Nézd meg az MMPI történetét és használatát
A Minnesota Multiphase Personality Inventory (MMPI-2) a legszélesebb körben alkalmazott és felkutatott klinikai értékelő eszköz, amelyet a mentális egészségügyi szakemberek használnak. Eredetileg az 1930-as évek végén egy pszichológus és pszichiáter fejlesztette ki, a tesztet később felülvizsgálták és frissítették a pontosság és az érvényesség javítása érdekében. Az MMPI-2 567 kérdésből áll, és körülbelül 60-90 percet vesz igénybe.
Az MMPI-2 áttekintésében olvashat:
Történelem
A Minnesota Multiphase Personality Inventory (MMPI) az 1930-as évek végén Starke R. Hathaway pszichológussal és JC McKinley pszichiáterrel dolgozott ki a Minnesota Egyetemen. Napjainkban ez a gyakran használt klinikai vizsgálati eszköz, és az egyik legkeresettebb pszichológiai teszt. Míg az MMPI nem tökéletes teszt, de továbbra is értékes eszköz a mentális betegségek diagnózisában és kezelésében.
Használat
Az MMPI-t leginkább a mentális egészségügyi szakemberek használják a mentális betegségek felmérésére és diagnosztizálására. Az MMPI-2-t a klinikai pszichológián kívüli egyéb területeken alkalmazták. A tesztet gyakran alkalmazzák a jogi ügyekben, beleértve a büntetőjogi védelmi és felügyeleti vitákat. A tesztet bizonyos szakmák, különösen a magas kockázatú munkahelyek szűrőeszközként is használták, bár az MMPI ilyen módon történő használata ellentmondásos volt.
A tesztet a kezelési programok hatékonyságának értékelésére is használják, beleértve a kábítószer-fogyasztási programokat is.
Változatok
A teszt első megjelenését követő években a klinikusok és a kutatók megkérdőjelezték az MMPI pontosságát. A kritikusok rámutattak, hogy az eredeti mintacsoport nem megfelelő.
Mások azt állították, hogy az eredmények jelezték a lehetséges tesztelést, míg a többiek úgy érezték, hogy maga a teszt szexista és rasszista kérdéseket tartalmazott. Ezekre a kérdésekre válaszul az MMPI felülvizsgálata az 1980-as évek végén történt. Sok kérdést eltávolítottak vagy újrafogalmaztak, miközben számos új kérdésre került sor. Ezenkívül az új érvényességi skálákat beépítették a felülvizsgált tesztbe.
A teszt felülvizsgált változata 1989-ben jelent meg MMPI-ként. Míg a teszt 2001-ben ismét felülvizsgálatot kapott, az MMPI ma még használatban van és a leggyakrabban használt klinikai vizsgálati teszt. Mivel az MMPI a Minnesota Egyetem szerzői jog által védett, a klinikusoknak fizetniük kell a teszt igazgatásához és felhasználásához.
A tesztet 2003-ban és 2008-ban újra felülvizsgálták. A teszt legfrissebb kiadása MMPI-2-RF néven ismert.
Adminisztráció
Az MMPI-2 567 vizsgálati elemet tartalmaz, és körülbelül 60-90 percet vesz igénybe. Az MMPI-2-RF 338 kérdést tartalmaz, és kb. 30-50 percet vesz igénybe.
Az MMPI-t szakembernek, lehetőleg klinikai pszichológusnak vagy pszichiáternek kell kezelnie, értékelnie és értelmeznie, aki speciális képzést kapott az MMPI használatában. Ennek a tesztnek együtt kell működnie más értékelési eszközökkel.
A diagnózist soha nem szabad kizárólag a vizsgálat eredményei alapján elvégezni.
Az MMPI beadható egyénileg vagy csoportosan, és számítógépes verziók állnak rendelkezésre. A tesztet az egyén 18 éves és idősebb korosztály számára tervezték. A teszt kézzel vagy számítógéppel végezhető el, de az eredményeket mindig egy olyan képzett mentális egészségügyi szakembernek kell értelmeznie, aki széles körű képzésben részesült az MMPI értelmezésében.
10 Az MMPI klinikai skálái
Az MMPI 10 klinikai skálával rendelkezik, amelyek különböző pszichológiai állapotok jelzésére szolgálnak. Az egyes skálákra adott nevek ellenére ezek nem egy tiszta intézkedés, mivel számos feltétel átfedő tüneteket mutat.
Emiatt a legtöbb pszichológus egyszerűen csak az egyes skálákra hivatkozik.
1. skála - Hypochondriasis: Ez a skála célja neurotikus aggodalomra ad okot a testi működéssel szemben. A 32 méretű tétel a szomatikus tünetekre és a fizikai jólétre vonatkozik. A skála eredetileg a hipochondria tüneteit mutató betegek azonosítására fejlesztették ki.
Scale 2 - Depresszió: Ezt a skálát eredetileg a depresszió azonosítására tervezték, amelyet a rossz morál, a jövőbeli remény hiánya jellemez, és általános elégedetlenség a saját élethelyzetével. A nagyon magas pontszámok jelezhetik a depressziót, míg a mérsékelt pontszámok általában az életével kapcsolatos általános elégedetlenséget tárják fel.
Scale 3 - Hysteria: A harmadik skála eredetileg úgy volt kialakítva, hogy azonosítsa azokat, akik a stresszt kiváltó stresszes helyzetekben mutatják ki a hisztériát. Azok, akik jól képzettek és magas társadalmi osztályban vannak, magasabb pontszámot értek el ezen a skálán. A nők ezen a skálán is magasabb pontszámot érnek el, mint a férfiak.
