotézist. Az eredmények elkészítésekor a kutatók további lehetőségeket javasolhatnak, amelyeket a jövőbeli tanulmányokban meg kell vizsgálni.
Hogyan jönnek fel a kutatók egy hipotézissel?
Sok esetben a kutatók egy konkrét elméletből kiindulva hipotézist nyernek, vagy a korábbi kutatásokra építhetnek. Például korábbi kutatások kimutatták, hogy a stressz hatással lehet az immunrendszerre. Tehát egy kutató egy bizonyos hipotézisre hivatkozhat: "A magas stresszszintű emberek valószínűleg gyakrabban fognak megfázni a vírusnak való kitettség után, mint az alacsony stresszszintűek."
Más esetekben a kutatók megvizsgálhatják az általánosan megfogalmazott hiedelmeket vagy népi bölcsességet. A "madár a tollas nyáj együtt" egy példa a népi bölcsességre, amelyet egy pszichológus megpróbálna kivizsgálni.
A kutató konkrét hipotézist feltételezhet: "Az emberek hajlamosak olyan romantikus partnereket kiválasztani, akik érdeklődésük és oktatási szintjükikhez hasonlóak."
A jó hipotézis elemei
Ha megpróbál kitalálni egy jó hipotézist a saját kutatásaihoz vagy kísérleteidhez, kérdezze meg magának az alábbi kérdéseket:
- A hipotézise a témával kapcsolatos kutatásain alapul?
- Megvizsgálható-e a hipotézis?
- Az Ön hipotézise magában foglalja a független és függő változókat?
Mielőtt konkrét hipotézist hozna létre, töltsön el egy kis időt a témával kapcsolatos háttérkutatással. Miután befejezte az irodalmi áttekintést, kezdjen el gondolkodni a még felmerülő lehetséges kérdésekről.
Ügyeljen arra, hogy olvassa el az olvasási folyóiratokban található vitacsoportot. Sok szerző olyan kérdéseket javasol, amelyek még vizsgálódnak.
Hogyan alakítsunk ki egy hipotézist?
A pszichológiai vizsgálat első lépése egy érdekes terület azonosítása és egy olyan hipotézis kialakítása, amely megvizsgálható. Míg a hipotézist gyakran jellemzi, mint valami érzés vagy találgatás, valójában sokkal specifikusabb. Egy hipotézist úgy definiálhatunk, mint egy két vagy több változó kapcsolatáról való képzettség.
Például egy kutató érdekelheti a tanulmányi szokások és a tesztelési szorongás közötti kapcsolatot.
A kutató hipotézist javasolna arról, hogy a két változó összefüggésben van-e, például: "A szorongás csökken a hatékony tanulási szokások eredményeként".
Hipotézis létrehozásához tegye a következőket:
- Kezdje azzal, hogy gyűjtsön annyi észrevételt, amennyit csak tudsz.
- Értékelje ezeket a megfigyeléseket, és keresse meg a probléma lehetséges okait.
- Hozzon létre egy listát azokról a lehetséges magyarázatokról, amelyeket feltérképezni szeretne.
- Miután kifejlesztett néhány lehetséges hipotézist, fontos megfontolni azokat a módszereket, amelyek segítségével minden hipotézist meg lehet erősíteni vagy megkérdőjelezni a kísérletezés során. Ezt hamisíthatóságnak nevezik.
falszifikálhatóságról
A tudományos módszerben a hamisíthatóság minden fontos hipotézis fontos része. Annak érdekében, hogy a követelést tudományosan meg lehessen vizsgálni, lehetővé kell tenni, hogy az állítás hamis. A pszeudosciancia egyik jellemzője, hogy olyan követeléseket tesz, amelyeket nem lehet megcáfolni vagy hamisnak bizonyulni.
A diákok néha összekeverik a hamisíthatóság eszméjét azzal az elgondolással, hogy valami hamis, ami nem így van. Milyen hamisíthatóság azt jelenti, hogy ha valami hamis, akkor bizonyítható, hogy hamis.
Az operatív fogalmak szerepe
Az előző példában a tanulmányi szokások és a szorongás a két változó ebben a képzeletbeli tanulmányban. A változó olyan tényező vagy elem, amelyet megfigyelhető és mérhető módon lehet megváltoztatni és manipulálni. Ugyanakkor a kutatónak pontosan meg kell határoznia, hogy az egyes változók miként használják az operatív definíciókat. Ezek a definíciók megmagyarázzák, hogyan fogják manipulálni és mérni a változót a tanulmányban.
Az előző példában egy kutató operatív módon meghatározhatja a "testes szorongás " változót, mint a vizsgán tapasztalt szorongás önértékelésének mérési eredményét. A "tanulási szokások" változót meghatározhatja az időben mért ténylegesen bekövetkező tanulmányok mennyisége.
