Placebo-hatás kísérletek, vizsgálatok és okok

Az elme hatalmas befolyást gyakorolhat a testre, és egyes esetekben még a test gyógyulását is segítheti. Az elme néha meg is trükkel bízik abban, hogy a hamis kezelésnek valódi terápiás eredményei vannak, ami a placebo-hatásnak nevezett jelenség. Bizonyos esetekben ezek a placebók hatással lehetnek ahhoz, hogy imitálják a valódi orvosi kezelések hatásait.

De a placebo-hatás sokkal több, mint a pozitív gondolkodás. Amikor ez a válasz egy hamis kezelésre történik, sok betegnek nincs fogalma arról, hogy a "cukorbetegség" lényegében "reagál". A Placebos-t gyakran használják orvosi kutatásokban, hogy segítsenek az orvosok és a tudósok felfedezni és jobban megértsék az új gyógyszerek élettani és pszichológiai hatásait.

Annak érdekében, hogy megértsük, miért fontos a placebo-hatás, fontos megérteni egy kicsit többet arról, hogyan és miért működik.

Egy közelebbi pillantást a Placebo-hatásra

A placebo-hatást olyan jelenségként definiálják, amelyben egyesek egy inaktív anyag vagy sámi kezelés beadása után előnyösek.

Pontosan mi a placebo? A placebo olyan anyag, amelynek nincsenek ismert gyógyászati ​​hatásai, például steril víz, sóoldat vagy cukorbeteg. A placebo egy hamis kezelés, amely bizonyos esetekben igen igazi választ eredményez.

Miért tapasztalnak valódi változásokat az emberek a hamis kezelések eredményeként? A beteg elvárásai jelentős szerepet játszanak a placebo-hatásban; minél jobban számít arra, hogy a kezelés megkezdi a kezelést, annál valószínűbb, hogy placeboval reagálnak.

A legtöbb esetben az a személy, aki nem tudja, hogy a kezelésük valóban placebót jelent.

Ehelyett úgy vélik, hogy ők a valós kezelésben részesülnek. A placebót úgy tervezték, hogy pontosan úgy nézzen ki, mint a valódi kezelés, függetlenül attól, hogy ez egy tabletta, injekció vagy fogyó folyadék, de az anyagnak nincs hatása a betegségre vagy állapotra, amelyet kezelnie kell.

Fontos megjegyezni, hogy a "placebo" és a "placebo-hatás" különböző dolog. A placebo kifejezés magában az inaktív anyagot jelenti, míg a placebo-hatás kifejezés olyan gyógyhatású gyógyhatású készítmények bármely hatására vonatkozik, amelyek nem tulajdoníthatók magának a kezelésnek.

Hogyan használják a placebót az orvosi kutatásban?

Az orvosi kutatások során egyes betegek egy vizsgálatban placebót kapnak, míg más résztvevők megkapják a tényleges kezelést. Ennek célja annak megállapítása, hogy a kezelés valódi hatást gyakorol-e vagy sem. Ha a tényleges gyógyszert szedő résztvevők jelentős javulást mutatnak a placebót szedő betegeknél, a vizsgálat segítheti a gyógyszer hatékonyságának igényét.

Bár a placebo nincs hatással a betegségre, nagyon hathatós hatással lehet arra, hogy az emberek hogyan érzik magukat. Az, hogy mennyire erős ez a hatás, számos tényezőtől függ. Néhány olyan dolog, amely befolyásolhatja a placebo-hatást:

Egy tanulmány szerint egyes emberek genetikai hajlamot kaphatnak arra, hogy jobban reagáljanak a placebókra. A vizsgálatban azok a betegek, akiknél az agy előfrontális kéregében dopaminszinteket szabályozó gén magas vagy alacsony variációi voltak, eltérőek voltak a placebóval szemben. Azok, akiknek a gén nagy dopamin-változata volt, nagyobb valószínűséggel észlelték a placebo-kezelésre adott válaszokat, mint azok, akik a gén kis dopamin-változatával rendelkeztek.

A kutatások azt mutatták, hogy a gén magas dopamin-változatával rendelkezők általában magasabb fájdalomérzékelési és jutalmazási szintet mutatnak.

