Alapkutatás a pszichológiában

Az alapkutatás kifejezés olyan tanulmányokra és kutatásokra utal, amelyek tudományos ismereteink növelését szolgálják. Ez a fajta kutatás gyakran pusztán elméleti, azzal a szándékkal, hogy megemelje bizonyos jelenségek vagy viselkedésmódok megértését, de nem igyekszik megoldani ezeket a problémákat.

Példák

Példák a pszichológia alapkutatására:

Figyelembe véve mindezeket a példákat, a kutatás célja egyszerűen növelni a tudás mennyiségét a témában, nem pedig ténylegesen megoldani a problémát.

Azonban, ahogy Stanovich (2007) megjegyzi, sok gyakorlati megoldás valós problémákra közvetlenül az alapkutatásból származik. Ezért az alapkutatás és az alkalmazott kutatás közötti különbség gyakran egyszerűen idő kérdése. Kurt Lewis szociálpszichológus egyszer megjegyezte: "Nincs semmi olyan praktikus, mint egy jó elmélet".

Például a kutatók alapos kutatást végezhetnek arról, hogy a stressz szintje milyen hatással van a hallgatókra az akadémiai, az érzelmi és a szociális szempontból.

Ezen elméleti feltárások eredményei további vizsgálatokhoz vezethetnek, amelyek speciális problémák megoldására szolgálnak. A kutatók kezdetben megfigyelhetik, hogy a magas stresszszintű diákok hajlamosabbak az egyetem elhagyására a diploma megszerzése előtt. Ezek az első tanulmányok olyan alapkutatások példái, amelyek célja a témáról.

Ennek eredményeképpen a tudósok ezután kutatást végezhetnek annak megállapítására, hogy milyen beavatkozások lehetnek a leginkább a stressz szintje alá. Az ilyen tanulmányok példák lennének az alkalmazott kutatásra. A kutatás célja elsősorban a világban létező valódi probléma megoldására koncentrál. Az alapkutatás által létrehozott alapítványoknak köszönhetően a pszichológusok olyan beavatkozásokat tervezhetnek, amelyek segítenek a tanulóknak a stressz szintjének hatékony kezelésében azzal a reménnyel, hogy javítják a kollégium megtartási arányát.

Megfigyelések

Az alapvető kutatásokra vonatkozó fontos dolog az, hogy a lehetséges alkalmazások nem feltétlenül nyilvánvalóak. Az alapkutatás legkorábbi fázisai alatt a tudósok talán még csak nem is láthatják, hogy az elméleti kutatásból összegyűjtött információk akár a valós problémákra is alkalmazhatók. Ez azonban alapvető fontosságú. Ha a témával kapcsolatban minél többet megtudunk, a kutatók képesek arra, hogy összegyűjtsék a témával kapcsolatos tudnivalókat, hogy teljes mértékben megértsék a hatását.

"Például a korai idegtudósok alapos kutatási tanulmányokat végeztek annak megértése érdekében, hogy az idegsejtek hogyan működnek.Ezek a tudás alkalmazások egészen addig nem voltak tiszták, amikor az idegtudományok jobban megértették, hogy ez a neurális működés hogyan befolyásolja a viselkedést" - magyarázta Dawn M. szerző.

McBride a szövegben A kutatás a pszichológiában . "Az idegi működés alapismeretének megértése hasznos lett a betegségben szenvedő egyéneknek a kutatás befejezése után régóta fennálló rendellenességekhez."

Szintén ismert: Tiszta kutatás vagy alapkutatás

források

Lewin, K. (1951) Terepi elmélet a társadalomtudományban; kiválasztott elméleti közlemények. D. Cartwright (szerk.). New York: Harper & Row.

McBride, DM (2013). A pszichológiai kutatás folyamata. Los Angeles: SAGE kiadványok.

Stanovich, K. (2007). Hogyan gondolkozzunk egyenesen a pszichológiáról: 8. kiadás . Boston, MA: Allyn & Bacon.