Mindannyian hasonlítunk másokkal a társadalmi világunkban, függetlenül attól, hogy összehasonlítja-e a nézeteinket a médiában vagy a tehetségünkben a munkatársaink által látott hírességekével. A pszichológiában a társadalmi összehasonlítás elmélete e tendencia egyik magyarázata, hogy összehasonlítanunk kell magunkat és másokat.
Nézzük meg közelebbről, hogyan működik a társadalmi összehasonlítás elmélete, és hogy az összehasonlítás hogyan befolyásolja a nézeteinket magunknak.
A társadalmi összehasonlító elmélet háttere
A szociális összehasonlítás elméletét először 1954-ben Leon Festinger pszichológus javasolta, és azt javasolta, hogy az emberek egy veleszületett hajlandóságot kapjanak arra, hogy értékeljék magukat, gyakran másokkal összehasonlítva. Az emberek mindenféle ítéletet hoznak magukról, és az egyik legfontosabb módja, hogy ezt tesszük, a társadalmi összehasonlításon keresztül vagy az önmagunk másokkal való elemzésével.
Például, képzeljük el, hogy egy középiskolás diák éppen feliratkozott a zenekar osztályra, hogy megtanulja megtanulni a klarinét lejátszását. Ahogy értékeli készségeit és fejlődését, összeveti teljesítményét az osztály többi hallgatójával. Először is összehasonlíthatja képességeit a klarinét szekció többi tagjával, különös tekintettel arra, hogy azok, akik jobbak, mint azok, akik rosszabbak. Összehasonlíthatja képességeit azokkal a diákokkal is, akik más eszközöket is játszanak.
Festinger úgy vélte, hogy ezzel az összehasonlítási folyamattal foglalkozunk, mint egy olyan benchmark létrehozásának módja, amellyel pontosabban értékelhetjük magunkat.
Például egy zenés diák összehasonlíthatja magát az osztály csillaghallgatójával. Ha úgy találja, hogy a képességei nem mérik fel társainak tehetségét, akkor arra ösztönözhetik, hogy többet érjenek el és javítsák képességeit.
Hogyan működik a társadalmi összehasonlító folyamat?
A társadalmi összehasonlítási folyamat magában foglalja az embereket, akik saját magukhoz, magukhoz és hiedelmekhez mérten értékelik magukat.
A legtöbb esetben megpróbáljuk összehasonlítani magunkat a peer-csoportunkban szereplőkkel vagy azzal, akikkel hasonlóak vagyunk.
Kétféle társadalmi összehasonlítás létezik:
- Felfelé irányuló társadalmi összehasonlítás: amikor összehasonlítjuk magunkat azokkal, akik szerintünk jobbak vagyunk, mint mi. Ezek a felfelé irányuló összehasonlítások gyakran arra irányulnak, hogy javítsák jelenlegi képességeinket. Lehet, hogy jobban összehasonlítjuk magunkat valakivel és keresünk olyan módszereket, amellyel hasonló eredményeket is elérhetünk.
- Lefelé irányuló társadalmi összehasonlítás: amikor összehasonlítjuk magukat olyanokkal, akik rosszabbak, mint magunk. Az ilyen lefelé irányuló összehasonlítások gyakran arra irányulnak, hogy jobban érezzük magunkat a képességeinkkel szemben. Lehet, hogy nem jó vagyunk valamiben, de legalább jobb vagyunk, mint valaki más.
Példák a társadalmi összehasonlító elméletre
Festinger szerint emberek támaszkodnak ezekre az összehasonlításokra másokkal, hogy pontosan megvizsgálják saját készségeiket, képességeiket, hiedelmeiket és attitűdjeiket. Azokban az esetekben, amikor összehasonlításai nem hatékonyak, előfordulhat, hogy túlságosan nehéz vagy bonyolult helyzetekben találja magát a jelenlegi képzettségi szintekhez képest.
Például, ha összehasonlítja magát a barátaival és úgy érzi, hogy eléggé fizikailag illik, akkor regisztrálhatsz egy maratonra, aki úgy gondolja, hogy képes lesz befejezni a problémát.
Amikor a verseny napja megérkezik, találhatsz magad körül olyan embereket, akik sokkal sportosabbak vagytok, mint te, és rájöttek, hogy a te képességeid kezdeti értékelése túlságosan optimista.
Amikor tudjuk, ezeket a összehasonlításokat a valóságos környezetben tesztelhetjük.
Például, ha kosárlabdázóként szeretné megítélni a készségedet, elkezdheted a játékot barátaiddal vagy gyakorolhatod a szabad dobást. Miután alaposan megértette, hogy mire képes, akkor elkezdheti összehasonlítani teljesítményét más ismerősökkel. Lehet, hogy azonnal eszébe jut egy barátja, aki az iskolája kosárlabdapalján játszik.
Ez egy példa a felfelé irányuló társadalmi összehasonlításra.
Összehasonlítva vele, teljesítménye nem olyan jól képzett, de úgy érzed, hogy végül hasonló készségeket érhetsz el egy kis gyakorlattal. Ebben az esetben a felfelé irányuló társadalmi összehasonlítás jobban érzi magát a készségedben, és motiváltabbá teszi annak javítását.
Ezután összehasonlíthatja képességeit egy olyan baráttal, aki nem tud kosarat csinálni, hogy megmentse az életét. Összehasonlításképpen, a teljesítménye sokkal jobb. Ez egy példa a lefelé irányuló társadalmi összehasonlításra. Ebben az esetben a barátja gyenge képességeinek megfigyelése ténylegesen jobban érzi magát a saját képességeit illetően.
Végső gondolatok
Amint látja, a társadalmi összehasonlítás szerepet játszik azokban az ítéletekben, amelyeket az emberek a magukról alkotnak, hanem az emberek viselkedését is. Néhány összehasonlítás talán nem megfelelő, és kevésbé valószínű, hogy célt kíván elérni, míg mások bizalmat és önbecsülésük növelését. Másokkal összehasonlítva fontolja meg, hogy mind a felfelé irányuló, mind a lefelé irányuló társadalmi összehasonlítás befolyásolhatja önbecsüléseit , bizalmát, motivációját és hozzáállását, és figyeljen a negatív érzésekre, amelyek ennek a folyamatnak a következményei lehetnek.