Új gyógyszerek és más kezelési módszerek tesztelésekor a tudósok érdeklődnek annak megismerésében, hogy ez az új kezelés értékes-e olyan betegség kezelésére, amely meghaladja a lehetséges kockázatokat. Kutatásuk révén meg akarják tanulni, hogy a kezelés hatékony-e, milyen mellékhatásokat okozhat, melyeket a betegek a legjobban kihasználhatnak, és hogy ez többé-kevésbé hatékony-e, mint a már rendelkezésre álló egyéb kezelések.

A kezelésnek a placebóhoz viszonyított hatásait összehasonlítva a kutatók remélik, hogy meg tudják állapítani, hogy a gyógyszer hatásai magának a kezelésnek vagy valamilyen más változó hatásának tulajdoníthatók-e.

A Placebo használata előnyei

A placebó orvosi és pszichológiai vizsgálatokban az egyik legfontosabb előnye, hogy lehetővé teszi a kutatók számára, hogy megszüntessék vagy minimalizálják az elvárásoknak az eredményre gyakorolt ​​hatását. Ha a kutatók arra számítanak, hogy találnak valamilyen eredményt, tudatlanul közvetítenek nyomokat, amelyek keresési jellemzőkként ismertek, ami arra ösztönözheti a résztvevőket, hogy kitalálják, amit a kutatók találnak. Ennek eredményeképpen a résztvevők viselkedése néha megváltozhat.

Ennek minimalizálása érdekében a kutatók néha kettős vak vizsgálatot folytatnak. Az ilyen vizsgálatok magukban foglalják mind a kísérletezőket, mind a résztvevőket, akik nem tudják, hogy ki részesíti a valódi kezelést, és aki megkapja a hamis kezelést. A tanulmányt befolyásoló finom elhúzódások kockázatának minimálisra csökkentésével a kutatók jobban meg tudják vizsgálni, hogy a gyógyszer és a placebo hatása milyen hatással van.

Példák a placebo-hatásra

Például, képzeljük el, hogy egy résztvevő önként jelentkezett egy tanulmányra, amely meghatározza egy új fejfájás kábítószer hatékonyságát. A gyógyszer bevétele után megállapítja, hogy a fejfájása gyorsan eloszlik, és sokkal jobban érzi magát. Azonban később megtudja, hogy a placebo csoportban van, és hogy a gyógyszer, amit kapott, csak egy cukorgyulladék volt.

Az egyik leginkább vizsgált és legerősebb placebo-hatás a fájdalomcsökkentés. Egyes becslések szerint az emberek 30-60% -a úgy fogja érezni, hogy a fájdalom csökkent a placebo-tabletta bevétele után.

Bizonyos esetekben még a valódi orvosi kezelések is hasznosíthatják a placebo-hatásokat. A kutatók azt találták, hogy milyen pozitív hatással van a kezelés hatékonysága az orvosnak, hatással van arra, hogy a betegek hogyan reagálnak a kezelésre.

A placebo hatás a pszichológiai kísérletekben

Egy pszichológiai kísérletben a placebo inert kezelés vagy olyan anyag, amely nem rendelkezik ismert hatásokkal. A kutatók felhasználhatják a placebo-kontroll csoportot, amely a placebo-csoportnak vagy a hamis független változónak kitett résztvevők csoportja. A placebo kezelés hatását ezután összehasonlítjuk a kísérleti csoportba tartozó tényleges független változó eredményével.

Bár a placebos nem tartalmaz valódi kezelést, a kutatók azt találták, hogy számos fizikai és pszichológiai hatásuk is lehet. A placebo csoportban résztvevők a pulzusszám, a vérnyomás, a szorongás, a fájdalomérzet, a fáradtság és az agyi aktivitás változásait mutatják. Ezek a hatások utalnak az agy szerepére az egészségügyben és a jólétben.

Mi okozza a placebo hatását?

Míg a kutatók tudják, hogy a placebo-hatás működik, még nem értik teljes mértékben, hogy pontosan hogyan és miért következik be ez a hatás. Folytatódik a kutatás arról, hogy miért változnak néha emberek akkor is, ha csak placebót kapnak. Számos különböző tényező járulhat hozzá a jelenség magyarázatához.

Placebos május kiváltja a hormonválaszokat

Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy a placebo beadása kiváltotta az endorfinok felszabadulását. Az endorfinek szerkezete hasonló a morfiumhoz és más opiát fájdalomcsillapítókhoz, és az agy saját természetes fájdalomcsillapítói közé tartozik.

