Egy szorosabb pillantás a korrelációs kutatásra
A korreláció két változó közötti összefüggésre utal. A korreláció erős vagy gyenge lehet, pozitív vagy negatív is lehet. Más esetekben a kérdéses változók között nem lehet korreláció.
A Correlation Studies munkája
A korrelációs vizsgálatok egyfajta kutatások, amelyeket gyakran használnak a pszichológiában, mint egy előzetes információgyűjtés egy témáról vagy olyan helyzetekben, amikor a kísérlet végrehajtása nem lehetséges.
A korrelációs módszer két vagy több változó közötti kapcsolatokat vizsgál. Míg a kutatók korrelációkat alkalmazhatnak annak megállapítására, hogy létezik-e kapcsolat, a változók önmaguk nem a kutatók irányítása alatt állnak.
Egy másik pont az, hogy míg a korrelációs kutatások feltárják, hogy van-e kapcsolat a változók között, ez a fajta kutatás nem tudja bizonyítani, hogy egy változó változásai egy másik változóhoz vezetnek. Más szóval, a korrelációs vizsgálatok nem bizonyíthatják az ok-okozati összefüggéseket. A korrelációs módszerek számos erősséggel és gyengeséggel bírnak, ezért fontos meghatározni, hogy melyik kutatási módszer a legmegfelelőbb egy adott helyzethez.
A korrelációs kutatás célja
Három lehetséges eredmény van egy korrelációs vizsgálatban: pozitív korreláció, negatív korreláció és nem korreláció. A korrelációs koefficiens a korrelációs erő mértéke és -1.00 és +1.00 között mozog.
- Pozitív korrelációk: Ebben a korrelációban mindkét változó egyszerre növekszik vagy csökken. A + 1-hez közeli korrelációs koefficiens erős pozitív korrelációt jelez.
- Negatív korrelációk: Ez a fajta korreláció azt jelzi, hogy egy változó összegének növekedésével a másik csökken (és fordítva). A korrelációs együttható közel -1.00-ig erős negatív korrelációt jelez.
- Nincs korreláció: Ez azt jelzi, hogy nincs kapcsolat a két változó között. A 0 korrelációs koefficiens nem mutat korrelációt.
Korrelációs vizsgálatok korlátai
Míg a korrelációs kutatás azt sugallja, hogy két változó kapcsolódik, nem tudja bizonyítani, hogy egy változó változást okoz egy másik változóban. Más szóval, a korreláció nem azonos az okozati összefüggésekkel .
Például egy korrelációs tanulmány azt sugallhatja, hogy kapcsolat van az egyetemi siker és az önbecsülés között , de nem tudja megmutatni, hogy az akadémiai siker ténylegesen megváltoztatja-e az önbecsülést. Más változók is szerepet játszhatnak, beleértve a társadalmi kapcsolatokat, a kognitív képességeket, a személyiséget, a társadalmi-gazdasági státuszt és számos egyéb tényezőt.
A korrelációs kutatás típusai
Háromféle korrelációs kutatás létezik:
- Természetes megfigyelés : Ez a módszer magában foglalja az érdeklődési változók megfigyelését és rögzítését a természetes környezetben a kísérletező interferenciája vagy manipulálása nélkül.
- A felmérés módszere: A felmérések és a kérdőívek a leggyakoribb módszerek a pszichológiai kutatások során. Ebben a módszerben a résztvevők véletlenszerű mintája kitölt egy felmérést, tesztet vagy kérdőívet, amely a releváns változókra vonatkozik. A véletlenszerű mintavétel létfontosságú része a felmérés eredményeinek általánosíthatóságának biztosításához.
- Levéltári kutatások: Az ilyen típusú kutatásokat más kutatók által végzett vizsgálatok elemzésével vagy a történeti betegrekordok áttekintésével végzik. Például a kutatók elemezték a polgárháborúban részt vevő katonák nyilvántartását, hogy többet tudjanak a poszttraumatikus stressz rendellenességről (PTSD) az "Érzékeny szív" néven ismert kísérletben.
A naturalista megfigyelés előnyei és hátrányai
A naturalisztikus megfigyelés előnyei a következők:
- Megadja a kísérletezőnek, hogy megtekintse a változó érdeklődést a természeti környezetben
- Ötleteket kínál a további kutatásokhoz
- Ez lehet az egyetlen lehetőség, ha a laboratóriumi kísérletezés nem lehetséges
A naturalista megfigyelés hátrányai a következők:
- Időigényes és drága lehet
- Nem teszi lehetővé a változók tudományos ellenőrzését
- A kísérletek nem ellenőrizhetik az idegen változókat
- Az alanyok tudatában lehetnek a megfigyelőnek, és ennek következtében másként is felléphetnek
A felmérési módszer előnyei és hátrányai
A felmérési módszer előnyei:
- A gyors, olcsó és könnyű kutatók viszonylag rövid idő alatt nagy mennyiségű adatot gyűjthetnek össze
- Rugalmasabb, mint más módszerek
A felmérési módszer hátrányai a következők:
- Lehetséges egy nem reprezentatív minta vagy gyenge kérdőíves kérdések
- A résztvevők befolyásolhatják az eredményt - egyes résztvevők megpróbálják megkönnyebbülni a kutatónak, hazudozni, hogy jobban néznek ki, vagy téves emlékek vannak
A levéltári kutatás előnyei és hátrányai
Az archiválási kutatás előnyei:
- A kísérletező nem tud változtatni a résztvevői magatartásban
- Hatalmas mennyiségű adat jobb áttekintést nyújt a trendekről, kapcsolatokról és eredményekről
- Gyakran olcsóbb, mint más tanulmányi módszerek - a kutatók gyakran hozzáférhetnek az adatokhoz ingyenes archívumok vagy adatbázisok nyilvántartása révén
Az archiválási kutatás hátrányai a következők:
- A kutatóknak nincs befolyása arra, hogyan gyűjtötték az adatokat
- Fontos dátumok hiányozhatnak a rekordokból
- Korábbi kutatások megbízhatatlanok lehetnek