A Tourette-szindróma gyakran társul OCD-vel
Áttekintés
A Tourette-szindrómát a francia neurológus, Georges Gilles de la Tourette nevezte el, aki 1885-ben először leírta a rendellenességet. Ez a gyermekkori mozgásszervi rendellenesség gyakran társul obsesszív-kompulzív rendellenességgel (OCD) , figyelemhiányos rendellenességgel (ADHD) . Tény, hogy a Tourette-szindrómában szenvedő gyermekek 86% -a rendelkezik legalább egy másik viselkedési, szellemi vagy fejlődési állapotgal, ezek közül a leggyakoribb az OCD és az ADHD.
Tünetek
A Tourette-szindrómával kapcsolatos fő tünet a tics jelenléte . A téma hirtelen, rövid, önkéntelen vagy félig önkéntes mozgások vagy hangok.
Motor Tics
- Az egyszerű motoros tünetek csak egy izomot vagy izomcsoportot tartalmaznak, rövidek lehetnek (szempillantás vagy orrvörömpölés), hosszan tartó (vállfordulás vagy szájnyílás), vagy hosszabb ideig tartó (egy végtag meghosszabbítása vagy hajlítása).
- A komplex motorok sokkal jobban érintettek és gyakran hasonlóak a normál mozgásokhoz, mint például ugrás, ütés, dobás vagy érintés; azonban gyakran előfordulnak nem megfelelő beállításokban, vagy nem megfelelő vagy obszcén gesztusok. Ezek az összetett motorok jelentős zavart okozhatnak az érintett személy számára.
Hang vagy Phonic Tics
- Az egyszerű fonikus tik általában értelmetlen hangok vagy kijelentések. A gyakori példák közé tartozik a fújás, köhögés, torok tisztítása, morogatás, szippantás vagy csuklás.
- Komplex hangzású tics szavak vagy kifejezések, amelyek tartalmazzák a trágárságot, visszhangozzák, amit mások mondanak, és megismételik saját kijelentéseiket.
A ticsek elnyomódhatnak és rendszerint javulhatnak, ha a gyermek zavart lesz; azonban bármikor újra megjelenhetnek. A hosszú távú ticsek elfojtása valójában drámai növekedést eredményezhet a későbbiekben.
Sok páciens fizikai kényelmetlenséget jelez, mielőtt a ticet elvégezné. Az érintett gyerekek újra és újra végrehajtják a tic-et, amíg "csak igaza van".
Előfordulás
A Tourette-szindróma viszonylag ritka, a lakosság kevesebb, mint 1% -ában fordul elő. A férfiaknál ötször gyakoribb, mint a nők, és általában 8-10 éves kor között kezdődik. A legtöbb gyermek esetében a tünetek a serdülőkortól kezdve javulnak, és egy kis szám tünetmentes.
Sok Tourette-szel rendelkező gyermek is rendelkezik az ADHD-vel , az OCD-vel és más pszichiátriai problémákkal, mint például a depresszió vagy a szociális fóbia . A Tourette-szindrómás gyermekekkel kapcsolatos egyéb viselkedési problémák gyenge impulzusellenőrzés, a harag, a nem megfelelő szexuális agresszivitás és az antiszociális viselkedés elleni küzdelem képtelensége.
Okoz
Mivel a tics és a kapcsolódó betegségek, mint például az OCD javulnak olyan gyógyszerekkel, amelyek megváltoztatják az agy neurochemicals szerotonin és dopamin, azt feltételezték, hogy Tourette szindróma részben részben abnormalities eredményeként a neurochemicals kommunikáció.
Ezen túlmenően számos tanulmányban a Tourette-szindrómában szenvedő emberek körében észlelték az abnormalitásokat az agyterületen, az úgynevezett bazális ganglionok (a mozgás megkezdéséhez és megszüntetéséhez fontos terület).
A gének szerepet játszhatnak a Tourette-szindróma kialakulásában. A Tourette-szindrómával szenvedő személyek közeli hozzátartozói gyakran tics, OCD vagy ADHD.
Kezelés
A behaviorális kezelések, amelyek célja a társadalmi működés javítása, az önbecsülés és az életminőség, a Tourette-szindróma első vonalbeli kezelési stratégiája. A közös viselkedési terápiák közé tartozik a kognitív viselkedésterápia és a relaxációs terápia. A szülők, a tanárok és az osztálytársak bevonása az erőfeszítésekbe gyakran elengedhetetlen a hatékony kezeléshez.
Ha a gyermek súlyosan érintett, vagy saját károkat okozó magatartást tanúsít, gyógyszeres kezelésre lehet szükség. A Tourette-szindróma tüneteinek kezelésére hatásos gyógyszerek közé tartoznak az atipikus antipszichotikumok, mint például a Haldol (haloperidol) és az Orap (pimozid), valamint az atípusos antipszichotikumok, mint a Risperdal (risperidon) és a Zyprexa (olanzapin).
Amikor OCD, szorongás és depresszió tünetei vannak jelen, a kezelés magában foglalhatja az antidepresszánsokat is, mint például a Prozac (fluoxetin) vagy Anafranil (klomipramin). Ügyeljen arra, hogy megtudja, mely kezelési lehetőségek lehetnek a legjobbak az orvosával.
Forrás:
Jankovic, J. "Tourette-szindróma" The New England Journal of Medicine, 345, 1184-1192 (2001).
Kenney, C., Kuo, SH, és Jimenez-Shahed, J. "Tourette-szindróma" American Family Physician 2008 77: 651-658.
http://www.ninds.nih.gov/disorders/tourette/detail_tourette.htm
http://www.cdc.gov/ncbddd/tourette/facts.html