Ezeknek a változóknak a pontos leírása fontos, mert számos dolog sokféleképpen mérhető. A tudományos kutatás egyik alapelve, hogy az eredményeknek meg kell felelniük. A változók mértségének és manipulációjának részleteit egyértelműen részletezve más kutatók jobban megérthetik az eredményeket, és szükség esetén megismételhetik a tanulmányt.
Egyes változók nehezebbek, mint mások. Hogyan működne egy olyan változó, mint az agresszió ? Nyilvánvaló etikai okokból a kutatók nem hozhatnak létre olyan helyzetet, amelyben az ember agresszív módon viselkedik mások felé. Ennek a változónak a méréséhez a kutatónak olyan mérést kell kidolgoznia, amely az agresszív magatartást értékeli anélkül, hogy más embereket ártana. Ebben a helyzetben a kutató szimulált feladatot alkalmazhat az agresszivitás mérésére.
Példák
A hipotézis gyakran követi a "Ha {ez megtörténik", akkor ez lesz a következménye. " A hipotézis felépítésének egyik módja, hogy leírja, mi történik a függő változóval, ha módosítja a független változót .
Az alap formátum lehet:
"Ha {ezeket a változtatásokat egy bizonyos független változóra teszik, akkor meg fogjuk figyelni a {függő változó változását}."
Néhány példa:
- "A diákok, akik reggeliznek, jobban teljesítenek matematikai vizsgán, mint azok a diákok, akik nem reggeliznek."
- "Azok a diákok, akik az angol nyelvvizsgát megelőző tesztelési szorongást tapasztalnak, magasabb pontszámot kapnak, mint azok a diákok, akik nem tapasztalnak tesztelési szorongást."
- "Az autósok, akik telefonon beszélnek vezetés közben, nagyobb valószínűséggel hibákat követnek el egy vezetési pályán, mint azok, akik nem beszélnek a telefonon."
A hipotézis ellenőrzőlista
- Az Ön hipotézise olyan dolgokra összpontosít, amelyeket ténylegesen tesztelhet?
- A hipotézis magában foglalja mind egy független, mind függő változót?
- Módosíthatja a változókat?
- Meg lehet-e vizsgálni az Ön hipotéziseit az etikai normák megsértése nélkül?
Adatgyűjtés az Ön hipotéziséről
Miután a kutató tesztelhető hipotézist hozott létre, a következő lépés egy kutatási terv kiválasztása és az adatok gyűjtése. A kutató által választott kutatási módszer nagymértékben attól függ, hogy pontosan mit tanulnak. Kétféle kutatási módszer létezik: leíró kutatás és kísérleti kutatás.
Leíró kutatási módszerek
Leíró jellegű kutatásokat, például esettanulmányokat , naturalisztikus megfigyeléseket és felméréseket használnak, ha lehetetlen vagy nehéz kísérletet végezni . Ezeket a módszereket legjobban a viselkedés vagy pszichológiai jelenség különböző aspektusainak leírására használják. Miután egy kutató adatokat gyűjtött leíró módszerekkel, egy korrelációs vizsgálatot akkor lehet felhasználni, hogy megvizsgálhassuk a változók összefüggését. Ez a fajta kutatási módszer használható olyan hipotézis kivizsgálására, amelyet kísérletileg nehéz tesztelni.
Kísérleti kutatási módszerek
Kísérleti módszereket használnak a változók közötti okozati összefüggések kimutatására. Egy kísérletben a kutató szisztematikusan manipulálja egy érdeklődő változót (független változó néven ismert), és mérni tudja a hatás egy másik változóra (más néven függő változóra). A korrelációs vizsgálatoktól eltérően, amelyek csak arra szolgálnak, hogy meghatározzuk, van-e kapcsolat a két változó között, kísérleti módszerek használhatók a kapcsolat tényleges jellegének meghatározására. Ez azt jelenti, hogy ha egy változó változása ténylegesen más változást okoz .
Egy Word From
A hipotézis a tudományos kutatás kritikus része. Ez azt jelenti, amit a kutatók egy tanulmányban vagy kísérletben találnak. Bizonyos esetekben az eredeti hipotézist támogatni fogják, és a kutatók bizonyítékot találnak arra vonatkozóan, hogy milyen elvárásai vannak a különböző változók közötti kapcsolat természetéről. Más esetekben a tanulmány eredményei nem támogatják az eredeti hipotézist.
Még olyan helyzetekben is, amikor a kutatás nem támogatja a hipotézist, ez nem jelenti azt, hogy a kutatás értéktelen. Nemcsak az ilyen kutatások segítenek jobban megérteni, hogyan viszonyulnak egymáshoz a természeti világ különböző aspektusai, hanem új hipotézisek kialakítását is segítjük, amelyeket a későbbi kutatásokban meg lehet vizsgálni.
> Források:
> Nevid, J. Pszichológia: fogalmak és alkalmazások . Belmont, CA: Wadworth; 2013-ban.