Scale 4 - Psychopathic Deviate: Eredetileg a pszichopatikus páciensek azonosítására fejlesztették ki, ez a skála mérsékeli a társadalmi eltérést, a hatósági elfogadás hiányát és az amorálist. Ez a mérleg az engedetlenség mértékének tekinthető. A legmagasabb pontszámú játékosok inkább lázadók, míg az alacsony lövészek inkább elfogadják a tekintélyt. Annak ellenére, hogy ezt a skála nevét említik, a magas csúcsértékű személyeket rendszerint személyi betegséggel diagnosztizálják, nem pedig pszichotikus rendellenességként .
Scale 5 - Masculinity / Femininity: Ezt a skálát az eredeti szerző azonosította, hogy azonosítsa a homoszexuális tendenciákat, de úgy találták, hogy nagyrészt hatástalan. Ezen a skálán a legmagasabb pontszámok olyan tényezőkhöz kapcsolódnak, mint az intelligencia, a társadalmi-gazdasági helyzet és az oktatás. A nők hajlamosak ezen a skálán alacsony pontszámot elérni.
Skála 6 - Paranoia: Ezt a skálát eredetileg olyan paranoid tünetekkel küzdő betegek azonosítására fejlesztették ki, mint a gyanakvás, az üldöztetés érzései, a nagyszerű önfogalmak, a túlzott érzékenység és a merev hozzáállás. Azok, akik ilyen magas pontszámot értek el, paranoid tüneteik vannak.
Scale 7 - Psychasthenia: Ezt a diagnosztikai címkét ma már nem használják, és az ezen a skálán leírt tünetek jobban tükrözik a rögeszmés-kényszeres rendellenességet . Ezt a skálát eredetileg a túlzott kétségek, kényszerek, rögeszmék és indokolatlan félelmek mérésére használják.
Scale 8 - Skizofrénia: Ezt a skálát eredetileg a skizofrén betegek azonosítására fejlesztették ki, és tükrözi a területek széles skáláját, beleértve a bizarr gondolkodási folyamatokat és a sajátos érzékelést, a társadalmi elidegenedést, a rossz családi viszonyokat, a koncentrációs nehézségeket és az impulzusellenőrzést, mély érdekek hiányát, zavaró kérdéseket az önértékelés és az önazonosság, valamint a szexuális nehézségek. Ezt a skálát nehéz értelmezni.
Skála 9 - Hypomania: Ezt a skálát úgy alakították ki, hogy azonosítsa a hipománia jellemzőit, például az emelkedett hangulatot, a gyorsított beszédet és a motoros aktivitást, az ingerlékenységet, az elgondolásokat és rövid depressziós időszakokat.
Scale 0 - Social Introversion : Ezt a skálát később alakították ki, mint a másik kilenc skálát, ahogy azt a személynek a társadalmi kapcsolatokból és felelősségekből való kilépésének tendenciájára tervezték.
Az MMPI-2 érvényességi skálái
Az L-skála: Ezt a "hazugság skála" -nak is nevezték, ez az érvényességi skála azért volt kifejlesztve, hogy felismerje a betegek kísérleteit, hogy kedvező fényt teremtsenek. Azok a személyek, akik ezen a skálán is magas pontszámot értek el, szándékosan megpróbálják bemutatni magukat a lehető legpozitívabb módon, elutasítva a hiányosságokat vagy a kedvezőtlen jellemzőket. A magasabb társadalmi osztályokból jól képzettek általában alacsonyabbak az L skálán.
F skálázás: Ez a mérleg a "jó hamisítás" vagy "rossz hamisítás" kísérleteinek felderítésére szolgál. Lényegében azok az emberek, akik a legmagasabb pontszámot mutatják ezen a teszten, jobb vagy rosszabbul próbálnak megjelenni, mint valójában. Ez a mérleg olyan kérdéseket tesz fel, amelyek arra irányulnak, hogy megállapítsák, a válaszadók a válaszukban ellentmondanak-e maguknak.
A K skála: Néha "defenzívségi skála" -nak nevezzük, ez a skála hatékonyabb és kevésbé nyilvánvaló módszer arra, hogy megpróbálja felidézni magát a lehető legjobban. A kutatások azonban kimutatták, hogy a magasabb iskolai végzettségűek és a társadalmi-gazdasági helyzetük általában magasabb pontszámot mutat a K-skálán.
A ? Skála: Az "nem mondható" skála néven is ismert, ez az érvényességi skála a megmaradt elemek száma. Az MMPI kézikönyv azt javasolja, hogy minden 30 vagy annál több megválaszolatlan kérdést érvénytelenítsen.
TRIN Scale: A True Response Inconsistency Scale-t olyan betegek észlelésére fejlesztették ki, akik inkonzisztens módon reagálnak. Ez a szakasz 23 egymással ellentétes páros kérdésből áll.
VRIN mérleg: A változó válasz-inkonzisztencia skála egy másik módszer, melyet a következetlen válaszok észlelésére fejlesztettek ki.
Az Fb skála: Ez a skála 40 elemből áll, amelyek a normál válaszadók kevesebb mint 10% -át támogatják. A csúcspontok ezen a skálán néha arra utalnak, hogy a válaszadó leállt, és véletlenszerűen megválaszolta a kérdéseket.