A mesterséges intelligencia használata a mentális egészség érdekében

Virtuális tanácsadója most meglátja

"Hogy vagy ma?" "Mi folyik most a világodban?" "Hogy érzed magad?" Ezek olyan egyszerű kérdéseknek tűnhetnek, amelyeket egy gondozó barát kérdez. Azonban a mai mentális egészségügyi ellátásban ezek lehetnek a virtuális terapeutaval való beszélgetés kezdete is. A mesterséges intelligencia (AI) előrehaladása egyre több embert hoz létre a pszichoterápiára.

Világossá válik, hogy a mentális egészségre vonatkozó AI játékváltó lehet.

Az innovatív technológia új lehetőségeket kínál az amerikaiak milliói számára, akiket különböző mentális egészségi állapotok okoznak. Mindazonáltal e módszerek előnyeit óvatosan ki kell egyensúlyozni a korlátozásokkal szemben. Az AI mentális egészségre gyakorolt ​​hosszú távú hatékonyságát még alaposan meg kell vizsgálni, de az első eredmények ígéretesek.

A mentális rendellenességek a legdrágább állapot az Egyesült Államokban

Az Országos Mentális Egészségügyi Intézet (NIMH) szerint az Amerikai Egyesült Államokban egy-öt felnőtt (17,9 százalék) tapasztal valamilyen mentális zavarokat. A mentális betegség nemcsak csökkenti az egyén életminőségét, hanem a megnövekedett egészségügyi kiadásokhoz is kapcsolódik.

Charles Roehrig, a Michigan Fenntartható Egészségügyi Központjának Altarum Intézetének alapító igazgatója megjegyzi, hogy a mentális rendellenességek, beleértve a demenciát is, most a legmagasabb becsült kiadások listáján szerepelnek.

Tény, hogy a mentális egészség most a legdrágább része az egészségügyi rendszerünknek, megelőzve a szívbetegségeket, ami korábban a legköltségesebb volt.

Évente mintegy 201 milliárd dollárt költenek a mentális egészségre. Ahogy egyre többen érik el az öregedést, bizonyos egészségi állapotok - mint például a demencia - előfordulása fokozódik, várhatóan ez a szám magasabb lesz, az új vezetési stratégiák kíséretében.

A kezeléssel járó költségek miatt sok olyan személy, aki a mentális egészségi problémákat tapasztalja, nem kap időszerű szakmai beavatkozást. A költség nem az egyetlen hozzájáruló tényező; egyéb okok közé tartozik a terapeuták hiánya és a mentális betegségekkel kapcsolatos megbélyegzés.

AI a mentális egészségre és a személyre szabott CBT-re

Dr. Alison Darcy klinikai kutató pszichológus létrehozta a Woebot-ot, egy Facebook integrált számítógépes programot, amelynek célja a beteg terhességével folytatott beszélgetések reprodukálása. A Woebot egy chatbot, amely hasonlít egy azonnali üzenetküldő szolgáltatásra. A digitális egészségügyi technológia megkérdezi a hangulatát és gondolatait, "figyeli", hogy érzed magad, tanul rólatok, és kínál bizonyítékokon alapuló kognitív viselkedési terápiát (CBT). A Woebot-val való interakciók célja egy valódi személyes találkozó kísértése, és az interakció az egyén helyzetére szabott.

Darcy azonban óvatosan rámutat arra, hogy a Woebot csak robot, és nem helyettesítheti az emberi kapcsolatot. Emellett egyes emberek különféle terápiás elkötelezettséget és kezelést igényelhetnek, mint a virtuális szekció. Mindazonáltal sok szakértő egyetért abban, hogy a Woebot, mint a Woebot, a CBT-t könnyebben hozzáférhetővé teszi egy olyan modern generáció számára, amely krónikusan hiányzik az időből, és hozzá van szokva a 24 órás kapcsolódáshoz.

Ez a gondosan megtervezett szoftver magánszekciókat kínál, amelyeknek nem kell előre lefoglalniuk, és megfizethetőek.

A Woebot nem az első kísérlet az emberek kezelésére, ha az avatár elé helyezi őket. További kísérleteket tettek az emberek mentális egészségének javítására a chatbots használatával. Néhány korai chatbot az 1960-as években tervezték az MIT Mesterséges Intelligencia Laboratóriumban. ELIZA programjuk képes volt egy rövid beszélgetést szimulálni egy terapeuta és egy beteg között, és ma is a mai napig használt rendszerek nagyszülõje.

