Extrém agitáció mind a kétpólusú mania, mind a depresszió egyik jellemzője

A mentális agitáció, amely a frenetikus tevékenységgel manifesztálódik

A pszichomotoros agitáció a bipoláris rendellenesség depressziós és mániás epizódjaival gyakran összefüggő céltalan fizikai aktivitás növekedése. Ez egy klasszikus tünet, hogy a legtöbb ember könnyedén társul a mániához: nyugtalanság, ingerlés, ujjak tapogatása, értelmetlenkedve, vagy hirtelen elindítása és leállítása. Míg a pszichomotoros izgatottság sokféle formát ölthet és súlyossága szerint változhat, ez egy olyan mentális feszültség jelensége, amelyet nem lehet kezelni, és amely fizikailag frenetikus tevékenységgel nyilvánul meg.

A pszichomotoros agitáció okai

Bár a feltétel nem tisztázott, felismerjük, hogy a pszichomotoros agitáció nemcsak a bipoláris rendellenesség, hanem más mentális és fiziológiai állapotok is,

Pszichomotoros agitáció bipoláris zavarban

A pszichomotoros agitáció jellemzői megváltozhatnak, néha finoman, a bipoláris egyén epizódja alapján:

Pszichomotoros agitáció kezelése bipoláris zavarban

Amikor a pszichomotoros agitációval szembesül, fontos, hogy feltárja az összes lehetséges okot, mielőtt gyógyszert írna fel kezelésére. Bizonyos esetekben a depresszió során a hangulatok stabilizálására használt szerek rendkívüli szorongást, és egyes esetekben akár öngyilkossági gondolatokat is okozhatnak.

Más esetekben előfordulhat, hogy a bipoláris rendellenességhez nem kapcsolódó esemény, egyidejű állapot vagy betegség kiváltotta a választ. Végül fontos, hogy soha ne tegyünk feltételezéseket, függetlenül attól, hogy a bipoláris zavarban vagy a szeretett emberben élsz az esetleges szélsőséges érzelmi változásokkal.

Amint minden más kérdés ki van zárva, a kezelés a gyógyszeres kezelés, a tanácsadás, az önsegítő technikák vagy a fentiek kombinációjának segítségével fokozatosan csökkenti a szorongást.

Antikonvulzív szerek vagy hangulatstabilizáló szerek különösen hasznosak lehetnek a mániás fázisban. Ezzel ellentétben az atipikus antipszichotikumok gyakran segítenek abban, hogy a depresszió során fellépő agitáció alakuljon ki.

A szorongás elleni gyógyszereket, mint például a benzodiazepineket írják elő, hogy segítsenek a generalizált szorongás kezelésében.

A kábítószer-kezelés mellett a kognitív (talk) terápia fontosnak tekinthető a szorongásos rendellenességek kezelésében. Az önsegítő technikák magukban foglalhatják a meditációt, a testmozgást, a jógát, a légzést, a zeneterápiát és az érzelmi terhelés elkerülését.

> Források