Természetes megfigyelés a pszichológiában

A naturalisztikus megfigyelés egy olyan kutatási módszer, amelyet a pszichológusok és más társadalomtudósok gyakran használnak. Ez a technika magába foglalja az alanyok természetes környezetben való megfigyelését. Ezt a fajta kutatást gyakran olyan helyzetekben alkalmazzák, ahol a laboratóriumi kutatások nem reálisak, költségkímélőek vagy indokolatlanul befolyásolják a téma viselkedését.

Hogyan működik a naturalisztikus megfigyelés?

Sok esetben az emberek esetleg nem viselkednek ugyanolyan módon a laboratóriumi környezetben, mint egy természetes környezetben.

Éppen ezért a viselkedés néha figyelni kell, ahogyan "vadon" történnek, úgymond. Figyelembe véve, hogy az emberek hogyan reagálnak bizonyos helyzetekre és ingerekre a való életben, a pszichológusok jobban meg tudják tudni, hogyan és miért reagálnak az emberek.

A természettudományos megfigyelés eltér a strukturált megfigyeléstől, mivel magában foglalja a viselkedést, ahogyan a természeti környezetben történik, a kutató beavatkozási kísérlete nélkül.

Például olyan kutatók, akik érdeklődnek az osztálytermi viselkedés bizonyos aspektusainak vizsgálata iránt, mint a diákok közötti kölcsönhatások, vagy akár a tanár és a diákok közötti dinamika, dönthetnek úgy, hogy a kutatás részeként a naturalisztikus megfigyelést használják.

A laboratóriumban végzett ilyen kutatás nehéz lenne, mivel ez magában foglalná az osztálytermi környezet újbóli létrehozását, és valószínűleg befolyásolná a résztvevők viselkedését, ami megnehezíti a megfigyelések általánosabbá tételét.

Figyelembe véve, hogy a tantárgyak a természeti környezetben (az osztályteremben, ahol dolgoznak és tanulnak minden nap), a kutatók jobban megvizsgálhatják az érdeklődés viselkedését, ahogyan a való világban előfordulnak.

Előnyök és hátrányok

Tehát mi is az oka annak, hogy a pszichológusok a természettudományos megfigyelést szeretnék használni kutatásuk részeként?

Az ilyen típusú kutatások egyik legnagyobb előnye, hogy lehetővé teszi a kutatók számára, hogy közvetlenül szemügyre vegyék a témát természetes környezetben.

Ez lehetővé teszi a tudósok számára, hogy először tekintse meg a társadalmi viselkedést, sőt lehetővé teheti számukra észrevenni azokat a dolgokat, amelyeket soha nem találkoztak egy laborban. Ezek a megfigyelések inspirációt jelenthetnek az egyes viselkedésmódok további vizsgálatához. A naturalisztikus megfigyeléssel összegyűjtött információk olyan ismeretekhez is vezethetnek, amelyek segíthetnek az embereknek a problémák leküzdésében és egészségesebb, boldogabb életet élni.

A naturalista megfigyelés néhány további előnye:

Míg a naturalisztikus megfigyelés számos esetben hasznos lehet, ez a módszer is tartalmaz néhány potenciális hátrányt, amelyet figyelembe kell venni.

A naturalisztikus megfigyelés egyik hátránya az, hogy nehéz lehet meghatározni egy viselkedés pontos okait, és a kísérletező nem tudja ellenőrizni a külső változókat .

A naturalista megfigyelés egyéb hátrányai:

Adatgyűjtési módszerek

A kutatók számos különböző technikát alkalmazhatnak az adatok gyűjtésére a naturalisztikus megfigyelésből. Ez magában foglalhatja a meghatározott időtartamú bizonyos viselkedések számának, illetve az érdeklődésre számot tartó tárgyak tényleges felvételének a számát.

Milyen gyakran gyűjtik az adatokat?

Mivel ritkán praktikus vagy akár lehetséges megfigyelni a tárgy életének minden pillanatát, a kutatók gyakran mintavételt alkalmaznak az információgyűjtésre a naturalisztikus megfigyelés révén. A cél annak biztosítása, hogy ez az adatminta reprezentálja a téma általános viselkedését.

A reprezentatív minta beszerezhető néhány különböző módon:

Példák

Képzeljük el, hogy a tizenéves fiúk és a lányok között meg kívánja különböztetni a kockázatvállalási viselkedést. Lehet, hogy a viselkedést néhány különböző beállításban megfigyelheti, például egy szánkózó hegyen, egy sziklamászó falon, egy jégkorcsolyázó pályán és egy lökhárító autóval. Miután operatív módon meghatározta a "kockázatvállalási magatartást", akkor ezeket a beállításokat tinédzserként figyelné meg, és feljegyezné a kockázatos magatartásformák minden előfordulását.

Néhány híres példa a naturalisztikus megfigyelésekre: Charles Darwin utazása a HMS Beagle fedélzetén, amely a természetes szelekció elméletének alapját képezte, és Jane Goodall a csimpánzok viselkedését tanulmányozta.

> Forrás:

> Angrosino MV. Természetes megfigyelés . Walnut Creek, Kaliforniai Baloldal Sajtó. 2007. 2016. helyreállítása.