A természetes nyelv feldolgozásának és az okostelefonok népszerűségének előrehaladása a chatbots-ot az AI új lelkiismeretét segíti a mentális egészségügyben.

A chatbotok folyamatosan javulnak, hogy emberibbekké és természetesbbé váljanak. Különböző nyelvi lehetőségeket is kínálnak. Például, Emma hollandul beszél, és botot tervez, hogy segítsen enyhe szorongásban, míg Karim arabul beszél, és segíti a szíriai menekülteket, akik a háborús atrocitások elől menekülve küzdenek.

Mindkét programot a Silicon Valley X2AI indítóprogramja tervezte. Jelenleg a cég elősegíti legújabb pszichológiai AI termékét - a Tess. Tess végezhet CBT-t, valamint feltételezhetően javítja a gondozással járó kiégést.

Mi teszi az AI-t a mentális egészségre?

A chatbotok egészségügyi ellátásban való felhasználásának értékelése során a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága 2017-es jelentésében megjegyzi, hogy az üzenetküldés-alkalmazás botok kezdeti áttekintése vegyes volt. Annak ellenére, hogy felismerték, hogy nem drágák és könnyen telepíthetők, néhány korlátozást is leírtak, például technikai hibákat. Ráadásul a robotoknak nincs saját maguk sem; egy előre definiált szkriptet követnek. Ezért nem mindig képesek megérteni a felhasználót és szándékát. Ezért egyes szakértők azt sugallják, hogy ezt a médiumot valószínűleg emberi terapeutaval együtt kell használni annak biztosítására, hogy semmi sem marad le.

Mindazonáltal, néhány kezdeti tanulmány a csevegőcsatornák hatékonyságának a mentális egészségről ígéretes volt. Az első randomizált kontroll vizsgálat a Woebotnál azt mutatta, hogy csak két hét elteltével a résztvevők jelentős csökkenést tapasztaltunk a depresszió és a szorongás terén. Ezenkívül nagyfokú elkötelezettséget figyeltek meg, bár a botot szinte minden nap használják.

Az Ellie elnevezésű virtuális terapeutát szintén a Dél-Kaliforniai Kreatív Technológiai Intézet (ICT) indította el és próbálta meg. Kezdetben Ellie-et úgy tervezték, hogy kezelje a depressziót és a traumát követő stressz szindrómát tapasztaló veteránokat.

Ami annyira különleges a technikában, hogy Ellie nemcsak a szavakat észleli, hanem a nonverbális jeleket is (pl. Arckifejezés, gesztusok, testtartás). A nemverbális jelek nagyon fontosak a terápiában, de lehetnek finomak és nehéz felvenni. Louis-Philippe Morency és Albert "Skip" Rizzo által vezetett ICT csapat vezette virtuális terapeutait, így összegyűjtötte és elemezheti a multiszenzoros információkat, és segíthet a felhasználók felmérésében. Ellie alkotói azzal érvelnek, hogy ez a virtuális ember elősegítheti a mentális egészséget és javíthatja a diagnosztikai pontosságot.

Mitől képes Ellie (és a chatbot család más tagjai) olyan jól teljesítenek?

Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy az avatárokra reagálunk, mintha valódi emberek lennének. Mel Slater, az University College London (Egyesült Királyság) és munkatársai megfigyelték ezt a viselkedést, amikor olyan kísérleteket végeztek, ahol az emberek tisztában voltak azzal, hogy kölcsönhatásban vannak a robotokkal, mégis úgy viszonyultak hozzájuk, mintha valódiak lennének.

Egyes pszichológusok azt állítják, hogy könnyebben oszthatunk meg potenciálisan kínos információkat egy virtuális terapeutaval. Az ember-ember közötti kölcsönhatásban gyakran van bizonyos önrendelkezés. A szégyen megakadályozhatja az embereket abban, hogy nyíltan osztoznak egy másik személlyel. Ha virtuális terapeutával ültünk, akkor az alanyok hajlamosabbak voltak kifejezni magukat, ami fontos terápiás előnyökkel járhat. Amikor a páciensek egy pszichoterápiás botot beszélnek, azt állítják, hogy nem érzik magukat megítélni. Ellie, Karim és Woebot könnyedén érezhetik magukat. Ráadásul a robotok mindig rendelkezésre állnak, és sokkal gyakoribb terápiás kölcsönhatásokat kínálnak az emberi terapeutahoz képest.