A kutatók képesek demonstrálni a placebo-hatás hatását az agyi vizsgálatok során, ami azt mutatja, hogy az opiát- receptorokat tartalmazó területek mind a placebo, mind a kezelési csoportban aktiválódtak. A naloxon egy opioid antagonista, amely blokkolja mind a természetes endorfinokat, mind az opioidokat. A naloxonnal csökkent a placebo-fájdalomcsillapítás.

Az elvárások befolyásolhatják a placebo-válaszokat

Egyéb lehetséges magyarázatok közé tartozik a kondicionálás, a motiváció és a várakozás. Bizonyos esetekben a placebót párosíthatjuk a tényleges kezeléssel, amíg meg nem jelenik a kívánt hatás, a klasszikus kondicionálás példája. Azok a személyek, akik nagyon motiváltak abban, hogy úgy gondolják, hogy a kezelés megkezdi a kezelést, vagy akik korábban kezelést végeztek, nagyobb valószínűséggel tapasztalhatnak placebo-hatást.

A kezelőorvos lelkesedése a kezelésre akár befolyásolhatja a beteg válaszát. Ha az orvos nagyon pozitívnak látja, hogy a kezelésnek kívánatos hatása lesz, a beteg nagyobb valószínűséggel látja a gyógyszer szedésének előnyeit. Ez azt bizonyítja, hogy a placebo hatás akkor is megtörténhet, ha a beteg valódi gyógyszereket szed a betegség kezelésére.

Placebos is okozhat mellékhatásokat

Ezzel ellentétben az egyének negatív tüneteket tapasztalhatnak a placebóhoz adott válaszként, melyet néha "nocebo hatásnak" neveznek. Például egy beteg jelentheti, hogy fejfájás, émelygés vagy szédülés jelentkezik placebó esetén.

Mennyire hatékony a placebo hatás?

Bár a placebo-hatás befolyásolhatja a betegek érzését, a tanulmányok szerint a placebo-hatás nem gyakorol jelentős hatást az alapbetegségre. A placebóval végzett több mint 200 tanulmány egyik legfontosabb áttekintése azt mutatta, hogy a placebo nem volt nagyobb klinikai hatással a betegségre. Ehelyett a placebo-hatás befolyásolta a betegek által jelentett kimeneteleket, különösen az émelygés és a fájdalom észlelésére.

Azonban egy másik, három évvel később elvégzett felülvizsgálat azt mutatta, hogy hasonló populációkban mind a placebók, mind a kezelések hasonló hatást fejtettek ki. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a placebos, ha megfelelően alkalmazzák, a terápiás terv részét képezheti a betegek számára.

Egy Word From

A placebo-hatás erős hatással lehet arra, hogy az emberek hogyan érzik magukat, de fontos megjegyezni, hogy nem gyógyulnak az alapállapotba. A placebos kutatás során a tudósok jobban meg tudják tudni, hogyan kezelik a betegeket a betegek, és hogy az új gyógyszerek és kezelési módszerek biztonságosak és hatékonyak-e.

> Források:

> Eippert F, Bingel U, Schoell ED, et al. Az opioidergikus lefelé irányuló fájdalomcsillapító rendszer aktiválása Placebo analgesia. Neuron . 2009-ben; 63 (4): 533-543. doi: 10.1016 / j.neuron.2009.07.014.

> Hall, KT. et al. Catechol-O-Methyltransferase val158met A polimorfizmus a placebo hatását az irritálható bél szindrómában feltételezi. PLOSOne; 2012. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0048135.

Howick, J. et al. A kezelések hatékonyabbak, mint a placebók? Szisztematikus áttekintés és metaanalízis. PloS One. 2013 8 (5); e62599. doi: https: //dx.doi.org/10.1371%2Fjournal.pone.0062599.

> Hróbjartsson ACB, Gøtzsche PC. Placebo beavatkozások minden klinikai állapotra. Cochrane adatbázis rendszeres vélemények . 2010. doi: 10.1002 / 14651858.cd003974.pub3.

> Weiner IB, Craighead WE. A Corsini Encyclopedia of Psychology, 3. kötet . Hoboken, NJ: John Wiley & Sons. 2010.