Útmutató az AI alapú mentálhigiénés rendszer felé?

Az AI már átalakít különböző iparágakat, beleértve a mentális egészséget is. A gépi tanulás és a fejlett AI technológiák lehetővé teszik az olyan új típusú ellátást, amely az egyedi érzelmi támogatás biztosítására összpontosít. Például a Ginger.io kombinálja a gépi tanulást és a klinikai hálózatot, hogy a megfelelő időben biztosítsa az érzelmi támogatás megfelelő szintjét. Ez a platform, amely több mint hat évvel ezelőtt született, integrálja a klinikumokat az AI-val és kínál 24 órás online CBT-t, figyelmet és rugalmasságot. A vállalat folyamatosan frissíti a technológiát, így megfelelően támogathatja a felhasználókat és nyomon követheti az előrehaladást az edzők, a terapeuták és a pszichiáterek együttműködő megközelítése révén. A gerinces gépi tanulással mindenki előrehaladása segíti a Ginger.io-t, hogy javítsa platformját, és intelligensebbé és skálázhatóbbá teheti. A Ginger.io alkalmazás letöltésével a felhasználók először egy három, érzelmi támogató edzővel ellátott csapat segítségével segítik őket éjjel-nappal. És ha szükséges, a felhasználókat engedélyezhetik terapeuták vagy tábori képesítéssel rendelkező pszichiáterek számára, pár napos videokonferenciákon keresztül, a heti modellhez képest. Az edzők és a terapeuták közötti interakciók a korlátlan élő csevegéstől a videó ülésekig terjedhetnek, az egyéni igényektől függően.

A Ginger.io példája jelzi, hogy egy olyan AI-alapú egészségügyi rendszer felé haladunk, amely meghaladhatja az időbeli, földrajzi és bizonyos mértékig pénzügyi határokat és korlátozásokat. "A digitális technológia és a gépi tanulás segítségével a viselkedési egészséget jobban hozzáférhetővé és kényelmesebbé tehetjük, miközben csökkentsük a megbélyegzést a hagyományos megoldásokhoz" - mondja Rebecca Chiu, a Ginger.io üzleti fejlesztési vezetője.

A személyzet hiánya újabb óriási akadályt jelentett mindenkinek, aki mentális nehézségekkel küzd. Chatbots és online platformok viszont láthatják Önt bármikor, amikor szüksége van a támogatásukra. Emellett valószínűleg már több felhasználóval dolgozott együtt, mint egy átlagos terapeuta. A Stanford Egyetem Adam Miner ezt a technológiák csoportját "beszélgető mesterséges intelligencia" -nak nevezi, és azt jósolja, hogy 2018-ban tovább bővülnek.

Bár a mentális egészségügyben még mindig sok bonyolultsággal kell foglalkozni, a kutatások azt mutatják, hogy a viselkedésbeli egészségügyi beavatkozások a folytonosság előnyeit élvezik, és a technológia úgy tűnik, hogy jobb felhasználói élményt nyújt. A jó mentális egészség most a kezünkben van.

A társadalmi elszigeteltség megelőzése a fiatalok körében

A szociális hálózatépítés nagyon fontos a mentális betegségekkel foglalkozó fiatalok számára. Az extrém társadalmi elszigeteltség és a szoros kapcsolatok kiépítése gyakran az életük egyik jellemzője. Ezért az interneten található társadalmi hálózatok elősegíthetik a hozzáértés érzését és ösztönözhetik a pozitív kommunikációt. Bár az online egészségügyi közösségek előnyei már széles körben elterjedtek, a tudósok most már behatolnak a potenciális AI-hoz, hogy az emberek jobban kapcsolódjanak az emberekhez.

Simon D'Alfonso, az Ausztrália ifjúsági mentálhigiénés országos kiválósági központja és munkatársai a "Mérsékelt Online Szociális Terápia" (MOST) projekten dolgoztak. A MOST modellt a pszichózisból és a depresszióból visszaszerzett fiataloknál alkalmazzák. A technológia segít olyan terápiás környezet kialakításában, ahol a fiatalok megtanulják és kölcsönhatásba lépnek, valamint gyakorolják a terápiás technikákat.

A MOST rendszer több részből áll, többek között a The Café részből, ahol a felhasználók tapasztalatokat cserélhetnek, támogatást és érvényesítést kaphatnak más tagoktól. A felhasználók a problémamegoldást is jelezhetik a Talk Out Out részben, ahol a problémákat megoldják egy csoportban. Vagy viselkedési feladatot folytathatnak, amely a Mindent megtesz ! részben.

A MOST-t számos kutatási kísérlet során alkalmazták, és életképes mentális egészségügyi eszközként értékelték. Jelenleg a programot humán moderátorok segítik. A rendszer tervezői azonban azt tervezik, hogy az embereket innovatív AI megoldásokkal helyettesítik. A felhasználói tartalmat elemezzük, így a jövőben egyénre szabott terápiát is kínálhatunk.

D'Alfonso csapata más rendszerekkel való kapcsolatot is keres, és megfelelő mobil értesítéseket nyújt. Például ha a felhasználó csuklóérzékelője észleli a szorongásos támadást, a MOST azonnal felajánlhatja a terápiás bemenetet egyéni alapon.

Virtuális tanácsadó a hallgatói stressz csökkentésére

Egy másik AI mentálhigiénés innovációt, ez a fiatalok számára készült, egy multidiszciplináris tudóscsoport alakult ki Ausztráliából és Kínából. Újabb virtuális tanácsadóként teszteltek egyetemi hallgatókat.

Kavakli Manolya, a Sydney-i Macquarie Egyetem professzora vezette ezt a projektet, amelynek célja, hogy segítsen a tanulóknak a jobb kezelési technikák fejlesztésében, különösen a vizsga-stresszel kapcsolatban. A vizsgák gyakran óriási nyomást gyakorolnak a fiatalokra, ami negatív egészségügyi következményekkel járhat, mint például a depresszió, az álmatlanság és az öngyilkosság. Ha túlzott stressznek vannak kitéve, az időben történő tanácsadás elengedhetetlen az egészség megőrzéséhez.

Kavakli és munkatársai olyan virtuális társát javasolták, amely könnyen elérhetővé teheti a támogatást. Az előzetes tesztek alapján a csoport úgy véli, hogy az általuk kifejlesztett megtestesített beszélgetési ügynök nagyon hasznos lehet a forgalmas vizsgaidőszak alatt. A virtuális tanácsadó utánozza a pszichológust, és tanácsot és támogatást nyújt a stresszkezeléssel kapcsolatban.

A kísérleti tanulmányok során a kutatók azt is meg akarják állapítani, hogyan kell egy virtuális terapeutát megtervezni, hogy jobban elfogadják a felhasználókat. Megállapították például, hogy a férfi virtuális tanácsadók hangjait hitelesebbnek és kellemesebbnek tekintették. A női hangokat ugyanakkor egyértelműbbnek, kompetensnek és dinamikusabbnak értékelték. Ez érdekes következményekkel járhat a mentális egészségre vonatkozó AI-vel kapcsolatban a jövőben - különböző személyeket fejlesztve, hogy maximalizálják a kezelés hatását a végfelhasználókra.

> Források:

> D'Alfonso S., Santesteban-Echarri O., Rice S., et al. Mesterséges Intelligencia-segített Online Társadalomterápia az Ifjúsági Mentális Egészségért. Frontiers in Psychology, 2017; 8: 796.

> Fitzpatrick KK, Darcy A, Vierhile M. Kognitív viselkedési terápia fiatal felnőtteknél a depresszió és a szorongás tüneteinek kivételével, egy teljesen automatizált beszélgetési ügynök (Woebot) alkalmazásával: Véletlen kontrollált próba. JMIR Mentális Egészség 2017; 4 (2): e19

> Kavakli M, Li M, Rudra T. Egy virtuális tanácsadó fejlesztése felé, hogy megbirkózzanak a diákok vizsgafeszítésével. Journal of Integrated Design & Process Science , 2012; 16 (1): 5

> A bányász, Milstein A, Hancock J. Beszélgetés a személyes szellemi egészséggel kapcsolatos problémákról. Jama , 2017, 318 (13): 1217-1218.

> Roehrig C. A mentális zavarok az Egyesült Államok legköltségesebb feltételeinek listáján szerepelnek: $ 201 milliárd. Egészségügy , 2016; 35 (6): 1130-1135.

> Slater M, Antley A, Sanchez-Vives M, et al. A Stanley Milgram engedelmességi kísérletek virtuális reprize. Plos One , 2006; 1 (1).